Nemzetgyűlési napló, 1922. IV. kötet • 1922. augusztus 25. - 1925. szeptember 19.

Ülésnapok - 1922-49

270 A nemzetgyűlés 49. ülése 1922. è beterjesztett uj második bekezdést. (Igenli A nemzetgyűlés az uj második bekezdést elfogadta. Következik a 11. §. Forgács Miklós jegyző (olvassa a 11. §4). Elnök: Az előadó ur kivan szólni Temesváry Imre előadó: Ï. Nemzetgyűlés! Ebben a szakaszban az 1881. évi XLII. te. 7. és következő szakaszai értelmében folyósított adóvisszatéritésekről van szó, amelyek a vizi társulatokra nézve vannak érvényben. B törvényjavaslat harmadik bekezdésében ki van mondva, hogy ha az adóvisszatéritéssel, amelyet az 1920. évi XXIII. te. 91. §-a is elrendelt, a 2. §-ban feltüntetett módosításokkal, illetőleg követelményekkel a vizi társulatok nem lennének megelégedve, vagyis ha az 1881. évi XLII. te. 10. §-ának rendelkezése szerint a védterületek szoros értelemben vett fentartási regieköltségei címén törvényszerűkig megállapított és most már tízszeres összegre felemelt kedvezménnyel nem volnának megelégedve, abban az esetben az utolsó bekezdés értelmében jogosítva volnának arra, hogy a jelen törvény végrehajtására vonatkozó utasítás közzétételétől számított három hónap alatt bármely vizi társulat az 1916—1921. évek alatt felmerült tényleges, szoros értelemben vett fentartási költségek figyelembevételével a költségek megállapitása céljából uj likvidációt kérjenek. Erre vonatkozólag tiszteletteljes indítványom az volna, hogy ezen második bekezdés második sorában a három hónap helyett azt szúrnánk be, hogy 1923. évi január hó végéig áll jogukban ezt kérelmezni. Miután pedig az 1916. évben a vizitársulatoknak nem voltak olyan nagyobb befektetései, beruházásai, mint az ezt követő években, különösen pedig az 1922. évben, ennélfogva tiszteletteljesen javaslom, hogy az 1916-tól 1921. évig terjedő idő helyett 1917. évtől 1922. évig terjedő idő vétessék figyelembe. (Helyeslés a jobboldalon.) Köztudomású, hogy az 1922.. évben volt az egyes vizitársulatoknak a lehető legnagyobb beruházási költsége. Tisztelettel kérném ezen módositásom elfogadását. Elnök : Ha szólni senkisem kivan, akkor következik a határozathozatal. A kérdést ugy fogom feltenni, hogy részekre fogom bontani a szakaszt. Először is fel fogom tenni a kérdést, hogy a két első bekezdést méltóztatik-e változatlanul elfogadni, azután fel fogom tenni a harmadik szakasznál a kérdést az előadó ur módositására. Méltóztatnak hozzájárulni a kérdés ilyen módon való feltevéséhez? (Igen!) Kérdem tehát, méltóztatnak-e a 11. §-nak két első bekezdését változatlanul elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Most kérdem, hogy méltóztatik-e elfogadni az előadó ur által a harmadik bekezdéshez beterjesztett módositást, igen vagy nem ? (Igen !) Ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Következik a 12. §. szeptember hó 13-án, szerdán. Forgács Miklós jegyző : (Olvassa a 12. §-t.) Elnök : Kiván-e valaki szólni ? Viczíán István; Kérem, én uj 13. §-t óhajtok javaslatba hozni. Elnök: Akkor méltóztassék azt a 12. § után előterjeszteni. A 12. §-hoz senki sem kivan szólni; a szakasz meg nem támadtatván, elfogadtatott. Viczíán képviselő ur most méltóztassék előterjeszteni indítványát. Viczián István : T. Nemzetgyűlés ! A következő határozati javaslatot van szerencsém előterjeszteni. A törvényjavaslat 12. §-a után egy uj 13. § iktattassák be a törvényjavaslatba s ehhez képest a mostani 13. § természetesen a 14-es számot kapja. Az uj 13. § szövege a következő legyen : »A községi elöljáróság, a törvényhatósági városi adóhivatal a legtöbb adót fizető törvényhatósági bizottsági tagok névjegyzékének összeállítása, illetőleg kiigazítása céljából köteles minden évben augusztus hó végéig a földadót fizetőkre vonatkozó adókimutatásokat az 1886. évi XXI. te. 25. §-a értelmében a törvényhatóságnak rendelkezésére bocsátani. Ebben a^kimutatásban a búzában fizetett egészévi adónak a költségvetési év első negyedére megállapított búzaár alapján átszámított pénz összegét kell feltüntetni. Az 1923. évre nézve ezeket a kimutatásokat 1922. évi október 31ikéig kell beterjeszteni. A fentebbiek megfelelően irányadók ä községi legtöbb adót fizető képviselőtestületi tagok névjegyzékének összeállításánál.« Erre a szakaszra azért van szükség, mert tudvalevőleg a legtöbb adót fizetők névjegyzékében az adó pénzösszegben van feltüntetve, ezentúl pedig a földadó buzaértékben lesz kivetve. Hogy tehát a névjegyzék összeállítója meg tudja azt állapítani, hogy ki fizet több adót, ez a háztulajdonos-e vagy amaz a földbirtokos, szükséges az adót közös nevezőre hozni. (Helyeslés jobbfelöl.) A folyó évre a névjegyzék bemutatására kitűzött határidő, eltérőleg a többi évektől, nem augusztus 31-ike, hanem október 31-ike volna azon egyszerű okból, mert augusztus 31-ike már letelt, és méltányos dolog, hogy a földbirtokosok, ha már nagyobb adót fizetnek, illetőleg a nagyobb adót visszamenőleg már folyó év júliusától kezdve fizetik, legalább az ebből eredő jogokat is már a jövő évben gyakorolhassák. Kérem határozati javaslatom elfogadását. Elnök: Kivan még valaki szólni? Farkas István: Szót kérek! Elnök: Tessék. Farkas István : T. Nemzetgyűlés ! Viczián képviselő ur indítványa közigazgatási intézkedéseket foglal magában, melyek nézetem szerint nem tartozván ennek a javaslatnak keretébe, az indítvány ebbe nem illeszthető be. Ha buzaárkiszámitás alapján fizetik is az adókat, azok úgyis csak összegben könyveltetnek el, ugy mint azelőtt történt. Ennek az indítványnak elfogadása nem jelentene, mást, mint azt, hogy