Nemzetgyűlési napló, 1922. IV. kötet • 1922. augusztus 25. - 1925. szeptember 19.

Ülésnapok - 1922-44

À 'nemzetgyűlés 44, ülése 1922. évi augusztus hó 25-én, pénteken. Í7 nyösebb. Ez a módosítás a dolog érdemi részét egyáltalában nem érinti, de lehetővé teszi azt, bogy a kataszter kiigazítása megtörténhessék. Ezzel azután meg lehet csinálni azt, amit mi becsületesen meg tudunk csinálni. Teljességgel nem vagyok abban a meggyőződésben, mint Östör képviselőtársam, aki ugy hallom, hogy az imént azt mondta, hogy »ez smonca«. Smonca az, ha valaki a képviselőházban olyanokat beszél, amikről tudja előre, hogy azok ugy sem történ­hetnek meg. Ha tehát valaki azt kívánja, hogy még ezen földadó kivetése előtt az egész katasz­tert újra csinálják, az kíván smoncát, mert azt nem lehet megcsinálni. Az azonban, hogy parallel ezzel a törvénnyel lehetővé tétessék az, hogy ha igazságtalanságok vannak a kataszterben, azok kiküszöböltessenek és a kataszteri tiszta jöve­delmet le is szállítsák, ha talán túlságosan magassá vált az idők folyamán, ez olyan dolog, aminek én igenis súlyt tulajdonitok és sajnálom, hogy képviselőtársam e tekintetben olyan véle­ményben van, hogy ez smoncákat jelent. Ez egyáltalában nem jelent smoncát. Östör József: Nem is mondtam. Nagy Emil : Nem mondta : akkor mindent visszavonok. (Derültség.) Tovább megyek. Ezek olyan kérdések, amelyeknél engem nem vezet semmiféle beszélési viszketeg, de lelkiismeretem akkor van meg­nyugtatva, ha ezeket meg tudom csinálni. Ezek magát a lényeget nem érintik és mégis meg­nyugtatják a választókat széles körökben. (Ugy van! Ugy van!) További módosításomra vonatkozóan meg kell jegyeznem, hogy ezt a mi kedves minister­elnökünk {Mozgás.) az ón sok mindenféle vesze­kedésem és vitám során egy alkalommal már koncedálta is. Nincs aziránt kétségem, hogy ez keresztül fog menni. Ez egy fontos szakasz. Az én felfogásom ugyanis az, hogy ezeket az adókat — ebben igaza van Graal Gastonnak — a szabolcsi krumpliföld tulajdonosa könnyen ki­fizetheti. Sőt tovább megyek : ezt kifizetheti mindenki, akinek az illető évben jó átlagter­mése van. Merem azonban azt állítani, hogy csak az, akinek legalább jó átlagtermése van. Az ón kerületemben, a jászladányi kerületben pl. az Isten csodás akarata folytán egyes köz­ségekben nem termett több, mint két és fél mázsa búza a szerencsétlen szárazság folytán. Már most kérdem azt, hogy igazságos-e ez az adó rossz termés esetén? Szerintem nem igaz­ságos. (Ugy van ! Ugy van !) És az olyan gya­korlati ember, mint Griger képviselőtársam, aki nekem ellenfelem ebben a teremben . . . Griger Miklós: Ebben igazat adok! Nagy Emil :... igenis koncedálni fogja, hogy a falun az életben, akinek jó termése van, az megfizetheti azt az adót, viszont akinek rossz termése van, az nem adhatja meg. (Zaj.) Szabó Sándor: Egyik esztendő fizet a másikért. NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ. 1922—1926. — IV. KÖTET. Nagy Emil : Ezért egy további módosítást voltam bátor szövegezni és ismétlem, hogy e tekintetben a ministerelnök ur — igazán nem akarom ideidézni — legalább is négyszemközt koncedálta, hogy igazságom van. Én ugy gon­dolnám tehát, hogy a 10. szakasz helyébe a 9, szakasz után beiktatnók a következő szakaszt (olvassa) : »Ha valamely vidéken nagyobb kör­zetekben az adózók hibája nélkül az átlagos termésen jelentékenyen alul lévő, szembeszökően rossz termés esete forog fenn, amit az illető vidék speciális viszonyai szerint másfajta mező­gazdasági jövedelem sem ellensúlyoz, és igy az illető vidék mezőgazdasági foglalkozású lakos­ságát az ebben a törvényben megállapított adó­teher egészen méltánytalanul sújtaná, ebben az esetben az illető évben megfelelő adóleszállitás­nak van helye. Az eljárás részleteit az utasítás fogja tartalmazni«. Griger Miklós: Attól félek, hogy a kor­mánypárti kerületeket fogják azután mentesíteni. Farkas István : Mindig kevés lesz a termés. Nagy Emil : Bocsássanak meg, ha igy le­hetséges, akkor feküdjünk a fülünkre és ne csi­náljunk semmit. Gaal Gaston : Miért épen a fülünkre ? (De­rültség.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak. Nagy Emil : Ha valakinek bármilyen igazán lojális módosító, javaslata van — nemcsak itt értem, az adókérdésekben, hanem máshol is — amely a nép érdekeit szolgálja, mindjárt előáll­nak azzal, hogy ez kormányprotekció alapja lenne. (Zaj.) Ha ezen állítólagos protekció révén egypár vidék valaminő jogos adóelengedési jó­téteményt fog élvezni, ne tessék tőlük azt iri­gyelni, még ha kormánypárti kerületek lesz­nek is. En azonban azt mondom, hogy ezekben a kérdésekben ne keressünk rosszindulatú párt­politikai célokat, hanem inkább keressük azt, hogy az adójavaslatokat hogyan lehetne hozzá­illeszteni az élethez ugy, hogy azokat ne pusz­tán a pártfegyelem kancsukájával lehessen meg­szavaztatni, hanem azok olyan meggyőző erővel bírjanak, hogy minden jobb érzésű képviselő belássa, hogy ezekkel a módosításokkal és kija­vításokkal, el kell fogadni ezeket a javaslatokat az ország érdekében. Ezzel a földadó kérdésé­vel végeztem. Vannak azután még más módosításaim a kereseti adóra vonatkozólag. A kereseti adó körül nekem a mélyen t. minister úrral a pénzügyi bizottságban igen nagy vitám volt. Én ugyanis azt vitattam, hogy mikor a magyar gazdákra ezt a nagy földadót reáháritja, akkor ne higyje azt a minister ur, hogy ezzel meg­oldotta az ország nagy kérdését. Az ország nagy kérdése az, hogy nyersterményeinket tud­juk-e idebent földolgozni, hogy ezek ne men­jenek ki külföldre feldolgozás céljából Múltkori beszédemben a indemnitás során tisztelettel 3

Next

/
Thumbnails
Contents