Nemzetgyűlési napló, 1922. IV. kötet • 1922. augusztus 25. - 1925. szeptember 19.
Ülésnapok - 1922-44
À 'nemzetgyűlés 44, ülése 1922. évi augusztus hó 25-én, pénteken. Í7 nyösebb. Ez a módosítás a dolog érdemi részét egyáltalában nem érinti, de lehetővé teszi azt, bogy a kataszter kiigazítása megtörténhessék. Ezzel azután meg lehet csinálni azt, amit mi becsületesen meg tudunk csinálni. Teljességgel nem vagyok abban a meggyőződésben, mint Östör képviselőtársam, aki ugy hallom, hogy az imént azt mondta, hogy »ez smonca«. Smonca az, ha valaki a képviselőházban olyanokat beszél, amikről tudja előre, hogy azok ugy sem történhetnek meg. Ha tehát valaki azt kívánja, hogy még ezen földadó kivetése előtt az egész katasztert újra csinálják, az kíván smoncát, mert azt nem lehet megcsinálni. Az azonban, hogy parallel ezzel a törvénnyel lehetővé tétessék az, hogy ha igazságtalanságok vannak a kataszterben, azok kiküszöböltessenek és a kataszteri tiszta jövedelmet le is szállítsák, ha talán túlságosan magassá vált az idők folyamán, ez olyan dolog, aminek én igenis súlyt tulajdonitok és sajnálom, hogy képviselőtársam e tekintetben olyan véleményben van, hogy ez smoncákat jelent. Ez egyáltalában nem jelent smoncát. Östör József: Nem is mondtam. Nagy Emil : Nem mondta : akkor mindent visszavonok. (Derültség.) Tovább megyek. Ezek olyan kérdések, amelyeknél engem nem vezet semmiféle beszélési viszketeg, de lelkiismeretem akkor van megnyugtatva, ha ezeket meg tudom csinálni. Ezek magát a lényeget nem érintik és mégis megnyugtatják a választókat széles körökben. (Ugy van! Ugy van!) További módosításomra vonatkozóan meg kell jegyeznem, hogy ezt a mi kedves ministerelnökünk {Mozgás.) az ón sok mindenféle veszekedésem és vitám során egy alkalommal már koncedálta is. Nincs aziránt kétségem, hogy ez keresztül fog menni. Ez egy fontos szakasz. Az én felfogásom ugyanis az, hogy ezeket az adókat — ebben igaza van Graal Gastonnak — a szabolcsi krumpliföld tulajdonosa könnyen kifizetheti. Sőt tovább megyek : ezt kifizetheti mindenki, akinek az illető évben jó átlagtermése van. Merem azonban azt állítani, hogy csak az, akinek legalább jó átlagtermése van. Az ón kerületemben, a jászladányi kerületben pl. az Isten csodás akarata folytán egyes községekben nem termett több, mint két és fél mázsa búza a szerencsétlen szárazság folytán. Már most kérdem azt, hogy igazságos-e ez az adó rossz termés esetén? Szerintem nem igazságos. (Ugy van ! Ugy van !) És az olyan gyakorlati ember, mint Griger képviselőtársam, aki nekem ellenfelem ebben a teremben . . . Griger Miklós: Ebben igazat adok! Nagy Emil :... igenis koncedálni fogja, hogy a falun az életben, akinek jó termése van, az megfizetheti azt az adót, viszont akinek rossz termése van, az nem adhatja meg. (Zaj.) Szabó Sándor: Egyik esztendő fizet a másikért. NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ. 1922—1926. — IV. KÖTET. Nagy Emil : Ezért egy további módosítást voltam bátor szövegezni és ismétlem, hogy e tekintetben a ministerelnök ur — igazán nem akarom ideidézni — legalább is négyszemközt koncedálta, hogy igazságom van. Én ugy gondolnám tehát, hogy a 10. szakasz helyébe a 9, szakasz után beiktatnók a következő szakaszt (olvassa) : »Ha valamely vidéken nagyobb körzetekben az adózók hibája nélkül az átlagos termésen jelentékenyen alul lévő, szembeszökően rossz termés esete forog fenn, amit az illető vidék speciális viszonyai szerint másfajta mezőgazdasági jövedelem sem ellensúlyoz, és igy az illető vidék mezőgazdasági foglalkozású lakosságát az ebben a törvényben megállapított adóteher egészen méltánytalanul sújtaná, ebben az esetben az illető évben megfelelő adóleszállitásnak van helye. Az eljárás részleteit az utasítás fogja tartalmazni«. Griger Miklós: Attól félek, hogy a kormánypárti kerületeket fogják azután mentesíteni. Farkas István : Mindig kevés lesz a termés. Nagy Emil : Bocsássanak meg, ha igy lehetséges, akkor feküdjünk a fülünkre és ne csináljunk semmit. Gaal Gaston : Miért épen a fülünkre ? (Derültség.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak. Nagy Emil : Ha valakinek bármilyen igazán lojális módosító, javaslata van — nemcsak itt értem, az adókérdésekben, hanem máshol is — amely a nép érdekeit szolgálja, mindjárt előállnak azzal, hogy ez kormányprotekció alapja lenne. (Zaj.) Ha ezen állítólagos protekció révén egypár vidék valaminő jogos adóelengedési jótéteményt fog élvezni, ne tessék tőlük azt irigyelni, még ha kormánypárti kerületek lesznek is. En azonban azt mondom, hogy ezekben a kérdésekben ne keressünk rosszindulatú pártpolitikai célokat, hanem inkább keressük azt, hogy az adójavaslatokat hogyan lehetne hozzáilleszteni az élethez ugy, hogy azokat ne pusztán a pártfegyelem kancsukájával lehessen megszavaztatni, hanem azok olyan meggyőző erővel bírjanak, hogy minden jobb érzésű képviselő belássa, hogy ezekkel a módosításokkal és kijavításokkal, el kell fogadni ezeket a javaslatokat az ország érdekében. Ezzel a földadó kérdésével végeztem. Vannak azután még más módosításaim a kereseti adóra vonatkozólag. A kereseti adó körül nekem a mélyen t. minister úrral a pénzügyi bizottságban igen nagy vitám volt. Én ugyanis azt vitattam, hogy mikor a magyar gazdákra ezt a nagy földadót reáháritja, akkor ne higyje azt a minister ur, hogy ezzel megoldotta az ország nagy kérdését. Az ország nagy kérdése az, hogy nyersterményeinket tudjuk-e idebent földolgozni, hogy ezek ne menjenek ki külföldre feldolgozás céljából Múltkori beszédemben a indemnitás során tisztelettel 3