Nemzetgyűlési napló, 1922. IV. kötet • 1922. augusztus 25. - 1925. szeptember 19.

Ülésnapok - 1922-47

20^ A nemzetgyűlés 47. ülése 1922. évi szeptember hő 7-én, csütörtökön. Hogyan állunk most a közigazgatási tör­vényjavaslatok tekintetében? A városok köz­igazgatásáról szóló törvényjavaslat még nincs benyújtva, sőt előre látom, hogy be sem lesz nyújtva. A városokban még ma is vírilizmus van, az ingatlantulajdonosok, a nagyjövedel­műek rendelkeznek és dirigálnak. Azok a kis­polgári rétegek, amelyeket a kereseti adó első­sorban terhel, ma még a városi önkormányzaton kivül állanak. Ennélfogva most ezekre a kispolgári ele­mekre háritani elsősorban a városi élet, a városi közigazgatás fentartását, anélkül, hogy intenziven részt vehetnének a városi életben, nem tartom helyesnek és igazságosnak. Annyival kevésbé tartom helyesnek és igazságosnak, mert a nagyjövedelemmel birok fognak a városi köz­életben diktálni és határozni ennek a kispolgári társadalomnak rovására, sőt határozhatnak első­sorban a saját érdekükben, amikor utcák ren­dezéséről stb. szóval olyan kérdésről lesz szó, amely az ingatlan értékét a városban emelni fogja. Rá kell még mutatnom külön is a földadó­javaslat 7. §-ára. Ebben a földadó kivetéséről szóló szakaszban azt kívánja a pénzügyminister ur kimondatni, hogy a helyhatósági adókat a kivetést megelőző évi kataszteri tiszta jövedelem kétszeres összege után kell kivetni. Ezenkivül a többi adó javaslatokból, igy a ház adó javaslat indokolásából és a társulati adóról szóló javas­latból is azt látom, hogy a pénzügyminister ur a helyhatósági pótadók kivetésének alapját bizo­nyos mértékben meg akarja rögzíteni. Ennek három következménye lehet. Az egyik az lehet, hogy az önkormányzati szervek kénytelenek lesznek majd fogyasztási adókkal és járulékokkal dolgozni, amelyek a kisemberek rovására esnek, vagy kénytelenek lesznek az adókulcsot a mostani százalék helyett nagyon, de nagyon magas százalékra felemelni, vagy pedig nekimennek a kereseti adónak és a kis­polgári társadalomnak még a lelkét is kirázzák ; oly mértékben fogják a kereseti adót mélyíteni és a jövedelmeknek olyan részeit is meg fogják adóztatni, amekkora belterjes adóztatásra még a pénzügyminister ur sem gondolt. A szociális érzés diktálja azt is, hogy az adóztatás terén igazságos legyen az elbánás. Az állandó erősebb adóforrást külön is meg­adóztassák. Elismerem, hogy ma helyes ez az összetett adórendszer, amelyet ki fog egészíteni egy általános jövedelmi és vagyonadó. Nagyon is érezzük, hogy a mai időben csupán jövedelmi adóval dolgozni feltétlenül nagy rizikó volna. Helyes tehát, hogy külön adóval is megrója a pénzügyminister ur a fundált állandó adóforrást, mint a föld és a ház, a kereset, a cég, a nagy műhely, a gépek, az eszközök, egy közjegyző y agy ügyvéd jó irodája, az orvos kitűnő rende­lője. Ugyanitt azonban rá kell mutatni arra is, hogy a munkásnépre, az egyszerű, segéd nélkül I lakásán dolgozó kisiparosra, a munkásra, az állandó fizetéses alkalmazottakra, a jövedelem­adó mellett még külön adót is kivetni, ezeket külön adóval is, kereseti adóval is sújtani, nem tartom helyesnek és igazságosnak. Míg a többi adóalanyoknál haláluk után mindig marad valami az utódokra, ezeknél, ha egyszer meg­szűnik dolgozni a kéz, megszűnik működni az agy, nem marad semmi. Az utóbbiaknál csupán jövedelem van, ezt a jövedelmet elég jövedelemadóval megróni, persze csak akkor, ha a létminimumon felül emelkedik, de ezekre a hozadéki adók mintájára külön kereseti adót kivetni helyesnek nem tar­tom. Ami egyszer létminimum, az csakugyan legyen létminimum. Ha a jövedelmi adónál kíméljük ilyen szempontból az adózó alanyt, akkor kímélni kell más adónál is, mely szemé­lyes jövedelemre van alapítva, mert a létmini­mumnak nem szabad hamisnak lennie. A lét­minimum jelentse azt, mihez az államnak már hozzányúlni nem szabad. Azt mondja az irás, amit ad a te jobb kezed, ne vegye el a te bal­kezed. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon. Mozgás a jobboldalon.) Elnök: Szólásra következik? Petrovits György jegyző : Janka Károly ! Janka Károly: T. Nemzetgyűlés! En ezek­nek az adójavaslatoknak törvényerőre emelkedé­sét oly rendkívül fontosnak látom az állam, a társadalom békéje szempontjából, hogy az álta­lános vitát felszólalásommal elnyújtani nem aka­rom. Mondanivalómat kifejtem majd a részletes vita során. Most a szólástól elállók. (Helyeslés.) Petrovits György jegyző : Neuberger Ferenc ! Neuberger Ferenc: A szólástól elállók! (Helyeslés.) Petrovits György jegyző : Nánássy Andor ! Nánássy Andor: A szólástól elállók! Elnök : Van még valaki szólásra feljegyezve ? (Nincs!) Minthogy szólásra feljegyezve senki sincs, kérdem a t. Nemzetgyűléstől, kiván-e valaki a szőnyegen lévő javaslatokhoz az általános vitában hozzászólni? (Nem!) Mivel szólásra senki sincsen feljegyezve és szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. Az ülést 15 percre felfüggesztem. (Szünet titán.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Kérem a t. képviselő urakat, méltóztassanak helyüket elfoglalni. A tanácskozásra szánt idő letelvén, a tár­gyalást megszakítom és megteszem elnöki elő­terjesztéseimet. (Halljuk! Halljuk! Bemutatom a t. Nemzetgyűlésnek Hódmező­vásárhely törvényhatósági város II. választó­kerületében megválasztott Kun Béla képviselő I ur megbízólevelét. (Éljenzés.)

Next

/
Thumbnails
Contents