Nemzetgyűlési napló, 1922. IV. kötet • 1922. augusztus 25. - 1925. szeptember 19.
Ülésnapok - 1922-44
10 A nemzetgyűlés 44. ülése 1922. törvényjavaslat 25%-ot enged el annak a kisgazdának, aki egy évre előre lefizeti az egész adóját ; hát nagyon kevés olyan gazda fog találkozni, aki ennek eleget tehet, ugy, hogy e kisemberek számára más mód nem lesz, mint hogy adósságba fognak keveredni. Ha pedig az urasági cselédeknek létminimumot lehet megállapitani, akkor a törpebirtokosoknál is lehetne megállapitani létminimumot, akik a 3—4 holdacskájukból a munkanélküliség és munkahiány miatt alig tudják tengetni az életüket. Azt mondják, hogy e tekintetben nem lehet progresszivitást bevezetni. De lehet, hogy nagyon egyszerűen lehet, ezért a magam részéről szintén csatlakozom ahhoz a határozati javaslathoz, amelyet t. képviselőtársaim előterjesztettek. Ezzel kapcsolatban még azt akarom megemlíteni, mélyen tisztelt Nemzetgyűlés, hogy csodálatosképen a túlsó oldalon velünk együtt egyet akarnak, akarják a progresszivitást, és akarják a kataszternek a kiigazítását és helyesbítését, csak azzal a különbséggel, hogy tartanak itt a javaslat ellen beszédeket, a végén pedig mégis megszavazzák. Hát, ha ez a törvényjavaslat törvényerőre fog emelkedni, ennek egyenesen azok a t. képviselőtársaim lesznek az okai a túlsó oldalról, akik annak idején tényleg ígérték a progresszív adót, aztán itt a javaslat ellen beszéltek, a végén pedig mégis szokásuk szerint a javaslatot megszavazzák, (Egy hang a jobbközépen : Várd meg a végét !) Mélyen tisztelt képviselőtársaim ! Azok lesznek az okai, akik ezt a politikát mindig folytatják, hogy mindig ellene beszélnek a javaslatnak és a végén egyszerűen elfogadják azt. Hát méltóztassanak egyszer már összefogni. A falu is kíváncsi és akar valamit látni, mert ebből a politikából még eddig semmi eredményt nem látott, nem látja a földreformot és nem lát semmi mást. Ennél az adónál is a hangoztatott kívánalmak már régi alapját képezték a kisgazdapárt politikájának és itt mégis kétkulacsos módszerrel ellene beszélnek, végül pedig megszavazzák. Tehát t. képviselőtársaim lesznek annak az okai, ha ez törvényerőre fog emelkedni. Méltóztassanak összefogni velünk együtt és akkor meg vagyunk győződve arról, hogy a kormány engedni fog. Csontos Imre: Tudjuk! Nekünk is fáj, ami önöknek fáj. Cserti József : Akkor ne tessék megszavazni, hanem méltóztassék velünk összefogni ; akkor meg vagyok győződve arról, hogy ennek az erőnek a láttára a t. pénzügyminister ur is engedni fog, és elérjük, ha mást nem is, a progresszivitást és végre vihetünk ki valamit a falunak abból, amit t. képviselőtársaim nemcsak a mostani, hanem az azelőtti választás alkalmával is ígértek. Ha pedig a kormány erre nem hajlandó, levonjuk ennek a konzekvenciáit. Tehát, ismétlem, azok a t. képviselőtársaim lesznek az okai ; mert, amint Gaal Graston t. képévi augusztus hó 25-én, pénteken. viselőtársam is mondotta, a falunak nem ezt ígértük. (Egy hang jobb felől: Mit tudja ön, hogy mi mit Ígértünk!) Progresszív adót Ígértek mindnyájan. (Zaj jobb/elől) Elnök : Csendet kérek ! Cserti József: Tehát méltóztassanak összefogni és akkor hiszem, hogy a pénzügyminister ebben a kérdésben engedni fog. Ez a törvényjavaslat a jövedelmi adónál 100.000 koronában állapítja meg a létminimumot. Hát, a kisebb birtokosnak ugy sincs 100.000 koronás jövedelme! Szijj Bálint : Megállapítják azt már 5 hold földnél. Cserti József: Ez a 10—15 holdasoknál egyáltalában nem áll meg és ennek nincs semmi értelme: ez semmi egyéb nem akar lenni, mint szépségtapasz erre a javaslatra. Tessék tehát a létminimumot megállapitani, mert hiszen nagyon jól tudjuk, hogy igen sok törpebirtokosnak nincsen annyi jövedelme, mint egy uradalmi cselédnek, tehát hogy jön ahhoz, hogy ugyanannyi adót fizessen •— természetesen arányosan számítva — mint az, akinek 100.000 holdja van. Az Omge a múltkor egy gyűlést hivott össze és onnan egy határozati javaslatot terjesztett a Ház elé. A magam részéről szinte csodálkozom az Omgének ezen az állásfoglalásán, még pedig azért, mert az Omge ezt a gyűlést bizonyára nem azért hivta össze, mert tetszett neki ez a törvényjavaslat, hanem azért, mert, amint itt a határozatában mondja: a dolgozó gazdatársadalmat sújtja aránytalan, sőt elviselhetetlen terhekkel. Hát én meg vagyok győződve arról, hogy az Omge e dolgozó gazdatársadalom alatt bizonyára azokat a kisebb embereket értette, akiket ez a törvényjavaslat elviselhetetlen terhekkel akar sújtani. Tehát nyilvánvaló, hogy az Omge azért hivta össze azt a gyűlést, hogy tiltakozzék ez adójavaslatok ellen. De itt nincsen tiltakozásra ok, hanem egyáltalában hallgatásnak van helye, mert hiszen hiányzik ebből a javaslatból a progresszivitás, amit pedig a nemzetgyűlés nagy százaléka követel. Az Omge kifejti, hogy micsoda nagy terhekkel, őrlési adókkal is sújtották őket. Hát ha valakit sújtottak, akkor nem őket, hanem a kisembert, az uradalmi cselédet sújtották, aki gyakran háromszorosan annyi adót fizetett, mint a gazdája. Nem csodálkoztam volna akkor, ha a falu népe mozdult volna meg e javaslat ellen és, mint a múltkor, feljött volna a Vérmezőre és ott tiltakozott volna a javaslat ellen. A kormány nem nyilatkozott arról, hogy ezzel a pénzzel mit akar tenni, hová akarja ezt az összeget fordítani. Mindenesetre egy nagyobb összegről van szó és, mivel a kormány meghatalmazás alapján gazdálkodik, igazán nem tudjuk előre, hová szándékozik ezt fordítani. Mert én meg vagyok győződve arról, hogy ennek valóban ezer helye van. Legyen szabad azonban a kormány figyelmét felhívnom arra, hogy ma
