Nemzetgyűlési napló, 1922. IV. kötet • 1922. augusztus 25. - 1925. szeptember 19.

Ülésnapok - 1922-46

À nemzetgyűlés 46. ülése 1922. a jövedelmi adónál szépen behajthatja. Mi, mivel nem akarjuk azt, hogy a kisbirtokos abba a nyomorúságos anyagi helyzetbe kerüljön, amelyben a háború előtt volt, azért ragaszkodunk ahhoz a felfogásunkhoz, hogy a degressziv adózás a földbirtok terén ötven holdig akceptáltassék. Ezek a szempontok voltak azok, amelyeket bátor voltam felemliteni s amelyek a mi pártunk programmját is alkotják. Ami nagy általánosságban az a dó javaslatokat illeti, az a felfogásunk, hogy a mai gazdasági viszonyok között szüksége van az országnak arra, hogy a földbirtokot a lehető mértékig megterhelje^ s nem lehet azt engedni, hogy az állam akkor, amikor földben elég vagyona van, folyton deficitekkel dolgozzék. Nem mulaszthatom el azonban, hogy kifejezést ne adjak azon felfogásomnak, hogy én találtam volna más előbbre való adókat, mint a földadojavaslatot, nevezetesen a háborús vagyonok megadóztatását. (Helyeslés jobbfelől.) Elsőrendű kötelessége lett volna a pénzügyi kormányzatnak ilyen a dó javaslattal a nemzetgyűlés szine elé jönni. Amikor a háborús v

agyonok megadóztatásáról volt szó, több izben hangoztatták azt, hogy a jóvátétel miatt ezeket a vagyonokat nem lehet megadóztatni, mert az entente ráteszi a kezét és elviszi a pénzt. Bocsánatot kérek, a földadónál is előállhat ez a lehetőség. De az entente nem fogja rátenni a kezét, mert belátja, hogy ez az adó nem is elég az ország budgetjének fentartására. Ha Tehát arról van szó, hogy adót szavazzunk meg, akkor elsősorban azokat az adókat kell megszavaznunk, amelyek azokat a vagyonokat sújtják, amelyek nem igazságos alapon gyűltek össze, amelyek nem jogos tulajdonai az illetőknek. Hogy azok, akik a háború alatt milliókat és nagy vagyonokat harácsoltak, most kényelmesen ülhessenek a maguk aranyhegyeiken : ez nem szociális felfogás, ezt az állapotot nekünk m.eg kell szüntetnünk. A pénzügyi kormányzat hibájának tartom, hogy ezeket a vagyonokat még máig sem adóztatta meg. (Ugy van ! a balolda on.) Szeretném, ha a pénz ügy minister ur minél előbb olyan a dó javaslattal járulna a nemzetgyűlés elé, amely a háborús vagyonok alapcs megadóztatását tartalmazza. Kiss Menyhért". Foglalja le ! (Zaj a baloldalon.) Csik József: E tekintetben eleget vártunk már. Ugy látom, hogy az ilyen adó javaslattal szemben a jóakarat a Ház minden oldalán megnyilvánul. A t. túloldal tehát szorgalmazza a kormánynál ennek az adójavaslatnak minél előbbi idehozatalát. Szükségesnek tartottam volna, hogy egyidejűleg a jövedelmi adóról is terjesztett volna a pénzügyminister ur javaslatot a Ház szine elé. Azt mondtam, hogy ennél az adónemnél lehet a. progresszivitás mértékét a legjobban alkalmazni Ha már ott alkalmaztuk volna ezt, akkor nem adott volna ez a földadónál annyi félreértésre alkalmat. Remélem, hogy nemcsak igéret marad NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ. 1922—1926. — IV. KÖTET. évi szeptember hó 6-án, szerdán. 113 a földadójavaslatban kontemplált az a felfogás, hogy 44%-ig meg fogják adóztatni a jövedelmet is, hanem a javaslat nemsokára ide kerül a nemzetgyűlés elé. Ezeknek az adóknak javaslat formájában való idehozatala első és legfontosabb feladata a pénzügyi kormányzatnak. Kiváncsiak vagyunk ezekre az adókra, nevezetesen a háborús vagyon megadóztatására, de a jövedelemadó mielőbbi idehozatalára is. Ha szüksége van az államnak pénzre, minden formában igénybe kell venni a lehetőséget, hogy pénzt szerezzen. Szükség van arra is, hogy a luxusadókat még nagyobb mértékben fokozzák, mint ahogy ma érvényben vannak. Akinek ebben a megcsonkított, nyomorult országban luxusra jut, azt a luxust alaposan fizesse meg és annak adójával csökkentsék mások nyomoruságát. (Helyeslés.) Minthogy a pénzügyi kormány s általában a kormányzat részéről nem látjuk teljesen azt a helyes politikát, mely az ország érdekeit szolgálná,, kellő bizalommal nem viseltethetünk a kormányzattal szemben. A földművelésügyi minister ur délelőtt programmot adott, programmot már hallottunk nagyon sokat, azonban mi már annak gyakorlati megvalósitását szeretnők látni. Bennünk, ellenzékiekben sokszor megingatta a kormány a meggyőződést és hitet abban, amit mondott, mert hoztak törvényeket, amelyeket elfelejtettek végrehajtani. A földreform kérdése a legfontosabb és ha a földmivelésügyi minister ur betartja azokat a szavakat, amelyeket mondott, és azt a programmot végrehajtani iparkodik, amelyet beigért, akkor el lehet arra készülve, hogy ezen programm minden pontjának megvalósításában készséggel támogatni fogjuk. Tisztában vagyunk mi azzal, hogy sok tekintetben a kormányzattal kell haladnunk. Más világnézetű, más gazdasági felfogású pártokkal szemben nekünk bizonyos dolgokban együvé kell tartoznunk. Akár tesznek deklarációt szociáldemokrata képviselőtársaim a földmivelésügyi minister ur délelőtti szavaira, akár nem tesznek, én annak a deklarációnak semmi jelentőséget nem tulaj donitok. Hallottunk már 1918 óta s amióta élnek, elég deklarációt, ezeknek a deklarációknak hitelét azonban gyakorlati tetteikkel mindig meghazudtolták. A földmivelésügyi minister ur elég eklatánsán bebizonyította ezt, midőn rámutatott arra, hogy igenis a magántulajdon elvét nem mindig vallották és hogy ettől eltértek 1918-ban is és meg vagyok győződve, hogy elvileg most sem helyezkednek a magántulajdon alapjára. Megmondom őszintén, az ő programmjuk bizonyos szempontból arra a meggondolásra késztet minket, hogy akik a keresztény erkölcsi felfogás alapján állanak s akik a magántulajdon elvi alapját nem perhorreszkálják, azokkal bizonyos kapcsolatot teremtsünk oly értelemben, hogy a nagy elvi kérdésekben megértsük egymást az ország és a nép boldogulására. Ismétlem, mi keresztényszocialisták, a nagy kérdésekben, a keresztény igazságok nagy gondoló