Nemzetgyűlési napló, 1922. IV. kötet • 1922. augusztus 25. - 1925. szeptember 19.

Ülésnapok - 1922-46

A nemzetgyűlés 46. ülése 192.2. ellen, akik azt mondják, hogy még ez a földadó sem súlyos, hogy még ez a földadó is kevés. Én nagyon tisztában vagyok avval, — kell, hogy tisztában legyek — hogy nagyon is súlyos. Nagyon is súlyos, igen nagy terheket ró a gazdákra. Reisinger Ferenc : A kisgazdáknak súlyos ! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Nagy terhet ró mindenkire, akinek az adót fizetnie kell; és hogy nemcsak a kisgazdára, arra mindjárt mutatok példát. De amikor ilyen helyzetben van a mi államháztartásunk, amikor épen a t. ellenzéki képviselő urak is követeléseket hangoztatnak a tisztviselőkérdésben, követeléseket hangoztatnak a munkásság kérdésében, követelést hangoztatnak az ellátatlanok kérdésében, állami segítséget, állami áldozatokat kivannak, akkor — engedelmet kérek — azt nem lehet másként megtalálni, csak ha megadóztatjuk magunkat egytől-egyig ugy, ahogy csak birjuk. Es ha a földbirtokosok is azt kívánják, hogy a másik társadalmi réteg is, amely birja az adót, hozza meg azt az áldozatot, amelyet neki meg kell hoznia, akkor ez ugy lehetséges, hogy előbb magunkat adóztassuk meg igazán az adóztatás végső határáig s akkor azután jogosan kívánhatjuk mástól is, hogy ugyanúgy elmenjen az áldozatteljesités végső határáig, mint ahogy mi elmentünk. T. Nemzetgyűlés! Az adó súlyos, de előle kitérni nem lehet. Sokkal könnyebb itt az ellenzék helyzete, mint a kormányzópárté, mert a legnépszerütlenebb dolog ilyen súlyos adókkal jönni a választóközönség elé. Itt a nehezebb helyzet, a felelősség súlya a kormányra és a kormányzópártra háramlik, mert én azt nagyon jól tudom és minden képviselőtársam is tudja... (Zaj.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Ne folytassatok itt feleseléseket. Álljatok fel, azután beszéljetek. Ezt, t. Nemzetgyűlés, nem kell bizonyítgatni. A legháládatlanabb dolog a nép közé azzal menni, hogy én megszavtam ezt a súlyos adót terád, viszont a leghálásabb, a népszerűség elérésének legkönnyebb eszköze azt mondani : én elleneztem ezt az adót, én nem akartam ezt a nyakatokra megszavazni. De kormányzópárt tudja a kötelességét, nem azért vállalta a kormányzást, hogy a népszerűséget keresse, hanem azért, hogy ezt az országot ebből a rettenetes helyzetből a lehetőség szerint kivezesse. (Ugy van ! jobbfelöl.) Ezt tehát ' nekünk vállalnunk kellett. Vállaljuk is érte a felelősséget, nem törődünk népszerűségünk megcsorbulásával vagy elvesztésével, mert az állam háztartása olyan, hogy ezeknek az ujabb és súlyosabb adóknak behozása nélkül az államháztartás fenn nem tartható. Már pedig nem hiszem, hogy volna ebben a nemzetgyűlésben olyan képviselő, aki oda törekednék, hogy az államháztartás csődöt mondjon. NEMZETGYŰLÉSI NAPLÖ. 1922—1926. — IV. KÖTET. évi szeptember hő 6-án, szerdán, 105 Rassay Károly : Azt sem tudjuk, mennyi a kiadás ! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Megvádolták az ellenzéki képviselőket ezzel is; én nem akarom őket megvádolni. Az ellenzéki képviselőknek elismerem a kötelességét, jogát a kritikához s ahhoz, hogy ne járuljanak hozzá a kormány javaslataihoz. Én nagyon jól ismerem, ezt a szerepet. Sokáig voltam ellenzéken. Én sokszor kaptam már a túlsó oldalról közbeszólást, hogy mindenféle kormányzatot támogatok a világon, csak minister lehessek, Ezzel szemben én hivatkozhatom multamra. Én ismerem az ellenzéki szerepet, mert azoknak az újdonsült képviselő uraknak, akik nekem azt kiáltozzák, hogy »minden kormányzatot támogat«, figyelmébe ajánlom, hogy én tiz esztendeig ott a legutolsó pad legutolsó ülésén ültem mint ellenzéki képviselő . . . (Ugy van ! Ugy van ! a jobboldalon. Zaj.) Rassay Károly: Ugy van! Es követelte a titkos választójogot! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : ... és teljesítettem ellenzéki képviselői kötelességemet. Tehát azok a t. urak, akik azt mondják, hogy minden kormányzatot támogatok, vagy egyáltalában nem nézik meg a multat, vagy egyszerűen valótlanságot állítanak. Én tudom az ellenzék kötelességét, el is ismerem kritikájának jogát és nem akarom meggyanúsítani az ellenzéket azzal, hogy azok, akik nem annyira a mostani kormányt, mint inkább az u. n. regime-et akarnák megbuktatni, képesek volnának esetleg egy gazdasági csődbe is belekergetni az országot azért, hogy a regime megbukjon és esetleg más jöjjön utána. Ez a vád is hangzik, de én ezt nem tettem soha magamévá, . . . Rassay Károly: Nem józaneszü ember, aki ilyenre gondol! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: ... én magyar embereket erre nem tartok képesnek, de kénytelen vagyok figyelmeztetni egészen jóindulatúan a t. szocialista pártot, hogy az ilyen esetek, mint a bécsi konferencia, az arról való távolmaradás és az ott történtek voltak azok, amelyek ezeket a hangokat és beszédeket erősitik, amelyek azt állítják, hogy vannak Magyarországon olyan pártfrakciók, amelyek, hogy a regime megbukjék, nem félnek még az államcsőd bekövetkezésétől sem. (Zaj és ellenmondások a szélsőbaloldalon.) T. Ház, én ezt nem tettem magamévá, nem is állítom, de megemlítem azért, hogy kijelentsem, hogy az ellenzéknek azt a kritikajogát, amellyel él, elismerem, ha azonban mi terheket követelünk az országtól, — és pedig épen ellenzéki oldalról jön a legtöbb követelés és kívánság arra, hogy az állam megterheléseket vállaljon magára — akkor az adókat is meg kell szavazni és fel kell emelni. 14