Nemzetgyűlési napló, 1922. IV. kötet • 1922. augusztus 25. - 1925. szeptember 19.

Ülésnapok - 1922-46

A nemzetgyűlés 4.6. ülése 1922. hiány. A másik a gazdasági felügyelők elég­telensége. Múltkori ministerségem alatt a múlt nemzetgyűlésen épen nekem sikerült a pénzügy­minister úrral a gazdasági felügyelők számát nagymértékben emelni ugy, hogy lehetőleg majdnem minden járásra jusson egy gazdasági felügyelő. Azonban minthogy minden községben először a gazdasági felügyelőnek kell az elő­munkálatokat elvégezni és a jelentést a bíróság­nak megküldeni, a gazdasági felügyelőknek ez a száma is elégtelen és el van határozva, hogy a legközelebbi időben a gazdasági felügyelők számát szaporítani fogjuk, hogy itt is gyorsabb munka folyjék. (Helyeslés.) Ki kell térnem kényesebb dolgokra is. Vádak hangzanak fel — egyesek a gazdasági felügyelők egyeteméről állitják, mások csak egyeseket em­lítenek — hogy a gazdasági felügyelők nem felel­nek meg annak a hivatásnak, amelyet a föld­reform végrehajtása körül tőlük joggal elvárnak. (Ugy van! a jobb- és a baloldalon.) Panaszok merültek fel még a bírákkal szemben is, hogy néhol késedelmesen, a lehetőnél is késedelmeseb­ben intézik az ügyeket, de elhangzottak más irányú panaszok is, amelyekre kiterjeszkedni nem akarok. Ami a gazdasági felügyelőket illeti, ezek a földmivelésügyi ministerium közegei, és rendele­tileg intézkedtem és abban a rendeletben minden megvan, ami szükséges ahhoz, hogy panasz ne legyen. A panaszok még mindig tartanak. A gazdasági felügyelőket e legközelebbi időben turnusokban be fogom citálni a földmivelésügyi ministeriumba és személyesen fogom őket köteles­ségeikre figyelmeztetni (Helyeslés.) és utasítani fogom... (Felkiáltások balfelöl : Kicserélni őket l) Ez is megkezdődött már. Nem fogadom el mégsem azt az állítást, hogy a gazdasági fel­ügyelői kar nem áll azon a színvonalon, amelyen kellene és hogy teljes egészében alkalmatlan a földreform végrehajtására és hogy nem tette meg kötelességét. El kell azonban ismernem, hogy vannak egyes esetek, amelyek kifogásolha­tók, amelyek ellen »nekem is kifogásom van. A ministeri hatalomnál fogva tehát minden esz­közt fel fogok használni, — és ennek a legrö­videbb idő alatt meglesz az eredménye — hogy a gazdasági felügyelők a törvény szellemében, a kormány és a nemzetgyűlés akarata szerint jár­janak el. (Helyeslés.) E tekintetben megnyug­tathatom t. képviselőtársaimat. Azokat a pana­szokat, amelyeket hallottam és amelyek egyikéről­másikáról magam is meggyőződtem, orvosolni fogom, és azt az eljárást eltűrni nem fogom semmi szin alatt sem. (Helyeslés a jobboldalon.) Ami a birósági eljárást illeti, az a föld­birtokrendező bíróság hatáskörébe tartozik, azon­ban ott is megvan a teljes készség és elhatá­rozottság ahhoz, hogy minden kiküszöböltessék, ami hátráltatja vagy helytelen útra vinné a földreform végrehajtását. Y an egy másik panasz, nem csinálok ebből évi szeptember hó 6-án, szerdán. 103 sem titkot ; nyíltan szoktam beszélni. Nem lehe­tünk azzal megelégedve és nem helyeslem én sem, hogy a családi kisbirtokok megállapításá­nál helytelen módszert követtek a kiküldött bizottságok. Jelentéseket kaptam, hogy a csa­ládi kisbirtokok mennyiségét sok községben oly alacsonyan állapította meg a bizottság, hogy igen keveset juttatott még a hadi rokkantaknak és a ráutaltaknak is. Utánanéztünk a bírákkal egyetértőleg, hogy hogyan történik a családi kisbirtokok megállapítása és arra a meggyőző­désre jutottunk, hogy a birtokosok képviselete túlsúlyba kerülhet a kisemberrel szemben és részben ennek tulajdonitható, hogy a családi kisbirtokot olyan kicsire szabták, mivel a bir­tokosok nagyon fogós ügyvédeket állítanak saját érdekeik védelmére, s ha a bírák nem is min­den esetben teszik magukóvá az ő álláspontju­kat, azonban az az egyszerű ember, az a föld­igénylő nem birván a törvény tudásával és a kellő szóbeli képességgel, amikor ügyvéd áll vele szemben, esetleg olyat mond, amit lázitásnak minősítenek és büntetéssel fenyegetik meg. Ennek a hiánynak pótlásáról is gondoskodni fogok, (Helyeslés.) hogy a földigénylők képvise­lete is megfelelő jogvédelemben részesüljön a tárgyalásokon és lehetetlenné tétessék az, hogy a családi birtokok megállapításánál a birtoko­soknak többségi vagy döntő szavuk legyen. Azt hiszem, ha ezeket a rendelkezéseket a legköze­lebbi jövőben megteszik, akkor a földreform végrehajtása sokkal gyorsabban és nagyobb arányban fog történni. Cserti József: Féltem a minister urat, hogy megbukik, ha nagyon akarja. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : En nem félek a megbukástól, én azt már sokszor próbáltam. (Derültség.) Cserti József: Ma is olvastuk a lapokban! (Zaj.) Dénes István: Tetteket szeretnénk látni! (Szijj Bálint közbeszól.) Elnök : Cserti, Dénes és Szijj képviselő urakat kérem, szíveskedjenek csendben lenni, mert a zaj miatt már kénytelen voltam egyszer szünetet adni. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : A kormánynak azon készségére, hogy a földreformot a törvény szellemében minél gyorsabban végrehajtsa, a legeklatánsabb példa a vagyondézsma kérdésének elintézése. Méltóz­tatnak tudni, hogy a törvény ugy intézkedett, hogy az 1000 holdon felüli szántófölddel biró birtokosoknál a földmivelésügyi minister a pénz­ügyministerrel egyetértőleg meghatározhatja, hogy pénzben vagy természetben kötelesek-e leadni a vagyonváltságot. Az elhatározás meg­történi;. Az elhatározás az, hogy minden bir­tokos köteles természetben leadni a vagyonvált­ságot. (Helyeslés.) Borgulya Pál: Már a gazdasági év elején kellett volna!

Next

/
Thumbnails
Contents