Nemzetgyűlési napló, 1922. III. kötet • 1922. július 27. - 1922. augusztus 24.

Ülésnapok - 1922-32

A nemzetgyűlés 32, ülése 1922. évi július hó 28-án, pénteken. 71 Ehhez hozzávehet j ük azt az adatot, hogy a kis csonka Magyarország 52.2°/o-anem független kis existencia, nem önálló termelő, hanem munkás és földmives-szegény. Ennélfogva igazat- adha­tunk Buday Dezsőnek, aki azt "mondja, hogy csonka Magyarországot egész nyugodtan tekint­hetjük munkásállamnak. Ha pedig igy változott meg ennek a kis csonka Magyarországnak belstí struktúrája, hogy munkáselem juthatott túl­súlyra, akkor, ha valaha, ina vált égetővé, hogy a kormány olyan politikát inauguráljon, mely a nincstelen elemeket kielégíti "és a kereseti lehe­tőségeket az ország gazdasági helyzetéhez képest fokozni képes. Ezzel szemben azt kell látnunk, hogy a magyar népnek az à része, mely az Alföldön és a Tiszántúl, de a Dunántúl sok részén is a népesség nagyobb felét teszi, — értem ezalatt a két keze munkájából élő földmivesszegénységet — ez a napszámososztály, a földmivesszegénység keresetében a legalacsonyabb nivóra hanyatlott az összes foglalkozási ágak között. Amikor ugyanis Magyarországon hét forint volt a búza ára, egy napszámosnak 240 forint évi keresete volt ; ez megfelelt az akkori búzaárak mellett 34 métermázsa búzának. Amikor Magyarországon a háború kitörése előtt a búzaár 10 forint körül ingadozott, akkor a munkásembernek keresete megfelelő mértékben emelkedett, ugy hogy a maga 30 métermázsa búzáját átlagosan képes volt megkeresni. A mai helyzet szerint, ha azt vesszük, hogy az élet standardja 30 métermázsa búzát kivan meg egy magyar földmives családnak nemcsak megélhe­tésére, táplálkozására, hanem összes életszükség­leteinek fedezésére is, akkor ma Magyarországon ,egy napszámosnak 180.000 koronát kellene ke­resnie. Ez naponta, 300 munkanapot számitva — ámbár egy szegény ember számára nincs ennyi munkanap — 600 korona napszámot tenne ki. A napszám azonban a mi vidékünkön és máshol is, mint t. ellenzéki képviselőtársaim elmondották, a legnagyobb tételben számitva nem több 120 koronánál. Itt tehát nyilvánvalóan kiviláglik, hogy a magyar földmivesosztály, a földmivesszegénység keresete ötszörte kisebb, mint volt a békeidőben, életstandardja tehát ötszörte hanyatlott. Ma egy magyar földmives­szegény évente nem keres többet 3 métermázsa búzánál. Tessék elképzelni, miféle megélhetést nyújt 3 métermázsa búza egy szegény családnak, — amely mennyiséget az aratási kereset esetleg kiegészit, de nagyon sok esetben nem egészit ki — amikor Bottlik István t. képviselőtársam kifejtette, hogy ma a legszegényebb földmives­család megélhetéséhez, csak a táplálkozáshoz, 12 métermázsa búza szükséges. Es akkor keres 3 métermázsa gabonát. Itt van tehát az az ör­vény, amely a szegény magyar ember megélhe­tését elnyeli. Azt mondják, hogy ott van a földreform­törvény, amelyet a múlt nemzetgyűlés meg­alkotott ; ez van hivatva arra, hogy ezt a nagy szociális problémát megoldja vagy legalább is enyhitse. Ha megnézzük ennek a földbirtok­reformtörvénynek végrehajtását a gyakorlatban, csak a legszomorúbb eredményeket állapithatjuk meg. Nagyon sajnálom, hogy Hoyos t. képviselő­társam nincs jelen, hogy személyesen ellenőriz­hetné ezeknek az adatoknak a hitelességét. Nézzük, hogyan hajtották végre, a föld­reformot a békési határban. A békési urada­lomnak Wenckheim Krisztina grófnő, "Wenckheim László gróf, Nádasdy Tamásné grófnő és Széchenyi Ferenc gróf a tulajdonosai. Ennek az urada­lomnak egész földterületére 3947 igénylő, — tehát el lehet mondani, hogy a békési nép egészen szerény volt, nem jelentkeztek mind­annyian földért, akik arra jogosultak lettek volna — összesen 13.530 hold földre való igényt jelentett be a földbirtoktörvény rendelkezéseihez képest. Fel lett ajánlva, illetve megállapittatott, hogy az uradalomnak összesen 4679 hold földet kell leadniok. Miután pedig 3947 igénylőt, 4679 hold földből ugy kielégiteni, ahogy azt a föld­birtokreform előirja, hogy t. i. a nincstelen 3 holdat kapjon, azok a kisgazdák pedig, akiknek törpebirtokuk van, birtokukat 15 holdra egészít­hessék ki, nem lehet, ennélfogva a földbirtok­rendező bíróság kiküldött birája egy-egy család számára egy katasztrális hold földet itélt meg. ... Patay Tibor : Ez volt az átlagtipus ! Szakács Andor: ... és minden gyermek után 1 ji hold föld pótlékot. Ott nem ez a tipus. Ott nem ismerik az egyholdas fölclbirtoktipust, mert azon a vidéken a föld nem olyan jó, mint másfelé. Ott lehetetlenség, hogy egy hold föld­ből valaki megéljen. (Mozgás.) Talán Makón, ha hagymát termel rajta, megélne belőle. Az is hozzájárult a földreform végrehajtá­sának ehhez a helytelen eredményéhez, hogy az uradalmak gondoskodtak róla, hogy a földek légértéktelenebb részei osztassanak ki. Szikes terü­leteket, harmad-, negyed-, ötöd-, hatodosztályu földeket kaptak a szegény emberek és megkap­ták a várostól 10—15 kilométer távolságra. Ha ez igy marad, a békési nép a legtehetetlenebb helyzetbe jut, mert az elé a probléma elé van állítva, hogy vagy teljesen lemond a földreform­ról, vagy pedig belemegy és akkor a legrövi­debb idő alatt megGyőződik arról, hogy nem­hogy segítettek volna helyzetén, hanem egész egyszerűen tönkretették. Mert ehhez hozzájárul még az is, hogy a kormány rendelkezései értel­mében ott, ahol a földreform már végre van hajtva, a mezőgazdasági kisbérletek azonnal megszűnnek és felmondhatok. Békésen körülbelül 3—4000 ember élt abból, hogy az uradalom kisebb-nagyobb parcellácskáit évről-évre bérbe vetie. Négy-öt holdas, 10 holdas parcellákban jutott hozzá a nép az uradalmi földekhez, azokat megmivelte, a bért kifizette és megkeresett annyit, amiből családjával együtt megélni képes volt. Most hogyha a földbirtok-

Next

/
Thumbnails
Contents