Nemzetgyűlési napló, 1922. III. kötet • 1922. július 27. - 1922. augusztus 24.

Ülésnapok - 1922-32

A nemzetgyűlés 32, ülése 1922. évi július hó 28-án, pénteken. 71 Ehhez hozzávehet j ük azt az adatot, hogy a kis csonka Magyarország 52.2°/o-anem független kis existencia, nem önálló termelő, hanem munkás és földmives-szegény. Ennélfogva igazat- adhatunk Buday Dezsőnek, aki azt "mondja, hogy csonka Magyarországot egész nyugodtan tekinthetjük munkásállamnak. Ha pedig igy változott meg ennek a kis csonka Magyarországnak belstí struktúrája, hogy munkáselem juthatott túlsúlyra, akkor, ha valaha, ina vált égetővé, hogy a kormány olyan politikát inauguráljon, mely a nincstelen elemeket kielégíti "és a kereseti lehetőségeket az ország gazdasági helyzetéhez képest fokozni képes. Ezzel szemben azt kell látnunk, hogy a magyar népnek az à része, mely az Alföldön és a Tiszántúl, de a Dunántúl sok részén is a népesség nagyobb felét teszi, — értem ezalatt a két keze munkájából élő földmivesszegénységet — ez a napszámososztály, a földmivesszegénység keresetében a legalacsonyabb nivóra hanyatlott az összes foglalkozási ágak között. Amikor ugyanis Magyarországon hét forint volt a búza ára, egy napszámosnak 240 forint évi keresete volt ; ez megfelelt az akkori búzaárak mellett 34 métermázsa búzának. Amikor Magyarországon a háború kitörése előtt a búzaár 10 forint körül ingadozott, akkor a munkásembernek keresete megfelelő mértékben emelkedett, ugy hogy a maga 30 métermázsa búzáját átlagosan képes volt megkeresni. A mai helyzet szerint, ha azt vesszük, hogy az élet standardja 30 métermázsa búzát kivan meg egy magyar földmives családnak nemcsak megélhetésére, táplálkozására, hanem összes életszükségleteinek fedezésére is, akkor ma Magyarországon ,egy napszámosnak 180.000 koronát kellene keresnie. Ez naponta, 300 munkanapot számitva — ámbár egy szegény ember számára nincs ennyi munkanap — 600 korona napszámot tenne ki. A napszám azonban a mi vidékünkön és máshol is, mint t. ellenzéki képviselőtársaim elmondották, a legnagyobb tételben számitva nem több 120 koronánál. Itt tehát nyilvánvalóan kiviláglik, hogy a magyar földmivesosztály, a földmivesszegénység keresete ötszörte kisebb, mint volt a békeidőben, életstandardja tehát ötszörte hanyatlott. Ma egy magyar földmivesszegény évente nem keres többet 3 métermázsa búzánál. Tessék elképzelni, miféle megélhetést nyújt 3 métermázsa búza egy szegény családnak, — amely mennyiséget az aratási kereset esetleg kiegészit, de nagyon sok esetben nem egészit ki — amikor Bottlik István t. képviselőtársam kifejtette, hogy ma a legszegényebb földmivescsalád megélhetéséhez, csak a táplálkozáshoz, 12 métermázsa búza szükséges. Es akkor keres 3 métermázsa gabonát. Itt van tehát az az örvény, amely a szegény magyar ember megélhetését elnyeli. Azt mondják, hogy ott van a földreformtörvény, amelyet a múlt nemzetgyűlés megalkotott ; ez van hivatva arra, hogy ezt a nagy szociális problémát megoldja vagy legalább is enyhitse. Ha megnézzük ennek a földbirtokreformtörvénynek végrehajtását a gyakorlatban, csak a legszomorúbb eredményeket állapithatjuk meg. Nagyon sajnálom, hogy Hoyos t. képviselőtársam nincs jelen, hogy személyesen ellenőrizhetné ezeknek az adatoknak a hitelességét. Nézzük, hogyan hajtották végre, a földreformot a békési határban. A békési uradalomnak Wenckheim Krisztina grófnő, "Wenckheim László gróf, Nádasdy Tamásné grófnő és Széchenyi Ferenc gróf a tulajdonosai. Ennek az uradalomnak egész földterületére 3947 igénylő, — tehát el lehet mondani, hogy a békési nép egészen szerény volt, nem jelentkeztek mindannyian földért, akik arra jogosultak lettek volna — összesen 13.530 hold földre való igényt jelentett be a földbirtoktörvény rendelkezéseihez képest. Fel lett ajánlva, illetve megállapittatott, hogy az uradalomnak összesen 4679 hold földet kell leadniok. Miután pedig 3947 igénylőt, 4679 hold földből ugy kielégiteni, ahogy azt a földbirtokreform előirja, hogy t. i. a nincstelen 3 holdat kapjon, azok a kisgazdák pedig, akiknek törpebirtokuk van, birtokukat 15 holdra egészíthessék ki, nem lehet, ennélfogva a földbirtokrendező bíróság kiküldött birája egy-egy család számára egy katasztrális hold földet itélt meg. ... Patay Tibor : Ez volt az átlagtipus ! Szakács Andor: ... és minden gyermek után 1

ji hold föld pótlékot. Ott nem ez a tipus. Ott nem ismerik az egyholdas fölclbirtoktipust, mert azon a vidéken a föld nem olyan jó, mint másfelé. Ott lehetetlenség, hogy egy hold földből valaki megéljen. (Mozgás.) Talán Makón, ha hagymát termel rajta, megélne belőle. Az is hozzájárult a földreform végrehajtásának ehhez a helytelen eredményéhez, hogy az uradalmak gondoskodtak róla, hogy a földek légértéktelenebb részei osztassanak ki. Szikes területeket, harmad-, negyed-, ötöd-, hatodosztályu földeket kaptak a szegény emberek és megkapták a várostól 10—15 kilométer távolságra. Ha ez igy marad, a békési nép a legtehetetlenebb helyzetbe jut, mert az elé a probléma elé van állítva, hogy vagy teljesen lemond a földreformról, vagy pedig belemegy és akkor a legrövidebb idő alatt megGyőződik arról, hogy nemhogy segítettek volna helyzetén, hanem egész egyszerűen tönkretették. Mert ehhez hozzájárul még az is, hogy a kormány rendelkezései értelmében ott, ahol a földreform már végre van hajtva, a mezőgazdasági kisbérletek azonnal megszűnnek és felmondhatok. Békésen körülbelül 3—4000 ember élt abból, hogy az uradalom kisebb-nagyobb parcellácskáit évről-évre bérbe vetie. Négy-öt holdas, 10 holdas parcellákban jutott hozzá a nép az uradalmi földekhez, azokat megmivelte, a bért kifizette és megkeresett annyit, amiből családjával együtt megélni képes volt. Most hogyha a földbirtok-