Nemzetgyűlési napló, 1922. III. kötet • 1922. július 27. - 1922. augusztus 24.

Ülésnapok - 1922-32

A nemzetgyűlés 32. ütése 1922. évi Julius hó 28-án, pénteken. 65 érdekeik találkoznak. A távol Keletnek legfontosabb katonai hatalma Japán. Japán a háború előtt, mint katonai uralom, jelentékeny volt, gazdaságilag azonban oly szerencsétlen volt a helyzete, hogy vele Anglia minden pillanatban azt tehette, amit akart. Japán ugyanis a háború előtt Angliával szemben teljesen el volt adósodva. Anglia, ha Japán oly álláspontot foglalt el, amely neki nem felelt meg, egyszerűen mint hitelező lépett fel és kényszeri tette, hogy hajoljon meg akaratának. A világháború folyamán azonban lényegesen változott a helyzet. Tudjuk, hogy a a világháború tulaj donképen nem. volt egyéb, mint egy Materialkrieg, az anyagoknak, az ipari anyagoknak harca. Ebben a Materialkriegben Angliának és az ententenak épen az volt az előnye, hogy nekik az egész világtermelés rendelkezésükre állott, ők a világ termelését kiegészíteni igyekeztek, hogy igy az ő hadviselésük számára ujabb forrásokat nyissanak meg. Ezen követelmény következtében indusztrializálták Japánt is. Ezenindusztrializálás következménye volt az, hegy Japán nemcsak hegy kifizethette Angliának adósságait, hanem olyan ipari állammá fejlődhetett, amelyről ma az angol és amerikai szakemberek azt mondják, hogy a kulturvilágnak hárem, ipari állama van: Anglia, Amerika és Japán. Tehát önmagukkal teljesen egyenrangú tényezőnek ismerik el. Ha azonban Japán, çz a militarista állam., amelynek gazdasági helyzete olyan mint Angliáé és Amerikáé, akkor nézzük azt, hogy milyenek a gazdasági sanszai és milyenek az ő politikai kilátásai. A világ legfontosabb fogyasztópiaca m.a is épugy, mint a múltban volt, a kinai birodalom. A kinai birodalomra esik a világ fogyasztásának súlya. És nézzük, hogy ezen piac szempontjából a három Emiltett vezető iparállam, milyen helyzetben van ? Ha ezt tekintjük, akkor első tekintetre kell hogy -konstatáljuk, hogy Japán helyzete itt a legkedvezőbb. Japán közvetlenül a szomszédságában fekszik és ezt a geográfiai előnyt roppant nehéz parallizálni bármilyen más gazdasági berendezkedéssel vagy előnnyel. Japán sanszai tehát ugyanazok, mint Angliáé és Amerikáé az ipar terén, a közlekedés és szolgáltatás tekintetében azonban a kettővel szemben előnnyel bir, és igy Japán gazdasági kilátásai a három, vezető iparállam között tulajdonképen a legkedvezőbbek. Márpedig az államépület politikai és egyéb részében elsősorban gazdasági javakon nyugszik, ha tehát Japán gazdaságilag vezetőszerepre tesz szert, csak idő kérdése, hogy politikailag is magához ragadja a világban a vezetőszerepet. Ehhez még az a körülmény járul hozzá, hogy Japán helyzete az expanzió szempontjából nagyon kedvezően alakult. Japán túlsürü népességgel bir, amely népességnek elhelyezése a legfontosabb problémája a japán .politikának és a japán diplomáciának. De Japán szeme előtt ott fekszenek a nagy angol gyarmatok : Ausztrália, Uj-Zéland és Tasmania, amelyeknek legnagyobb hátránya a néptelenség, úgyhogy azt lehetne mondani, hogy természeti követelmény az, hogy ezekNEMZETGYÜLESI NAPLÓ. 1922—1926. — III. KÖTET. nek a területeknek lakosságát Japán szolgáltassa. De képzeljék el azt, hogyha Japán, amely gazdasági téren túlszárnyalja Angliát és Amerikát, ezen területek birtokába jut, mi volna annak politikai következménye ? Előreláthatólag, hogy ez az angol világbirodalom, összeomlására vezetne és Japánt politikailag ugy kiemelné, hogy az messze túlszárnyalná Amerikát és Angliát egyaránt. Ezért mondottam, azt, hogy Japán a távol Keleten az angol világbirodalomnak és a mai diplomáciának az Achilles-sarka. Ez a körülménye azonban, hogy a két vezető, fehér kultúrán alapuló világhatalom, Anglia és Amerika, a maga jövő sorsát attól látja függőnek, hogy Japánban, a távol Keleten mi történik, sajnos, azon történelmi tény megállapításához kell hogy vezessen, hogy a világtörténelem, súlypontja eltolódott, hogy a legfontosabb világprobléma megoldása többé nem. Európában, hanem a távol Keleten keresendő. Ez a tény ismét azt mutatja, amire már az előbb rámutattam., hegy mennyire fontos érdeke Anglia-* nak az, hogy Japánnak ezt az előnyét diplomáciai eszközökkel kellőkép paralizálja. Anglia Amerikával agyütt túlmessze van Japántól ; ők legfeljebb egy flottát tarthatnak ott, amelynek sorsa bizonytalan. Nekik tehát kell, hogy ott is legyen megfelelő hatalmi exponensük, mely a japán expanziv törekvéseket paralizálni tudja és ez a hatalmi exponens nem. lehet más, mint az orosz birodalom. Ezért kell, hogy Anglia arra törekedjék, hogy Oroszország elől elzárja a Konstantinápoly felé való expanziv lehetőséget, ezért kell, hogy Angliának az legyen a legfontosabb célja, hogy a majdan reorganizálandó, újra nemzeti alapra álló orosz birodalmat oly képen állitsa helyre diplomáciailag, hogy az teljes súllyal a távol Kelet felé gravitáljon, mert különben nem. lesz hatalmi eszköz a kezében arra, hogy megakadályozza annak a nagy összemolásnak a bekövetkeztét, melynek lehetősége az általam elmondottaknál fogva úgyszólván természet által van adva. De —• amint ezt már kifejtettem —ez ism.ét csak Magyarország diplomáciai jelentőségére utal, mert attól, hogy itt az északi és déli szlávok összefognak-e, hogy Magyarország fennáll-e, erős marad-e, erős lesz-e, ettől függ az, hogy a gát Konstantinápoly felé elég erős lesz-e arra, hogy az orosz diplomácia ne tartsa lehetőnek, hogy azon keresztülgázolva, a maga ideáljait elérje s Konstantinápolyban vesse meg a lábát. Ezért tehát nem. áll az, amit a papagályok mondanak, hogy ma a mi diplomáciánk számára nincs lehetőség, nem. áll az, hogy nekünk várakozó álláspontot kell elfoglalnunk . .. (Ugy van 1 balfelől.) Friedrich István : Ez a legkényelmesebb ! Bogya János:... nem. áll az, hogy a kormánynak ez a meddő külpolitikája indokolt volna, mert igenis, minden reálpolitikai indok azt kivánja, azt követeli, hogy diplomáciánk aktiv legyen, hogy diplomáciánk Magyarországnak súlyát belevigye a világ köztudatába. (Helyeslés balfelől.) 9