Nemzetgyűlési napló, 1922. III. kötet • 1922. július 27. - 1922. augusztus 24.

Ülésnapok - 1922-32

60 A nemzetgyűlés 32. ülése 1922. évi július hó 28-án, pénteken. de rossz diplomáciánk következtében jutottunk oda, akol vagyunk. Erdélyi Aladár : Árulás következtében ! Bogya János: Nekünk a diplomácia súlyát és erejét lebecsülnünk, annak Jelentőségét szem elől tévesztenünk nem szabad. Ep ezért helytelenítem azt, bogy a közvéleményt ugy irányítják, hogy ha valaki kifogást tesz a kormánynak diplomáciai téren való meddősége ellen, akkor egyszerűen azt a pa­pagályszerü választ adják ; más sem érhetett volna el eredményt. Ez teljesen papagályszerü válasz, amely eléggé nevetségesnek nem mondható és amelyet eléggé elitélni nem lehet. Minden olyan álláspont, amely nem. indokoláson alapszik, pa­pagályszerü álláspont ; minden olyan álláspont, amelyet nem koncepcióval tudunk alátámasztani, nem elfogadható álláspont. Ép ezért nem lehet eléggé pálcát törni azok felett a papagályok felett, akik a nemzet legfontosabb életében, a diplomáciai téren a kormány meddőségét ilyen üres szavakkal akarják alátámasztani. A világhelyzet egészen más, a világhelyzet ellentmond ezeknek a papagáIvóknak és azt mu­tatja, hogy Magyarországnak igenis van nemzet­közi súlya, Magyarcrszág helyzete olyan, hogy vi­lágpolitikai jelentőséggel kell hegy birjon. Ha meg­engedik, én a világhelyzet képét igyekezni fogok rövid szavakkal megrajzolni, hogy megmutassam azt, hogy igenis Magyarországnak geográfiai hely­zete óriási diplomáciai jelentőséget ad. Ha azt nézzük, hogy ma a világpolitika milyen kérdések után igazodik, azt kell megállapítanunk, hogy elsősorban a háború gazdasági következmé­nyeinek megszüntetését keresi, másodsorban pedig a jövendőbeli uralmának alapjait igyekszik meg­szilárdítani a győztes entente. A gazdasági következmények megszüntetése reá nézve azért szükséges, mert az az összeomlás, amely gazdasági téren úgyszólván az egész háborut­viselt kulturtársadalomban konstatálható, a nagy ipari államokat megfosztotta piacuktól és ennek következtében ott az eladás, az export lehetősége szűnvén meg, ez munkanélküliséget eredményezett a gazdasági üzem, redukciója következtében. Tud­juk, hogy a gazdasági üzemek redukciója következ­tében Angliában több mint kétmillió m.unkás áll munka nélkül, Észak-Amerikában, dacára annak, hogy ott munkásokat tömegesen toloncolnak ki, négymilliónál is több a munkanélküliek száma. Ha ezekhez a számokhoz a munkanélküliek család­jait is hozzászámítjuk, akkor érthetjük meg azt, hogy az entente-hatalmak a győzelem súlyát meny­nyire viselik ; gazdaságilag mennyire sújtja őket, életerejükben mennyire támadja meg őket'a világ­háborúnak ezen következménye. Nem csodálom tehát, hogy Lloyd George dip­lomáciájának vezérmotivuma a gazdasági felépítés keresése. Nem csodálom, ha Lloyd George minden­nekelőtt piacot akar teremteni az angol ipari ter­mikek számira, azért, hogy ott a munkanélkülisé­get szüntesse meg, azért, hogy Angliát gazdasá­gilag újra talpraállitsa, mert hiába, egy nemzet sem élhet levegőből, kenyérből élünk, kenyér kell és egy ipari államban kenyeret csakis az ipar adhat. Lloyd George diplomáciájának tehát elsősorban ez az irányelve. Ez az irányelv különösen a genuai kon­ferencián jutott kifejezésre, amely tulaj donképen nem. m.ondható egyébnek, mint a vilá gmunka sza­bályozását kereső konferenciának, amely ezen a réven keresett piacot az angol ipari termékek szá­mára. Ez világit rá Lloyd George diplomáciájának lényegére és ez emeli ki gazdasági szempontból, Lloyd George diplomáciája szempontjából, tehát azon diplomáciai szempontjából, amelynél Magyar­országa legkevesebb megértésre talál, Magyarország jelenlegi diplomáciai jelentőségét. Közép-Európa ugyanis a kulturvilágnak ez a központja, a fogyasz­tás szempontjából óriási jelentőséggel bír. Azt látjuk, hogy Magyarország szétzúzásával Közép-Erurópa gazdaságilag is szét lett zúzva ; hogy Magyarország szétzúzása Középeurópát bal­kánizálta és fogyasztóképességétől fosztotta meg. Mert az a szegénység, amely minket nyom, nyomja egész Közép-Európát és lehetetlenné teszi nekünk azt, hogy a magas valutájú államok termékeit meg­vásároljuk. Emellett még egy fontos körülményre kell rá­mutatnom. Ha Lloyd George a világ gazdasági életét akarja szabályozni, ha a nagyvilágban gaz­dasági konszolidációt akar, akkor mindenekelőtt Európában kell ezt a konszolidációt megteremteni és Európa közepén, Közép-Európa közepén, ahol Magyarország fekszik, ott kell, hogy kiinduló pontja legyen az ő politikájának, persze akkor, ha Magyarországon van megfelelő diplomácia, amely Magyarországnak ezen világgazdasági jelentőségét kellőképen kiemelni tudja. A mi helyzetünk olyan, hogy tőlünk függ az, hogy a Nyugat ipari keres­kedelme eljut-e Keletre, a Balkánra ; mi tőlünk függ az, hogy a román és szerb gabona eljut-e Nyugatra,vagyis mi tőlünk függ az, hogy itt Közép­Európában kereskedelem legyen. Ez Lloyd George szempontjából kellő kifejtés esetén elegendő alapot kell hogy képezzen arra, hogy Magyarország diplo­máciai jelentőséggel birjon az ő szemében, hogy Magyarország az ő világgazdasági rekonstrukcióra törekvő diplomáciájában megfelelő súlyt, és erőt találjon. Fájdalommal láttuk, hogy a génuai konferen­cián, melynek jelentőségét a ministerelnök ur is előre megértette volt, a mi diplomáciánknak nem volt szava, nem volt súlya, eredményt elérni nem tudott. Pedig addig, amig diplomáciailag nem állítjuk helyre az országot, addig gazdaságilag sem fogunk talpraállani ; addig itt a jogos igényeket, a szenvedő munkásságnak, az éhező hivatalnok­seregnek igényeit kielégíteni képesek nem lehetünk. Épen a génuai konferencia lett volna a legkedvezőbb alkalom arra, hogy Magyarország a maga diplo­máciai jelentőségét kiemelje, hogy Magyarország világdiplomáciája a világ politikájába belekapcso­lódjék. Hogy ez a diplomáciánknak nem sikerült, azt hiszem, minden ellenmondás nélkül állapithatom

Next

/
Thumbnails
Contents