Nemzetgyűlési napló, 1922. III. kötet • 1922. július 27. - 1922. augusztus 24.
Ülésnapok - 1922-42
A nemzetgyűlés 42. ülése 1922. sem fogok tévedni. Erre a kulcsra vonatkozólag kénytelen vagyok kijelenteni, hogy ez elviselhetetlen. Beismeri ezt maga az indokolás is, amikor azt mondja, hogy az uj földadóteher az adózóra az eddiginél jelentékenyen nagyobb megterheltetést jelent, és mig a többi adónemeknél a minister ur ezt mindenütt az adókulcs leszállításával ellensúlyozza, pedig a többi adónemeknél a tényleges hozadék és nem egy fiktív, képzeletbeli valami szolgál az adó alapjául, ezt a földadónál eszeágában sincs megtenni. Pedig itt igen sokszor bekövétkezhetik az, hogy az adó — ha sok esetben talán alul marad is — igen sok esetben sokkal magasabb lesz, mint maga a föld hozadéka. Erre vonatkozólag legyen szabad bemutatnom egy adókulcskiszámitást, melyet a legnagyobb pontossággal és lelkiismeretességgel a javaslatban lefektetett adatok alapján hajtottam végre. A javaslat indokolása szerint Magyarországnak kataszteri jövedelem alá eső földbirtoka 15*2 millió hold, szemben Fábián t. képviselő urnák tegnapi megállapításával, amelyben ezt a területet, nem tudom, honnan vett adatokkal, 9 millió egynéhány holdban állapította meg. Sejtem ugyan, hogy a hiba hogyan történt. Ugy, hogy Fábián képviselő ur, ugy látszik, teljesen tájékozatlan a mezőgazdasági statisztikai kérdésekben is, és egyszerűen csak a szántóföldet vette számításának alapjául, holott kataszteri tiszta jövedelme nemcsak a szántóföldnek van, hanem az összes mezőgazdasági területeknek. A szántóföldeknél természetesen ennek sokkal magasabb kulcm van. Amikor azonban adózásról van szó és az adó alapja a kataszteri tiszta jövedelem, akkor mindenesetre azt az egész területet kell alapul felvenni, amely terület kataszteri tiszta jövedelem alá kataszterbe van sorozva. (Mozgás a szélsobaloldalon.) Ha nem így tette, elég rosszul tette és azért sántikálnak összes számításai. De azt is gondolóm, miért tette ezt. Azért, hogy kimutathassa, hogy a földbirtok csak öt milliárd adót fizet, holott én ki fogom mutatni, hogy 10 milliárdot fizet. Csupán gyenge öt milliárd korona különbség van tehát közöttünk és az a különbség, hogy én tárgyilagos kívánok lenni és bizonyos tendenciák érdekében nem vagyok hajlandó a számokat ugy beállítani, ahogyan nekem tetszik, hanem csak ugy, amint azokat a hivatalos adatokban megtalálom. (Egy hang a szélsobalóldalon : A jövedelmet is kérem kimutatni!) Magyarországnak mezőgazdasági földadó alá eső összes területe 15'2 millió katasztrális hold, ennek kimutatott kataszteri tiszta jövedelme pedig 142 millió korona. Katasztrális holdankint tehát átlag 9*34 fillér, ami aranykoronát számítva és 22 koronás békebeli búzaárakat véve alapul 42*5 kilogramm búza árának felel meg. Az^ adó ennek a 20%-a pénzben, tehát katasztrális holdankint 1 korona 87 fillér, ami megfelel búzában 8'5 kilogrammév?" augusztus hó 23-án, szerdám: 429 nak. Adókoronánkint tehát a békében fizetett minden gazda, 22 koronás búzaárakat felvéve, 4*54 kilogramm, tehát kereken 4"5 kilogramm búza árát. Miután a mezőgazdasági üzemintézet adatai szerint a termésátlagok az országban a háború óta 30—35%-kal csökkentek, a regie költség pedig 50—60°/o-ról 85—90%-ig ugrott fel, tehát 30°/o-kal emelkedett, a jelenlegi tiszta hozadék a réginek csupán 40°/o-a. En azonban liberálisabb kívánok lenni, mint a mezőgazdasági üzemi intézet és nem 40, hanem 50°/o-kal ejtem meg a számadást. Megjegyzem, hogy a 40% is teljesen jogosult, mert hivatkozhatom egy ministeri rendeletre, az 5576/1922. számú ministerelnöki rendelet 6. §-ára, amelyet a haszonbérleti viszony a haszonbérlő és a haszonbérbeadó közötti jogviszony szabályozása tárgyában adott ki. Ez a rendelet a 6. §-ában kimondja, hogy abban az esetben, ha a haszonbér ujabb megállapítása a szerződés megkötésekor érvényben volt haszonbérrel az akkori árak szerint felérő terménymennyiségnek 40%-ánál nagyobb terménymennyiség alapján történt, abban az esetben joga van a haszonbérlőnek a szerződést felbontani. Ha tehát az állam egyik rendeletében maga beismeri, hogy az akkori buzaórtéket mai buzaértékre átszámítva legfeljebb 40%-kal vehető fel a mai hozadéka a földnek a békebeli hozadékkal szembenállitva aranykoronában, akkor azt hiszem, teljesen helytálló az a számitásom, amely nem is 40, hanem 50%-os, tehát 10°/o-kal magasabb bázison épül fel. Azoknak a békebeli, előbb felsorolt adatoknak 50°/o-a katasztrális holdankint kitenne tehát 467 fillért aranykoronában, ez háromszázszoros aranyvaluta szerint számítva — azon az alapon, hogy a 20 koronás arany 6000 korona — mai koronában megfelel 1401 koronának és búzában 20 kilogramm búzának. Ennek az adója holdankint, 20%-ot véve, kitenne aranykoronában 93 fillért ami megfelel 280 mai koronának és — 7000 koronás búzából — négy kilogramm búzának. Adókoronánként tehát esik ennek a számításnak alapján 2'13 kilogramm mai búzában, vagyis pénzértékre átszámítva az egészet, a békebeli adónak pontosan a 150-szerese. Ehelyett, amit én itt kihozok, a javaslat a kataszteri tiszta jövedelem minden koronája után egy kilogramm búzaárat tervez, a kataszteri tiszta jövedelem pedig országos átlagban 9 korona 34 fillérben lévén megállapítva : ugyanennyi, vagyis 9'34 kilogramm búza ára lenne az adó, ami mai árak szerint 9'34 szorozva 70-nel 653'80 mai koronát tenne ki mint adót. Vagyis a javaslat szerint fizetendő földadó 7000 koronás búzaárak mellett a földbirtok tiszta hozadékának nem 20 százalékát, hanem 467 százalékát tenné ki. 20 százalék akkor lenne csak, ha a búza ára 3000 koronára sülyedne ; ellenben h et til búza ára 10.000 koronára felemelkedik, ugy az adókulcs 66*7 százalék lesz.