Nemzetgyűlési napló, 1922. III. kötet • 1922. július 27. - 1922. augusztus 24.
Ülésnapok - 1922-42
.421 A nemzetgyűlés 42. ülése 1922. volna is az a bizonyos adó, amelyet énrám vonatkozólag felhozott, amint hogy nem igaz... Drozdy Győző: A telekkönyvben igy áll! Gaal Gaston : ... itt van nálam a kataszteri birtokiv, megGyőződhetik róla, hogy nem 7 kg, hanem 9 kg van ott. De nem az a lényeges, nem az dönti el a kérdést, hogy én mit fogok fizetni, hanem az a kérdés, hogy mit fog fizetni Magyarország gazdaközönsége. Ami pedig azt a csodálatos törvényalkotási elvet illeti, amelyet a képviselő ur palám et publice hirdetett s amelyben nagyon tetszelgett magának, hogy ebben a Házban senki sem foglalkozhatik olyan javaslatokkal, amelyeknél foglalkozásából kifolyólag érdekelve van, és az ilyen törvények megalkotásánál ugy illik, hogy kimenjen : azt kérdezem, hogy ha véletlenül egy fogyasztási adótörvényt tárgyalunk, akkor az egész Ház eltávozzék-e? (Elénk derültség.) Tovább nem is megyek okoskodásának megvilágitásában, s azt hiszem, hogy ennyi még a képviselő urnák is elég. Most még, mielőtt a javaslatra áttérnék, méltóztassék megengedni, hogy szorosan a javaslattal kapcsolatban egy kis kedélyes személyes számadásomat intézzem el a mélyen t. pénzügyminister úrral azon egypár megjegyzés kapcsán, amelyet a gazda gyűlésen velem szemben, illetve az én állításommal szemben tett. Azt méltóztatott mondani a t. minister urnák, hogy »porhintés az, hogy Gaal Gaston a bankdirektor adójánál elhallgatja, hogy ez csak a községi adó, de azonfelül a bankdirektor még állami adót is fizet«. Méltóztatik rá emlékezni, hogy ezt méltóztatott mondani, ugyebár? (Mozgás.) Mélyen t. minister ur, nem tehetek róla, az én logikám a vitatkozás terén mindig az volt, hogy ha összehasonlítani kell valamit, mindig csak azonos dolgokat hasonlítok össze. Minthogy mind a négy javaslat »hozadéki adójavaslat«, legalább maga a minister ur ezt állítja és indokolása a bizottsági jelentésben azt mondja, hogy »a tárgyalásra kerülő négy hozadéki adójavaslat«, végül maga a minister ur is a földadó, mint hozadéki adójavaslat rekompenzációjaképen állítja be a másik három adójavaslatot is mint »hozadéki adót« — megjegyzem, hogy teljesen hibásan, mert hiszen személyi adó, legnagyobb részben jövedelmi adó, és mint ilyet a hozadéki adókkal összekeverni adópolitikai szempontból sem egészen logikus — minthogy tehát a t. minister ur mind a négy javaslatot mint »hozadéki adót« állítja be, nagyon természetes, hogy mikor a gazda hozadéki adóját hasonlítom valamihez, nem hasonlíthatom máshoz, csak az ugyanilyen alapon beállított másik hozadéki adókhoz. Amint nem beszéltem a gazda többi adójáról, hanem kizárólag a földmint hozadéki-adóról, nagyon természetes, hogy ezzel szemben a bankdirektornak is csak a hozadéki adóját állithatom szembe. Azt hiszem, ezek után talán mégis illenék, évi augusztus hó 23-án, szerdán. t. minister ur, az ilyen epitheton ornansokkal egy Kissé óvatosabban bánni. Méltóztatik foglalkozni azzal az én állításommal is, hogy a házadóról szóló javaslat indokolása maga beismeri, hogy a múlthoz képest a terhek tulajdonképen enyhébb megadóztatást jelentenek. Ezt állítottam én, fentartom ma is. A t. minister ur ezzel szemben kijelentette, hogy (olvassa) : »A javaslatokat én csináltam — már mint ő — de arról nem tudok, hogy ilyen kijelentést bárhol is tettem volna«. Ezt méltóztatott mondani. Kállay Tibor pénzügyminister : Azt méltóztatott állítani, hogy Budapesten leszállítottam a házadót, és én erre mondtam azt, hogy Budapesten a házadót nem szállítjuk le. Gaal Gaston : Mélyen tisztelt minister ur, én ebben a formában nem mondtam, hogy Budapesten leszállítják a házadót. Én szembeállítottam ezt a faluval s azt mondtam, hogy a minister ur indokolása maga is beismeri, hogy a házadó Budapesten nem változott, sőt az indokolás megmondja, hogy a városokban enyhébb lett az adókulcs, ezzel szemben pedig a faluban felemelik az adót, a fináncok belátásától, értékelésétől függővé téve. En ezt állítottam és ezzel szemben tette a minister ur azt a kijelentést, hogy a javaslatokat ő csinálta, de nem emlékszik, hogy ilyen kijelentést bárhol is tett volna. Kállay Tibor pénzügyminister: Ez csak Budapestre vonatkozik. Gaal Gaston : Ezzel szemben én felolvasom a házadóról szóló törvényjavaslat indokolásának következő szövegét (olvassa) : »Ezek a kulcsok a régi kulcsokkal szemben valójában nem jelentenek emelkedést, mivel a házadó után ezentúl semmi néven nevezendő állami pótadót nem lehet kivetni.« Ugyancsak elmondja a minister ur a 18. lapon s számadási példával is igazolja azt, hogy bizonyos esetekben, ott, ahol eddig 14°/o-os volt a házbéradó és ezután 2ü%-os lesz, ennek ellenére a mostani 20°/o-os házadó a régi adóteherrel szemben adócsökkenést ered-, ményez, mert ha számba vesszük az általános jövedelmi pótadót és az országos betegápolási pótadót, amelyeket elenged, e házak adója 21 0 / 0 volt. Kijelenti továbbá a minister ur a kereseti adóról szóló javaslat indokolásában, hogy (olvassa) : »Az uj általános kereseti adó kulcsa minden esetben lényegesen kevesebb lesz, mint amennyi a mai III. osztályú adó a pótlékaival együtt. A szolgálati és bérjárandóság után, valamint a járadékok s a járadékszerüen visszatérő szolgáltatások után a javaslat igen enyhe tételeket állapit meg. A szolgálati és bérjárandóságok után a 17. § szerint járó általános kereseti adónak terhe tehát kisebb lesz annál, amely a mai adótörvények szerint IV. osztályú kereseti adó s ennek állami járulékai címén a magánszolgálatban állóknál ezidőszerint jár.« Végül a járadékokra és járadékszerü szolgáltatásokra nézve azt mondja az indokolás, hogy
