Nemzetgyűlési napló, 1922. III. kötet • 1922. július 27. - 1922. augusztus 24.

Ülésnapok - 1922-41

40í À nemzetgyűlés 41. ülése 1922. évi augusztus hó 22-én, kedden. a részletes tárgyalásnál figyelembe fog vétetni és lehetőleg orvosoltatni fog. Mert nincs olyantörvény­javaslat, amely mindenkire rápászolna és min­denkire jo volna, nincs olyan jól meghozott tör­vény, amely a gyakorlati életbe kiültetve pótlásra ne szorulna és nincs olyan törvény, amelyet módo­sítani ne kellene és módositani ne lehetne. Abban a reményben, hogy a részletes tárgya­lásnál az általam felhozott sérelmek revideáltatni és orvosoltatni fognak, a törvényjavaslatot álta­lánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfoga­dom. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps jobb felől.) Elnök ; Az ülést 10 percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök ; Az ülést újból megnyitom. Ki a követ­kező szónok % Perlaki György jegyző : Dénes István ! Dénes István : T. Nemzetgyűlés ! Azt hiszem, hogy Magyarországon a magyar törvényhozásban még sohasem volt adójavaslat, amely körül annyi zűrzavar, fogalomzavar, annyi ellentétes álláspont érvényesült volna, mint az előttünk fekvő földadó­javaslat körül. Ezt a zűrzavart, a fogalmaknak ezt az összezavarasát megkezdte Gaal Gaston t. kép­viselőtársam, mikor kilépett az egységespártból és a kilépést indokoló nyilatkozatában túlterhes­nek mondotta a földbirtokra nézve a pénzügy­minister ur által beterjesztett törvényjavaslatot. A kormány hivatalosan válaszolt Gaal Gaston t. képviselőtársam nyilatkozatára és azt mondja — csodálatos módon, ami szokatlan a magyar törvény­hozásban és veszedelmes precedens is egyúttal, amire felhívom a t. Nemzetgyűlés figyelmét — hogy azért volt szükség erre az igen magas földadó­javaslatra — tehát a kormány is elismeri, hogy rendkívül nehéz ez az adóztatás — mivel szüksé­gessétette egyfelől a drágaság, de szükségessé tette másfelől az a szertelenségig menő agitáció, amely a termelők ellen folyik. Rendkívül csodálkozom, hogy egy ilyen kormánynyilatkozat megjelenhetett, mert ezt értéktelenné és erkölcstelenné teszi az egész földadójavaslat alapját, mert hiszen vagy igazsá­gos az a szertelen agitáció, amely az országban folyik a termelő nagybirtokosok ellen, akkor ezt nem szabad kiélezni, nem szabad törvény alapjául felvenni, hanem meg kell őket adóztatni, vagy pedig ez a szertelen agitáció, amely állítólag folyik a nagybirtokososztály ellen, alaptalan és igazság­talan, akkor méltóztassék a törvény szigorával el­járni velük szemben, azonban a törvény indokolá­sául egy ilyen veszedelmes precedenst beállítani teljesen képtelenség és a magyar törvényhozásban egyedülálló. A kormány nyilatkozata után nyilatkozik Mayer János t. képviselőtársam, a kisgazdáknak egyik reprezentánsa. Mayer t. képviselőtársam és azt hiszem nagyatádi Szabó minister ur is azt mondja, hogy a földadójavaslat roppant nagy áldozatokat kért a gazdatársadalomtól, de ők készek ezt meg­hozni. Ez is zavaros beszéd. Nincs szüksége a ma­gyar nemzetnek, hogy egy osztály hozzon áldoza­tokat. Itt kötelességről van szó, amely minden hon­polgárt egyenlően terhelhet, de hogy valaki magá­nak áldozatokat vindikáljon és üsse a mellét, hogy ő áldozatokat hoz : ebből nem kérünk és ilyen ala­pot nem fogadhatunk el. Azonban, t. képviselő­társaim, ott van a hiba, hogy Mayer t. képviselő­társamnak mégis igaza van, amikor a kisbirtoko­sokról beszélt. Ha ez a földadójavaslat életbelép, igenis, a kisbirtokosok áldozatot hoznak, de nem hoznak áldozatot a nagybirtokosok. (Igaz I Ugy van ! jobhfelől.) Disztingváljunk egyszer végre­valahára ; osszuk szét a dolgokat. Azt mégsem engedheti meg ez az oldal, a demokrataoldal, (Moz­gás jóbbfelől.) hogy ott egy kisgazda a demokrata­mázat viselje magán és ismét maga után rántsa az egész ország kisgazda-társadalmát és épen olyan súlyos nagy terheket vegyen magára a nagybirtok előnyére, mint amilyen súlyos terheket vett magára a kisgazdatáisadalom a földvagyon váltság törvény­javaslatban. Ott is megcsinálták azt, hogy a kis­birtokot százszor, kétszázszor, sőt háromszázszor súlyosabban adóztatták meg . . . Meskó Zoltán : Es be is hajtották ! Dénes István : . . .mint a nagybirtokot és be is hajtották. Patay Tibor : Ott progresszió van ! Dénes István : A földvagyon váltság kulcsának tárgyalása nem tartozik ide, de kérem önöket, miután látom egyesek részéről a kétkedő fej moz­dulatot, méltóztassanak elővenni a földvagyon­vált sagt örvényt, méltóztassanak megnézni annak kulcsát és majd megGyőződnek róla, hogy a kis­birtok ott százszor, kétszázszor, sőt háromszázszor többet fizetett. Majd bátor leszek egy következő alkalommal beszélni erről a kérdésről és meggyőzni a kétkedőket. Mayer János t. képviselőtársam iga­zat mondott tehát akkor, amikor azt mondta, hogy a kisemberek, a kisbirtokosok áldozatot hoz­nak. Mint későbbiekben ki fogom fejteni, ez egy­általában nem áll a nagybirtokokra nézve, mert ezek az adóztatás tekintetében óriási előnyökben részesülnek. Mcst jönnek a merkantilisták és azt mondják, hogy a földadójavaslatban tervezett adókulcs nagyon alacsony ; azután jönnek a mezőgazdasági kamarák, ezek is megszólaltak Bottlik képviselő ur vezérlete alatt a Dunántúl és azt mondták, hogy az adójavaslatok óriási megterhelést jelentenek a gazdatársadalomra nézve és kérték a kormányt, hogy szállítsa le a földadó javaslat kulcsát adó koro­nánként öt kilogramm helyett két kilogrammja. Végül megszólalt az Omge is, a nagybirtokosoknak ez a reprezentánsa és azt mondta, hogy elbírhatat­lan az adójavaslatban kontemplált adóteher, tönkre mennek bele, elpusztul a földbirtok, ha az adójavas­lat tényleg megvalósul. Ki kell ezután térnem egy másik zavaró mo­mentumra. Ezeket a körülmnéyeket azért hozom. fel, hogy meglássák t. képviselőtársaim, hogy ahány ember, testület, egyesület csak van az országban, mindegyiknek más az álláspontja erről az ügyről és

Next

/
Thumbnails
Contents