Nemzetgyűlési napló, 1922. III. kötet • 1922. július 27. - 1922. augusztus 24.
Ülésnapok - 1922-31
Á nemzetgyűlés 31. ülése 1922. évi juUiis hó 27-én, csütörtökön. 35 bogy sürgősen, haladéktalanul foglalkozzék közvetlenül az államvasuti alkalmazottak ügyével addig, amig nem késő. Kuna P. András : Hisz emelik a díjat ! Esztergályos János *. De a búzát is ! Az államvasuti alkalmazottak az . utóbbi időben ismét kérnek, ismét könyörögnek. Az államvasuti alkalmazottak az ő munkájukat még mindig hűséggel becsülettel, esküjükhöz méltón és annak megfelelően végzik, de ha a kormány, ha maga a kereskedelemügyi minister ur a magyar államvasuti alkalkalmazottak ügyét ugy véli elintézhetőnek, mint ahogy elintézi a többi állami vállalatoknál lévők és a többi állami alkalmazottak ügyét, akkor a kormány önönmagára vessen, és ha a nemzetgyűlés nem kényszeríti ilyen munkára a kereskedelemügyi ministert és a kormányt, akkor a nemzetgyűlés is önönmagára vessen azokért az eseményekért, amelyek a betegségéből kilábalni látszó magyar államvasutakat megrázkódtatják olyan mértékben, amilyen mértékben az-nem kivánatos. Karafiáth Jenő: Ne tessék izgatni! Esztergályos János : Én nem izgatok. Karafiáth Jenő: Megtesznek mindent, ami emberileg lehetséges! Esztergályos János : Méltóztassék csak szépen várni. Amig a képviselő ur nem jött be, olyan szépen mint iákig. {Derültség.) Hogy milyen állapotok, illetőleg hogy mit eredményezett a juryk munkája, azt legyen szabad egy-két esettel illusztrálnom. Szintén csak néhány esetet olvasok fel, nem többet, mint az imént, amikor a jurytagok neveit olvastam. A neveket talán elhagyom, hogy rövidebb legyen a mondat. B. M. délivasuti fűtő feleségével együtt le lett csukva. (Egy hang jobbfelöl: Miért?) Négy gyermek gondviselés nélkül maradt. A legidősebb 14 éves. Lakásukból a gyermekeket kidobták, egy könyörületes ismerős vette őket magához egy pincelakásba. Táplálkozás hiánya következtében és az egészségtelen lakástól valamennyien betegek lettek s még az apa és anya távolléte alatt az egyik gyermek meghalt. Mellesleg megjegyezve, ezt az embert, akit hosszú ideig feleségével együtt börtönben tartottak, akinek ártatlan gyermekei végigélték a nyomorúság és a szenvedések kálváriáját és akik közül a nyomorúság súlya alatt az egyik meghalt, elpusztult, a biróság szabadon bocsátotta ; felmentettek őket, miután nem birtak rájuk megállapítani semmit. Erdélyi Aladár : Milyen vasutas volt ? Esztergályos János : Délivasuti ! Erdélyi Aladár : Az nem magyar állam ! Nemes Bertalan: Csak azt'bizonyítja, hogy a magyar államvasutnál nem tud ilyen példát felhozni. -Esztergályos János *. H. S. ferencvárosi vonatfékező a Károlyi-forradalom után rövid ideig bizalmi férfi volt; ezért indult meg ellene a hajsza. A vizsgálat alatt nem tudtak ellene semmi konkrét vádat emelni. Beismerték, hogy nem kommunista, sőt nem is volt soha, de lehettek kommunista gondolatai. E megállapítás alapján internálták, a szolgálatból kiüldözték. M. K. volt szegedi állomásfőnök, az egész kommün alatt semmi mással nem foglalkozott, mint hogy ellátta az előbbi állomásfőnök szolgálatát, tehát teljesítette a parancsot, esküjének megfelelően végezte szolgálatát. Egy alkalommal felsőbb utasításra egy vonatot vezetett Szegedről Budapestre. Ez azért vált szükségessé, mert ez a vonat nagyon fontos szolgálati érdek tárgyában indíttatott el. Ezért az egyetlen ténykedéséért biróság elé állították. Húsz hónapig börtönbe volt zárva. Ez alatt az idő alatt felesége és hét gyermeke sorsa iránt érzett bánatában megőrült. A börtönből büntetés nélkül került ki, de csak húsz hónapi szenvedés után. Ez alatt az idő alatt családja teljesen tönkrement, lakásában egyetlen butor sem maradt, gyermekei és felesége teljesen le voltak rongyolódva. Gryermekei a ruhátlanság következtében kimaradtak az iskolából s az egész család tönkrement. Erdélyi Aladár: Ki állapította ezt meg? Esztergályos János: A biróság, tények, ismerősök, hozzátartozók ! t Tankovics János: Es a kommün alatt hányan jártak igy ? Szabó István (sokorópátkai) : Lássa, lássa, mit idéztek elő! Esztergályos János: Közben felesége a súlyos nélkülözések és izgalmak következtében meghalt. B. Prónay György : Helyesebb volna, ha a neveket is felolvasná. így ellenőrizhető volna. Esztergályos János: A szülők nélkül egészen magukra maradt gyermekek olyan borzal\ mas nélkülözéseknek voltak kitéve, hogy éhségük csillapítására koldulva szereztek némi eleséget. Gyakran a szomszédok disznói által visszahagyott ; moslékmaradék enyhítette éhségüket. (Mozgás és \ felkiáltások jobb felöl : Rémmesék !) Esztergályos János: Ugy-e hihetetlen? De megtörtént ! B. Prónay György : Azért kérünk neveket ! Esztergályos János: Az egyik gyermek egy mindenkitől elhagyott disznóólban meghalt. B. Prónay György: A neveket olvassa fel! Fontos, nagyon fontos ! Kuna P. András: Mindnek a kommunizmus volt az oka, meg a forradalom! Esztergályos János: Ez csak néhány abból a fekete rózsacsokorból, amelyet a kommunizmus után, illetőleg helyesebben a bolsevizmus után, magukat civilizált embereknek nevezők kötöttek •a magyar állam becsületének és nagyon, de nagyon sok ártatlan családnak rovására. Hagyjuk már most ezeket- a csúnya rózsákat, hagyjuk az egészet. Nem idézem többet a szellemeket, nem bántom az önök lelki érzékét. Erdélyi Aladár: Azt nem bántja! 5*