Nemzetgyűlési napló, 1922. III. kötet • 1922. július 27. - 1922. augusztus 24.

Ülésnapok - 1922-41

A nemzetgyűlés 41. ülése 1922. különösen az én vidékemen, de ezt az ország többi részén is láttam, azért, hogy a szőlőműveléshez ne kelljen a szükséges szőlőkarókat mástól vennie, akácokat ültet, tehát erdőterülete van, amit egy törpebirtokos nem engedhet meg magának. Ha tehát ugy számitom, hogy az összholdak számával osztom a kataszter tiszta jövedelmét, akkor természetes, hogy differenciának kell kijönni, de ha tényleges összehasonlítást akarok tenni, feltétlenül az egyenlő művelési ágak között kell a becslést végrehajtani. Mert a becslés nem ugy történik, mint ahogy egyesek gondolják, hanem az első teendő az, hogy mintaterületek állíttatnak fel. Ezeknél megvizsgálják annak a földnek minőségét, megvizsgálják, hogy milyen mélységű ott a humus, a termőföld, milyen mélységben van vizátható réteg, milyen mélységben van a vizet át nem engedő réteg. Mindezeknek és a hozadéknak figyelembevételével számitom ki a tiszta jövedelmet, nem egyes parcellánkint, dülőnkint, hanem egyes vidókenkint. (Egy hang a szélsőbaloldalon : Ahogy azt megvizsgálták!) Azért ad alkalmat a törvény arra, hogy megvizsgáltassák. En a magam részéről, amint Emiltettem, tudom nagyon jó], hogy vannak bizonyos aránytalanságok, amelyeket ki kell küszöbölni, de semmi körülmények között sem szabad a kérdést ugy beállítani és ugy elferdíteni, mint ahogy az tegnap történt, mert az igen alkalmas arra, hogy a kedélyeket felizgassa és nyugtalanítsa. Dénes István : Nem is hozott fel erős adatokat ! Perlaki Gyögy; Csak 25 filléres adatokat! Ezek után át akarok térni Drozdy t. képviselőtársam • második felvetett eszméjére. Azt említette, hogy az adókatasztert vessük el és hozzuk be helyette a földértékadót. Ennek alapját pedig ugy képzeli, hogy a föld értékét vegyük számításba. A föld értékét ma azt hiszem, nagyon kevés helyen lehetne megállapítani. Dénes István : Hiszen piaci ára van ! Perlaki György: Mondok egy esetet. Ha a föld értékét a mai forgalmi érték szerint állapítanám meg, még nagyobb aránytalanságok keletkeznének, mint keletkeztek az adókataszter alatt. Mert ahol a földéhség nagy, ahol nincs a szomszédságban nagyobb birtok, hogy a földbirtokreform keresztülvitelével juthassanak egyesek földhöz, ott egészen más értéke van a földnek, mint ott, ahol könnyebben lehet a földhöz hozzájutni. (Ugy van! Ugy van!) Ugyebár itt a föld értékét magasabban fogom megállapítani, bár a föld hozadéka egy és ugyanaz, a személy jövedelme egy és ugyanaz, ugy azon a vidéken, ahol a túlhajtott földéhség következtében az érték sokkal magasabb, mint azon a vidéken, ahol ugyanannak a földnek értéke alacsonyabb. (Zaj half elöl.) Elnök: Dénes képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni! évi augusztus hó 22-én, kedden, 389 Perlaki György: Különbség van tehát egyes vidékeken a föld értéke között, de nem azért, mert az jobb minőségű föld és többet hoz, hanem csak azért, mert ott a földéhség nagyobb és maguk a gazdák hajtják fel annak az árát. Ha megkérdek egy kisgazdát: kedves barátom, mi a maga földjének értéke, mennyiért adná el vagy mennyiért venne egy holdat, — bizony egy vagy két napig is kellene várni a válaszra, mert maga sem tudja megállapítani az állandóan ingadozó pénzérték és árak mellett. Halász Móric : Mert nincs értékmérő ! Perlaki György: Nincs értékmérő. Konkrét esetet fogok felhozni. Az egyik községemben 250 holdas birtok került bérletbe. A nincstelenek, illetve nem annyira a nincstelenek, mint inkább a törpebirtokosok ezt a bérletet minden körülmények között meg akarták szerezni a maguk részére. Megcsinálták a földbérlőszövetkezetet és minthogy azon a vidéken a földéhség nagy, mert nagybirtok nincs a közelben, felhajtották ennél a birtoknál a bérlet árát 2 métermázsa 6 kilogrammra. Most én ezt a speciális jelenséget az egész vidéken alapul fogadjam el az értékmérésnél? Akkor mennyivei többet fizetne ezen a vidéken az a gazda, ahol ilyen földéhség nincs ; ahol esetleg egy mázsáért kapja meg a bérletet. A jövedelem, a hozadék egy és ugyanaz, ha tehát erre az alapra helyezkedem, ezzel az aránytalanságot még jobban fokozom. Megemlítette t. képviselőtársam., hogy a telekkönyvi adatokat lehetne felhasználni értékmérőül, mert a telekkönyvbe be van jegyezve a föld értéke. Jól tudjuk, hogy ezt alapul nem vehetjük, mert hiszen az illetékektől való mentesítés céljából sokan megtették, hogy a szerződésben más árt tüntettek fel, mint amit a valóságban fizettek. Tehát ez sem lehet értékmérő. Hogy a föld értékelése mennyi aránytalanságot idéz elő, azt legjobban jellemzi az 1920, évi XXIII. te, a vagyonadó törvény keresztülvitele. Ott vidékenkint az egyes pénzügyi tisztviselők ítélete a föld értékelésében a lehető legnagyobb aránytalanságokat tünteti fel. A vagyonadó már ezért is nagyon aránytalanul van kivetve és ezért kérttik a pénzügyministert az 1920: XXIII. te. ama rendelkezéseinek módosítására, hogy itt az egyöntetűség keresztülvezettessék és ne legyen ezekben az adókban olyan aránytalanság, mint ami a kivetésnél tényleg megtörtént. Dénes István (közbeszól). Elnök : Dénes képviselő urat másodszor figyelmeztetem, hogy ne méltóztassék közbeszólni. Tessék észrevételeit arra az időre fentartani, amikor majd méltóztatik felszólalni. Perlaki György: Továbbá figyelembe kell venni azt is, hogy ezekre az adókra feltétlenül szüksége van a kormánynak. Égető szüksége van rá. A magyar föld értékelése pedig olyan