Nemzetgyűlési napló, 1922. III. kötet • 1922. július 27. - 1922. augusztus 24.

Ülésnapok - 1922-40

376 A nemzetgyűlés 40. ülése 1922. elemei, akiknek módjukban lett volna a magyar kisgazda-osztályt, a törpebirtokostársadalmat meg­mozdítani, miért nem találtak erre módot és alkalmat. Ott van egy nagy kolosszus, az u. n. földmivesszövetség, amelynek most kellett volna talpraállani, most kellett volna feljönni Budapestre, nem ugy, mint amikor felhívták Őket a Vérmezőre, hogy ott frázisokat hallás-' sanak. (Egy hang jobb felől -. Búza Barna is jöjjön I) De ugy látszik, hogy a kormányzópárt ezt a földmives szövetséget más célra tartogatja és nem arra, hogy akkor, amikor földmives­érdekről van szó, az a hangját hallassa, Hát régi dolog, hogy a birtokososztály,* főleg a nagybirtokos osztály az adóterhek alól mindig menekülni iparkodott. Dénes István: Évszázadokon át! Drozdy Győző : Széli Kálmán mondotta egyszer, hogy minister korában mindig arról panaszkodtak a nagybirtokosok, hogy »hihetet­lenül sok az adó és aránytalan a mi jövedel­meinkhez, terméseinkhez«, mikor azonban ő •— Széli Kálmán — mint bankigazgató a bank­ban ült és odamentek ugyanezek a nagybirtoko­sok kölcsönért, mindig azt mondták, hogy az adót nem kell figyelembe venni, mikor a jöve­delmet meg kell állapítani, mert az adó egyál­talában nincs arányban a jövedelemmel. Dénes István : Kétlelkű rendszer ! Drozdy Győz« : A földadó simul mindig adózási rendszerünkhöz, pedig hogy az milyen, azt könnyű megállapítani. Bach-korszakból való intézmény, mint az igen t. előadó ur is han­goztatta, melyet azóta csak toldoztak-foltoztak, reparáltak, egy radikális változáson azonban mégsem ment keresztül, annak ellenére, hogy az adózási rendszerünk már elavult intézmény, amelyet szét kellene szórni, hogy helyette egy modern rendszert építsünk fel. Erről azonban komolyan beszélni nem lehet. Nincs rendes adó­zási közigazgatási rend szer link, az olyan hibá­ban szenved, hogy amikor egyformán akar súj­tani, akkor is a szegényebb társadalmi osztályt sújtja, (Ugy van ! a széls'óbaloldalon.) Egész adórendszerünkben nincs morál. Nagyon sokat beszélnek az adóerkölcsről. Az igen t, előadó urak is mindig igen erősen aláhúzták ezt, amikor az adócsalásokkal szemben ajánlták a nemzet­gyűlés figyelmébe a szigorú intézkedéseket. Szijj Bálint : Drozdy mennyi jövedelmed van ? Drozdy Győző ". Mennyi jövedelmem van? A birtokomat elcserélem a kisgazda képviselő­társaméval. Patay Tibor: En bevallom! Drozdy Győző: Én is! Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Drozdy Győző : Szóval, rendkívül sokat fog­lalkoznak az adóerkölccsel. Hát valóság, hogy Magyarországon az adóját nagyon kevés ember vallja be becsületesen, nyíltan, egyenesen. Az a közbeszólás talán épen csak abban az egy vonat­kozásban volt alaptalan, amikor énreám mutattak évi augusztus hó 21-én, hétfőn. vele, azonban bizonyos, hogy adómorál ebben az országban nincs vagy alig van. Ha Német­országban kisül valakiről, hogy hamis adatokat vallott be, hogy az adó alól szabadulni akart, akkor az illetőt az egész társadalom megveti. Magyarországon azonban ilyen szigorú társa­dalmi törvényeket nem látunk. Maga az állam rontja az adóerkölcsét akkor, amikor olyan törvényeket hoznak, amiket végrehajtani egy ál-, talán nem fognak. (Ugy van ! a szélsobaloldalon.) Arra nézve például, hogy az adómorál milyen volt, milyen bevallások történtek, itt van a ke­zemben egy adat. 1918-ban a pesti fiskálisok átlagos jövedelembevallása 299 forint volt; a kocsmárosok, a kereskedők jövedelme átlag or­szágosan 180 forint 35 krajcár. Gaal Gaston : Pedig azok nem is nagybir­tokosok ! Drozdy Győző : Hát " ez nem is országos átlag, hanem országos hazugság. Halász Móric : Kérem, ezt a pesti fiskáli­soknak tessék mondani ! Drozdy Győző : Ha az igazságot nézzük és ha adóerkölcsről van szó, nemcsak a nagybir­tokososztályról akarok beszélni, de minden társadalmi osztályról, amely az adóerkölcs ellen vétett, és itt azt hiszem a nagybirtokososztály csak honorálhatja ezt a konciliáns és reális megállapításomat. (Mozgás.) B. Prónay György : Plakettet fogunk csi­náltatni. Dénes István : Majd a végén fogják hono­rálni ! Drozdy Győző : Az adózóktól megköveteli az állam, hogy ezután a maguk adóját, jöve­delmüket nyíltan, becsületesen, szabatosan vallják be, de arra nem gondol a kormány és a kor­mányzat, hogy ezzel szemben igazságos adó­törvényeket is hozzon, amelyek alól ne is legyen érdeke senkinek a kibújás, de amelyek alól ne is lehessen kibújni. Dénes István: Ez a lényeges! Berki Gyula: Te leszel a pénzügyminister, ha ezt megfejted. (Derültség.) Drozdy Győző : Ennyire még nem vagyunk. Lehet-e adómorálról beszélni akkor, amikor a földhözragadt szegény törpebirtokos, a szegény kisgazda, ugyan a szerint az adókulcs szerint fizet, mint az ezerholdas, a nagybirtokos (Mozgás.) Halász Móric : Ez természetes a földnél. Drozdy Győző : Lehet-e adómorál itt, amikor a létminimumot ós a progressziót nem akarják elismerni? Lehet-e adómorál, amikor a földadót a kataszter hamis, elavult, valószínűtlen, igaz­ságtalan ... Horváth Zoltán : Protekciós. Drozdy Győző: . . . adatain építik fel? Lás­suk azt az adóalapot, az adókatasztert, világít­suk meg közelebbről, hogy tulajdonképen ez az adókataszter milyen igazságosan szolgálja az adózást, az állam terheinek egyenlő, aránylagos szétosztását. Tudjuk, hogy 1848-ban csak 4°/o-os

Next

/
Thumbnails
Contents