Nemzetgyűlési napló, 1922. III. kötet • 1922. július 27. - 1922. augusztus 24.

Ülésnapok - 1922-39

318 A nemzetgyűlés 39. ülése 1922. é Tisztelettel kérem a módosítás elfogadását. Elnök: A minister ur kivan szólni. Gr. Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi minister: T. Nemzetgyűlés ! A pénzügyminister úrral egyetértőleg elfogadom Usetty igen tisztelt képviselő ur indítványát, mert mindenképen méltányosnak látszik, hogy azok a fiatal tudósok, akik a legmagasabb magyar tudományos kvalifikációt megszerezték, a VIII. fizetési osztállyal kezdjék ebben a státusban a szolgálatot. (Helyeslés.) Elnök: Kivan valaki szólni? Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. Következik a szavazás. Először szembe fogom állítani az eredeti szöveget az előadó ur által beadott módosító javaslattal. Méltóztatnak-e elfogadni a szakaszt eredeti szövegében? (Nem!) Akkor kimondom, hogy a szakasz az előadó ur által módositott szöveggel fogadtatott el. Most következik a szavazás a pótló indítvány felett, amelyet Usetty képviselő ur adott be. Kérdem : méltóztatnak-e elfogadni Usetty képviselő ur pótló indítványát? (Igen!) Kimondom, hogy a szakaszé pótlással fogadtatott eh Következik az 5. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakaszt felolvasni. Perlaki György jegyző (olvassa az 5. §.-i). Elnök : Az előadó urat illeti a szó Barabás Samu előadó: T. Nemzetgyűlés' Van szerencsém az 5. §-hoz a következő módosítást beterjeszteni : E szakasz harmadik bekezdésének harmadik sorában »a)« töröltessék. E szakasz utolsó bekezdésének első sora helyett pedig e szöveg alkalmaztassák »az egyéb közigazgatási alkalmazottak ellenben«. Elnök : A minister ur kivan szólni. Gróf Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi minister: A tett módosítás logikai kifolyása annak, hogy a 4. § 3. pontján módosítást tettünk. Kérem tehát ennek a stiláris módosításnak elfogadását. Elnök : Szólásra senki sincs felírva. Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Nemzetgyűlést : méltóztatik-e az 5. §-t eredeti szövegében elfogadni, vagy pedig a módositott szövegben ? Amennyiben az eredeti szöveget méltóztatnak elfogadni, igennel kell szavazni. Kérdeni: méltóztatnak-e a szakaszt eredeti szövegében elfogadni? (Nem!) A szakasz a módosított szöveggel fogadtatott el. Következik a 6. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakaszt felolvasni. Perlaki György jegyző (olvassa a 6. §-t). Elnök : Az előadó urat illeti a szó. Barabás Samu előadó : Tisztelettel van szerencsém azt a módosítást ajánlani, hogy e szakasz utolsó bekezdésének utolsó sorában 7. helyett 8., II. helyett pedig III. tétessék. ívi augusztus hó 18-án, pénteken. Elnök : A minister ur nem kíván szólni. A vitát bezárom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat: méltóztatik-e elfogadni a 6. §-t eredeti szövegében, szemben az előadó ur által javasolt szöveggel? (Nem!) Ha nem, akkor a szakaszt az előadó ur által ajánlotb módositott szöveggel jelentem ki elfogadottnak. Következik a 7. §. Perlaki György jegyző (olvassa a törvényjavaslat 7. §-át). Pakots József: T. Nemzetgyűlés! Méltóztassanak megengedni, hogy aggályomat fejezzem ki a 7. § ellen, amely kimondja azt, hogy meddőnek tekintendő az a tisztviselő, aki a gondjaira bízott gyűjtemény anyagának könyvtári, levéltári, illetve muzeális és tudományos feldolgozása terén huzamosabb időn át nem fejt ki eredményes tevékenységet. Ez a megállapítás, amely általánosságban mondja meg, hogy mikor meddő egy tudományos munkát végző tisztviselő tevékenysége, lehetőséget ad arra, hogy bármely tisztviselővel szemben bármilyen okból alkalmazni lehessen ezt a paragrafust és őt tudományos munkája keretéből ki lehessen emelni. A tudományos munka természete magával hozhatja azt, hogy valamely tudományos téren az illető tisztviselő kénytelen hosszabb ideig, néha évekre kiterjedő búvárkodó tevékenységet folytatni, amelynek eredményét csak akkor hozhatja nyilvánosságra, amikor az csakugyan már valamely konkrét formát öltött. Ennek a megállapítása egészen tudományos és egyéni felfogás dolga; ez a tudományos működés egyéni felfogáshoz ós feltételekhez van kötve, épen azért valakit tudományos tevékenységében megkötni semmiféle paragrafussal sem lehet. Az illető tudós maga ismeri saját anyagát", ő tudja, milyen célok elérésére törekszik, ő tudja, hogy mennyi ideig kell a kutatásokat folytatnia, hogy a megfelelő eredményt ki tudja hozni. Hiszen a tudományos kutatásoknak óriási anyaguk van, azokat rendszerint ki kell terjeszteni rokonterületekre is, mert csak ilyen alapos működéssel lehet teljesen kimeríteni azt a kérdést, amelyet az a kutatás felölel. Ennélfogva azt a tudóst nem szabad megkötni tevékenysége körében és nem szabad lehetőséget és teret engedni arra, hogy az illető idő előtt kénytelen legyen munkáját befejezni, mert mindig Damokles-kardként függ feje felett az a paragrafus, amely szerint, ha bizonyos időn belül nem számol be munkája eredményéről, meddő munkát végzett. Sokkal aggályosabb ez a kérdés a tudomány szempontjából, semhogy ilyen könnyelműen lehetne elintézni, épen azért azt ajánlom, méltóztassék az egész paragrafust törölni, mert ennek semmi értéke nincs. Méltóztassék a múzeumi tisztviselőkkel és tudományos kutatókkal szemben is — minthogy bizonyos mértékig állami alkalmazottakról van szó — a köztiszt-