Nemzetgyűlési napló, 1922. III. kötet • 1922. július 27. - 1922. augusztus 24.

Ülésnapok - 1922-35

À nemzetgyűlés 35. ülése 1922. évi augusztus hó 2-án, szerdán. 291 Patacsi Dénes : Hiszen már a Károlyi-kormány feladta ezt a vidéket. Peidl Gyula : Ez azután másik jellegzetes bizo­nyítéka annak, hogyan akarnak indokolatlanul és állandóan a szociáldemokraták, a zsidók és a sza­badkőművesek fejére varrni vádakat indokolat­lanul, jogtalanul. Most az urak leszegezik, hogy a jugoszlávok, a csehek meg a románok már 1916­ban megkapták mindezeket a területeket, de ha ez igy van, akkor a másik oldalon . . . Zeőke Antal : Meg tudtuk volna tartani ! Peidl Gyula : . . . csonka Magyarországért nem lehet felelőssé tenni azokat, akik 1918 októberé­ben a forradalomban résztvettek. Zeőke Antal : Azok elősegítették. Peidl Gyula : Mert vagy az egyik, vagy a má­sik nem lehet igaz ! B. Podmaniczky Endre : Károlyi Mihály csi­nálta ! Horváth Zoltán *. Naivság ilyet beszélni ! B. Podmaniczky Endre : 1918 október végén jöttek be a szerbek! Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Zsitvay Tibor : A térképet hiába csinálják, ha nem engedik be az ellenséget. Elnök : Csendet kérek. Méltóztassék folytatni ! Peidl Gyula : MegGyőződésem szerint 1919 augusztusától a békeszerződés átnyujtásáig, annyi bűnt követtek el Magyarország rovására az akkor uralkodó •— és nemcsak legálisan uralkodó — kormányok, hogy ennek az állapotnak tulaj donit­hatjuk, hogy Magyarország annyira megcsonkult, mint ahogyan — sajnos — megcsonkult. Mert még akkor is, ha már 1916-ban csináltak és én is ugy tudom, hogy csináltak . . . Horváth Zoltán: A bukaresti szerződés! Peidl Gyula : . . . Bukarestben és még korábban máshol is ilyen szerződést, még mindig az a meg­Győződésem, hogy a bolsevizmus megszűnése után, amely végeredményben Európára nézve, amig fennállott, mégis csak komoly veszedelmet jelen­tett, ha lehet itt egy „demokratikus, konszolidált kormányzást biztosítani, akkor azok a békeszerző­dések nem ugy ütnek ki, mint ahogy kiütöttek. Horváth Zoltán : Ebben igaza van ! Gr. Bethlen István ministerelnök : Ez ugyanaz a hazugság, amelyet Károlyi Mihály hirdetett. (Ugy van / jobb felől.) B. Podmaniczky Endre : Ö csinálta az egészet ! Benárd Ágost : Ö maga sem hiszf ! Peidl Gyula : Le kívánom szögezni, hogy a rni­nisterelnök ur állításomra volt szív es azt mondani, hogy ez ugyanolyan hazugság, mint a Károlyié. Gr. Bethlen István ministerelnök : Nem ezt mondtam ! Peidl Gyula." Azt méltóztatott mondani Î Gr. Bethlen István ministerelnök: Azt mond­tam, hogy ez ugyanaz a hazugság, mint amelyet Károlyi Mihály saját magáról hirdetett. Peidl Gyula : Nem változtat semmit a lénye­gen, hogy a ministerelnök ur volt szives az én szavaimat hazugságnak minősíteni. Nagy Ernő: Károlyi tévedhetett, de nem hazudott ! Propper Sándor : Mit mondjon akkor Patacsi 1 Patacsi Dénes: Hát Propper, az erkölcs­biró ? Előbb még tanuljon maga, azután be­széljen! (Zaj.) Elnök : Kérem a képviselő urakat mindkét oldalon, szíveskedjenek a« házszabályokat meg­tartani, amelyek a közbeszólásokat tiltják. Ugy Patacsi, mint Propper képviselő urat kérem. méltóztassanak a közbeszólásoktól tartózkodni. Méltóztassék folytatni ! Peidl Gyula : T. Nemzetgyűlés ! Ezeket én nem abból következtetem, mintha azt hinném, hogy a szentimentalizmus ezekben a kérdésekben szerepet játszhatna, hanem következtetem azok­ból a tényekből, amelyek itt augusztus 1-étől kezdve a békefeltételek átnyujtásáig lefolytak. A Peidl-kormány megalakulása utáni második napon kaptunk Clemenceau-tól, a legfelsőbb tanács elnökétől egy táviratot, nem közvetlenül, hanem Romane]li utján, amelyben a következők foglal­tatnak. (Olvassa) : »Van szerencsém "elismerni augusztus 1-i szikratáviratának vételét, — bocsá­natot kell kérnem, hogy ilyen lassan olvasom, de az a szerencsétlen sárga vagy barna papijros olyan, hogy arról nehéz a szöveget olvasni -— amely közli a tanácsköztársaság kormányának lemondását, uj magyar kormány alakulását és ennek a kor­mánynak nyilatkozatait, amelyeket tudattunk a legfelsőbb tanáccsal. A szövetségesek tanácsa ugy véli, hogy nem avatkozhatik bele a magyar köz­társaság belpolitikájába és ennélfogva nem foglal­kozhatik a bécsi szövetséges misszió két tagja áltál előterjesztett javaslatokkal. A szövetséges és társult hatalmak és Magyarország közötti viszon}^ elismert bázisául egyedül a következők szolgálnak : Az 1918. évi november hó 13-iki fegyverszüneti szerződés . . .« Itt kell visszatérnem arra a hazugságra, amellyel a ministerelnök ur szives volt megbélye­gezni. T. i. az az 1918 november 13-iki belgrádi fegyverszüneti szerződés mindenesetre kedvezőbb volt Magyarországra nézve, mint a mai állapot, (Mozgás jobbfelől. Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Gr. Bethlen István ministerelnök: Rosszabb a Diaiénál ! Peidl Gyula : Az egy külön dolog. Gr. Bethlen István ministerelnök: Ezt nem lehet letagadni, rég meg van állapítva. (Zaj. Elnök csenget.) Peidl Gyula : A páduai és a belgrádi fegyver' szüneti feltételek kérdése a kettő közötti különb­ség ; azoknak jelentősége még nincs einwandfrei elintézve. Gr. Bethlen István ministerelnök : De igen> el van már egészen intézve ! Peidl Gyula : Csak egyoldalúan. Az azonban egészen kétségtelen, hogy a belgrádi fegyverszüneti feltételek Magyarországra nézve lényegesen ked­vezőbbek voltak, mint a trianoni béke és a mai állapot. (Mozgás a jobboldalon.) 37'

Next

/
Thumbnails
Contents