Nemzetgyűlési napló, 1922. III. kötet • 1922. július 27. - 1922. augusztus 24.

Ülésnapok - 1922-35

288 A nemzetgyűlés 35. ülése 1922. évi augusztus hé) 2-án, szerdán. Peidl Gyula: Az történt azután, hogy Clemenceau parancsára vonult vissza a vörös hadsereg Felső-Magyarországról. Sándor Pál ; Elég balga volt ! Peidl Gyula: Ugy van! Itt árulták el tulajdonképen, hogy abszolúte nincs reális érzékük egy ország kormányzásához, hogy nincs politikai és taktikai érzékük. Sándor Pál : Az volt a legnagyobb szamárság ! Peidl Gyula : Mert az a legelemibb valami az én megGyőződésem szerint, hogy ha egy ilyen győztes hadsereget külföldi parancsra visszavonnak és ezzel veszendőbe hagyják menni küzdelmének és győzelmének eredményét, ez nemcsak lehangolja a sereget, de egyszerűen szétzülleszti, demoralizálja, De még fokozták is ezt az élhetetlensógüket. Fokozták azzal, hogy miután onnan visszaparancsoltatták magukat, azután ezzel a lezüllesztett sereggel csináltak a románok ellen támadást. Nyilvánvaló volt és könnyen elképzelhető, hogy egy ilyen sereget azután a románoknak nem volt nehéz megverniük és megfutamítaniuk, különösen ha figyelembe vesszük itt azokat a nagyon becses vallomásokat, melyeket itt Csilléry t. képviselőtársunk tett. Mélyen tisztelt Nemzetgyűlés! Akárki volt itt kormányon, az én véleményem szerint a magyar haza mégis csak a magyar haza marad. Halljuk! Halljuk ! a baloldalon.) Tehát akárki volt itt kormányon, amikor ennek a kormánynak a seregei a hazai rög, a hazai föld, a hazai terület kiterjesztéseért küzdöttek és igyekeztek ezt a területet megnagyobbitani . . . Bessenyey Zenó : Ezt ők soha sem mondták ! Peidl Gyula: Dehogy nem mondták! Pikler Emil : Mondták és csinálták ! Peidl Gyula : Nem akarom védeni Őket, eszembe se jut! (Zaj a jobboldalon.) Elnök : Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak csendben maradni. Peidl Gyula : Amikor erről volt szó, Csilléry t. képviselő ur vallomása szerint ők tudatosan nagyon szép eredménnyel helyezték el szerveiket az egyes csapattesteknél és bomlasztották fel a hadsereget. Csilléry András: Hát még mit nem? Peidl Gyula : Ha sikerült volna a szociáldemokrata párt ellen, a szabadkőmivesek ellen, vagy a zsidók ellen ilyen konkrét tényeket konstatálni, mint amilyeneket Csilléry képviselő ur itt beismert, persze azzal a tendenciával, hogy ezek dicséretes dolgok, vagy csak ezt megközelítő tényeket sikerült volna konstatálni, akkor azt mondanám, tisztelt uraim, igazuk van, ha a szociáldemokratákat, a szabadkőmiveseket és a zsidókat üldözik és megvetik. De nem sikerült, csak esztendők óta hangoztatják ezt, ellenben egy önkénytelen vallomásban elárulják, hogy az uralkodó osztály szempontjából pedig a haza nem szent, a haza nem mindenekfölött álló. (Nagy zaj jobbfelöl) Benárd Ágost : Magának az is haza vplt ? Peidl Gyula : Az osztályérdek szempontjából önök szerint szabad az ország, a haza seregeit felbomlasztani. (Felkiáltások a jobboldalolt : Nem a haza serege volt!) Pikler Emil : A magyar földet védték ! Pekár Gyula : A vörös hadsereg internacionális volt. Pikler Emil : Kassát nemzetiszínű zászlókkal lobogózták fel, amikor bevonult a vörös hadsereg. (Zaj a jobboldalon.) Propper Sándor: Izomerővel ezt nem lehet elintézni ! Elnök : Csendet kérek ! Peidl Gyula : Hát hiszen igaz, az vörös hadsereg volt, de akár önként, szabad elhatározásukból mentek oda be az emberek, akár nem, a mi fiaink voltak benne, magyarok voltak és letagadhatatlan, hogy de facto a magyar földet védték, a magyar földről verték ki az ellenséget. (Zaj a jobboldalon.) Pikler Emil : Derék, hazafias magyar tisztek voltak benne. (Felkiáltások a jobboldalon : Be a vörösbe !) Elnök : Pikler képviselő urat kérem méltóztassék csendben maradni. Peidl Gyula : Tették ezt egy másik osztályuralom érdekében és nem annak az érdekében, amelyért a hazát évszázadokon keresztül mindig felhasználták. Pekár Gyula : De hiszen a haza nem osztály, kérem ! Peidl Gyula : Amikor a Peidl-kormány megalakult, mint méltóztatott megemlíteni, egy kiáltvánnyal fordult az ország népéhez. Ezt a kiáltványt alátámasztotta ugyancsak augusztus 1-én Romanelli, aki a maga részéről is hozzá kivánt járulni ezzel a kiáltvánnyal ahhoz, hogy a rend, vagyon és személyi biztonság teljes mértékben fentartható legyen. (Zaj a jobboldalon.) Elnök : Csendet kérek ! Peidl Gyula : Augusztus 1-én kelt ez is, és ha itt azt méltóztatott mondani Csilléry képviselő urnák, hogy valamikor augusztus 4-én vagy 5-én ismét kihallgattak egy telefonbeszélgetést, mely Bécs és Budapest között folyt . . . Csilléry András: 6-án! Peidl Gyula : . . . hogy 4-én, 5-én vagy 6-án volt-e, az nekem mindegy, én tágítom a lehetőséget, és hogy ez a beszélgetés siettette a puccs véghezvitelét, akkor én ezzel szemben azt kell hogy mondjam, hogy ilyen telefonbeszélgetést pedig nem hallgathattak ki, mert ilyen telefonbeszélgetés 4-én, 5-én vagy 6-án nem volt. Igazolom ezt azzal, hogy minden bécsi érintkezés nélkül augusztus 2-án az volt a legelső minister elnöki teendőm, hogy amikor betettem a lábamat a ministerelnökségre, táviratoztattam nagyatádi Szabó István volt ministertársamnak és kértem, hogy haladéktalanul jöjjön Buda-