Nemzetgyűlési napló, 1922. III. kötet • 1922. július 27. - 1922. augusztus 24.
Ülésnapok - 1922-35
238 A nemzetgyűlés 35. illése 1922. közt sem tettem soha semmiféle különbséget, akik kaptak. (Helyeslés) Vass József munkaügyi és népjóléti minister (szólásra jelentkezik). Elnök : Kérem a minister urat, legyen kegyes egypár percig várni, amig Huszár képviselő ur felszólalására megteszem észrevételeimet. (HalljuJc! Hall juh!) A képviselő ur felszólalásában egy olyan kifejezést használt, amely kétségkívül beleütközik a házszabályok 221 §-ába, mely világosan megtiltja, hogy illemet sértő, vagy valamely képviselő személyét sértő kifejezést használjon valaki. A képviselő ur Kunagyarázta ezt a kifejezést, ez a kifejezés azonban igy is olyan, amelynek használatától lehetőleg tartózkodnia kell a képviselő uraknak. En a képviselő urat nem utasítom rendre, azonban nagyon kérem, szíveskedjék máskor kifejezéseiben a házszabályok korlátai között maradni. (Helyeslés) Huszár Károly : Bocsánatot kérek e kifejezésért. (Helyeslés.) Vass József munkaügyi és népjóléti minister : T Nemzetgyűlés ! A kérdés formai részében Hébelt igen t. képviselő ur mindenáron ig got követel magának. Nagyon szívesen megadom neki : legyen neki igaza, ellenben méltóztassék megengedni, nekem is igazam van, mikor a dolog sürgősségére való tekintette], amint Ugron t. képviselő ur kiemelte, lehetetlenség volt rendes tortákon és retortákon keresztül hajszolni ezt a kérdést, hanem bele kellett venni az indemnitási javaslatba, mint külön paragrafust. Méltóztassanak megengedni, hogy ahelyett, hogy a kérdés meritórius részére kiterjeszkednék, amit más alkalommal meg lehet tenni, csak két megjegyzést tehessek. Az egyik az, hogy amint látom a t. Nemzetgyűlés minden oldalán a legmesszebbmenő jóindulat mutatkozik a kérdésben. Méltóztassék kiemelni ezt a kérdést minden néven nevezendő alterációból, akár politikai, akár társadalmi, akár gazdasági. ellentétnek, ' tehát bármiuő ellentétnek szövevényéből, mert a nyomor kérdése, amely fenyeget bennünket a télen, felül kell hogy álljon minden néven nevezendő ellentéten. Ez az egyik megjegyzésem. A másik megjegyzésem az, hogy mielőtt én a nyilvánosság elé kívántam volna lépni bárminő nyomor, vagy inségenyhitő akcióval, előbb a kormánnyal egyetértésben próbáltam megkeresni államilag kezelhető farrásokban legalább egy részét azon összegeknek, amelyek előreláthatólag szükségesek lesznek. Ez azonban nem jelent annyit, — és ezt akarom hangsúlyozni — hogy az állam a népjóléti ministerium át kivánja venni ezen fedezet erejében azt a karitatív, ínség- és n) r omorenyhitő munkálkodást, amelyet eddig és még most is különböző egyesületek és intézmények végeznek. Sőt ellenkezőleg, én azt volnék bátor akár innen a nemzet törvényhozásának tanácsterméből kérni, hogy mindazok a tényezők, amelyek eleddig akár külön-külön, évi augusztus hó 2-án, szerdán. spontán, egy-egy alkalomra, mint aminő volt a Huszár-akció, ' a Sipőcz-féle akció, akár olyan módon, hogy állandóan gyűjtés és szervezés segítségével próbálják enyhíteni a fővárosi nyomort, maradjanak továbbra is munkában. Mert teljesen bizonyos az, hogy ezen fedezetek segítségével, de a szervezetek és karitatív intézmények működése és hozzásegitése nélkül lehetet- ' lenség lesz úrrá lennünk a budapesti nyomor felett. Ennek következtében azt kérem a t. Nemzetgyűlés minden egyes tagjától, méltóztassék hozzásegíteni, hogy az ilyen módon megindítandó kormányakción kívül teljes pezsgéssel és erővel működjenek azok az akciók is, amelyek eleddig a nyomor és inség enyhítésén fáradoztak. (Helyeslés.) Elnök : Az előadó ur nem kíván szólni. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. Miután az előadó urnák csak egy indítványa van, amellyel szemben elleninditvány be nem nyújtatott, egyszerűen felteszem a kérdést : méltóztatik-e az előadó ur által beterjesztett uj szakaszt elfogadni, igen vagy nem. (Igen!) A szakasz elfogadtatván, az mint uj szakasz, beiktattatik a törvényjavaslatba. Következik a 35. §. Forgács Miklós jegyző (olvassa a 35. §-t). Elnök : Az előadó ur kivan szólni. Ivády Béla előadó : T. Nemzetgyűlés ! Az 1922. évi I. törvénycikknek, az utolsó felhatalmazási törvénynek joghatálya 1922 június 30-ával lejárt. Ennélfogva az államháztartás számadási rendje szempontjából okvetlenül szükséges, hogy az utolsó az életbeléptetési paragrafust megfelelően módosítsuk olyképen, hogy az indemnitási javaslatnak 1. és 2. §-ai a tulajdonképeni felhatalmazási szakaszoknak életbelépési ideje július elsejével kezdődjék. így a javaslat szövege a következő^volna (olvassa) : »Jelen törvény kihirdetése napján lép életbe és pedig az 1. és 2. §-ban foglalt rendelkezések 1922 július hó 1-étől kezdődő hatállyal. A törvény végrehajtásával a pénzügyminister bizatik meg.« Kérem javaslatom szíves elfogadását. (Helyeslés.) Elnök: Kíván* valaki szólni? (Nem!) Ha senki sem kivan szólni, s a minister ur sem kíván nyilatkozni, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. Szembe fogom állítani az eredeti szöveget az előadó ur által előterjesztett módositással. Amennyiben az eredeti szöveget méltóztatnak elfogadni, a módosítás elesik ; amennyiben pedig az eredeti szöveget nem méltóztatnak elfogadni, akkor módosítással együtt lesz elfogadva. Méltóztatnak a kérdés ilyen feltevéséhez hozzájárulni? (Igen!) Felteszem a kérdést : méltóztatnak-e a szakaszt eredeti szövegében elfogadni, szemben az előadó ur által beterjesztett módosítással, igen vagy nem ? (Nem !) . Az eredeti szöveg nem fogadtatván el, határozatképen kimondom, hogy a
