Nemzetgyűlési napló, 1922. III. kötet • 1922. július 27. - 1922. augusztus 24.

Ülésnapok - 1922-35

A nemzetgyűlés 35. ülése 1922. A helyzet ugyanis az, hogy a totalizatőr a forgalom után van megadóztatva. A forgalom alatt értendő az egész összeg, ami a totalizatőr­nél megfordul. Az alábbi számadatok tüntetik fel ennek kihatását. 1921-ben a totalizatőralap kapott 43 millió koronát. Ez a totalizatőralap szolgálja tulajdonképen Magyarország lótenyész­tését a maga teljes egészében. Magyarország ló­tenyésztése ebből a 43 millióból alimentálódik, ez szolgálja az egész ország lótenyésztésének ügyét, tehát ugyebár ez elsőrendű fontosságú kérdés. (Zaj a szélsőbaloldalon ) Farkas István : Mennyi szenvedés fűződik ahhoz ! (Zaj.) Ivády Béla előadó : A pénzügyi tárca jóté­konysági alapja kapott ugyanebből 8,161.000 koronát, a fővárosi segélyalap kapott ugyan­ebből 8,580.000 koronát, a testnevelési alap pedig kapott 47 millió koronát. Várnai Dániel: Kapott volna! Sándor Pál : 47 és 16, az 63. Ez nem stimmel ! Ivády Béla előadó: Ezek az 1921. évi ada­tok. Ez nem a totalizatőr-forgalma, hanem az a bizonyos 23°/o, amellyel a totalizatőr forgalma meg van terhelve. Tehát a 23°/o-ból juttat ezekre a célokra az állam, ezekre a célokra oszt szét a pénzügyi tárca jótékonysági alapjá­nak 8 milliót, a fővárosi szegényalapnak 8 mil­liót és 47 milliót a testnevelési alapnak. Sándor Pál: Ez összesen 63 millió! Ivády Béla előadó: Nem méltóztatott meg­érteni. Én azt a bizonyos totalizőr alapot Emil­tettem, amelyből az egész ország lótenyésztése alimentálódik. Ebből veszik a méneket és ösz­szesen 118 millió az, amit ebből az állam olyan célokra tudott fordítani, amelyeket különben más jövedelmekből lett volna kénytelen fedezni. Ez az egyik része a kérdésnek. A másik része, amelyet diffikultálni méltóztatott, a 3°/o-os forgalmi adó eltörlése. Ez ugy, ahogy méltóz­tattak elmondani, tényleg igen sérelmes és igy kiszinezve nagyon furcsa szinben tüntetné fel a kormány eljárását. Tényleg azonban ugy áll a dolog, hogy a kormány kénytelen volt ehhez az eljáráshoz fordulni, mert a totalizatőr egész for­galma után 23°/o az az adó, amelyet le kell vonni. A végrehajtás során azonban kisült, hogy a totalizatőr nem képes elviselni a 23%-ot, mert az emberek nem. viszik oda a pénzüket, amikor az állam már eleve 23 koronát von le a 100 koronából, tehát a kormány, hogy biztosithassa ezt a 120 millió koronát, — bármennyire per­horreszkáljuk egyébként a játékot. — kénytelen volt ezt a szükéges rosszat — amint a képviselő­társaim mondták — lehetővé tenni azáltal, hogy a 23%-ból, amellyel a totalizatőr forgalma meg van terhelve, 3%-ot kényszerűségből, finan­ciális szempontból elenged, de igy, is még 20°/o-ot von el az egész forgalomból. Ezekkel a számokkal akartam ezt a sza­NEMZETGYÜLES] NAPLÖ. 1922—1U26. — III. KÖTET, évi augusztus hó 2-án, szerdán. 233 kaszt megvilágitani és kérem annak eredeti szövegében való elfogadását. (Helyeslés jobb felől.) Sándor Pál : Az állam részéről mégis erkölcs­telenség. Elnök: Kivan még valaki szólni? (Nem!) Ha senki sem kivan szólni, a tanácskozást befe­jezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. A szakasszal szemben két indítvány ada­tott be, még pedig Farkas István és Sándor Pál képviselő urak részéről. Mind a kettő ellen­tétben van az eredeti szakaszszal, amennyiben törlést indítványoznak, ennélfogva a szakasz eredeti szövegével szemben fogom állítania a két elleninditványt. Amennyiben el méltóztatnak fogadni az eredeti szöveget, az indítványok el­esnek; amennyiben nem méltóztatnak az eredeti szöveget elfogadni, külön-külön fogóm feltenni a két indítványt. Méltóztatnak ehhez hozzá­járulni ? (Igen !) Ha igen, felteszem a kérdést : méltóztat­nak-e a törvényjavaslatnak 28. §-át, szemben a két benyújtott elleninditvánnyal, eredeti szöve­gében elfogadni, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) Kérem azokat, akik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. Határozatkép kimondom, hogy a szakasz eredeti szövegében fogadtatott el és mind a két indítvány elvet­tetett. Következik a 29. §. (Zaj.) Csendet kérek, képviselő urak. Igy lehetetlen tanácskozni. Forgács Miklós jegyző (olvassa a 29. és 30. §-ohat, amelyek észrevétel nélkül elfogadtat­nak ; olvassa a 31. §-t) Elnök : Az előadó urat illeti a szó. Ivády Béla előadó: T. Nemzetgyűlés! A gazdatisztek jogviszonyairól szóló 1900:XXYII. te. 25. §-ának rendelkezése értelmében mindazok a birtokosok, akik 3000 korona földadót fizet­nek, okleveles gazdatisztet kötelesek tartani. A törvényjavaslat a földadó felemelése következ­tében ennek az eredeti 1900: XVII. tc.-nek módosítását is tervbe veszi. Tekintettel azonban arra, hogy a földadó időközben is módosítás alá esett, és most a pénzügyminister ur ujabb föld­adójavaslattal járult a nemzetgyűlés elé, a föld­adó nem olyan állandó jellegű valami, amelyre ennek a törvénynek rendelkezését bazirozhatnók, Olyan értelmű módosítást vagyok bátor tehát előterjeszteni, hogy a földadó helyett, amely labilisnak bizonyult, egy állandó értékmérő té­tessék és ilyennek kínálkozik a kataszteri tiszta­jövedelem. Azt a módosítást vagyok bátor tehát előterjeszteni, méltóztassék ebben a szakaszban a »3000 K állami földadó« helyett az ennek megfelelő 15.000 korona kataszteri tiszta jöve­delmet tenni. A szöveg tehát eképen hangzanék (olvassa) : »A gazdatisztek jogviszonyairól szóló XXVII. te. 25. §-ában az okleveles gazdatiszt alkalma­zásának kötelezettsége tekintetében megállapí­tott 3000 K földadó helyett 15.000 K katasz­teri tiszta jövedelmet kell érteni.« 30

Next

/
Thumbnails
Contents