Nemzetgyűlési napló, 1922. III. kötet • 1922. július 27. - 1922. augusztus 24.

Ülésnapok - 1922-35

A nemzetgyűlés 35. ülése 1922. A helyzet ugyanis az, hogy a totalizatőr a forgalom után van megadóztatva. A forgalom alatt értendő az egész összeg, ami a totalizatőrnél megfordul. Az alábbi számadatok tüntetik fel ennek kihatását. 1921-ben a totalizatőralap kapott 43 millió koronát. Ez a totalizatőralap szolgálja tulajdonképen Magyarország lótenyésztését a maga teljes egészében. Magyarország lótenyésztése ebből a 43 millióból alimentálódik, ez szolgálja az egész ország lótenyésztésének ügyét, tehát ugyebár ez elsőrendű fontosságú kérdés. (Zaj a szélsőbaloldalon ) Farkas István : Mennyi szenvedés fűződik ahhoz ! (Zaj.) Ivády Béla előadó : A pénzügyi tárca jótékonysági alapja kapott ugyanebből 8,161.000 koronát, a fővárosi segélyalap kapott ugyanebből 8,580.000 koronát, a testnevelési alap pedig kapott 47 millió koronát. Várnai Dániel: Kapott volna! Sándor Pál : 47 és 16, az 63. Ez nem stimmel ! Ivády Béla előadó: Ezek az 1921. évi adatok. Ez nem a totalizatőr-forgalma, hanem az a bizonyos 23°/o, amellyel a totalizatőr forgalma meg van terhelve. Tehát a 23°/o-ból juttat ezekre a célokra az állam, ezekre a célokra oszt szét a pénzügyi tárca jótékonysági alapjának 8 milliót, a fővárosi szegényalapnak 8 milliót és 47 milliót a testnevelési alapnak. Sándor Pál: Ez összesen 63 millió! Ivády Béla előadó: Nem méltóztatott megérteni. Én azt a bizonyos totalizőr alapot Emiltettem, amelyből az egész ország lótenyésztése alimentálódik. Ebből veszik a méneket és öszszesen 118 millió az, amit ebből az állam olyan célokra tudott fordítani, amelyeket különben más jövedelmekből lett volna kénytelen fedezni. Ez az egyik része a kérdésnek. A másik része, amelyet diffikultálni méltóztatott, a 3°/o-os forgalmi adó eltörlése. Ez ugy, ahogy méltóztattak elmondani, tényleg igen sérelmes és igy kiszinezve nagyon furcsa szinben tüntetné fel a kormány eljárását. Tényleg azonban ugy áll a dolog, hogy a kormány kénytelen volt ehhez az eljáráshoz fordulni, mert a totalizatőr egész forgalma után 23°/o az az adó, amelyet le kell vonni. A végrehajtás során azonban kisült, hogy a totalizatőr nem képes elviselni a 23%-ot, mert az emberek nem. viszik oda a pénzüket, amikor az állam már eleve 23 koronát von le a 100 koronából, tehát a kormány, hogy biztosithassa ezt a 120 millió koronát, — bármennyire perhorreszkáljuk egyébként a játékot. — kénytelen volt ezt a szükéges rosszat — amint a képviselőtársaim mondták — lehetővé tenni azáltal, hogy a 23%-ból, amellyel a totalizatőr forgalma meg van terhelve, 3%-ot kényszerűségből, financiális szempontból elenged, de igy, is még 20°/o-ot von el az egész forgalomból. Ezekkel a számokkal akartam ezt a szaNEMZETGYÜLES] NAPLÖ. 1922—1U26. — III. KÖTET, évi augusztus hó 2-án, szerdán. 233 kaszt megvilágitani és kérem annak eredeti szövegében való elfogadását. (Helyeslés jobb felől.) Sándor Pál : Az állam részéről mégis erkölcstelenség. Elnök: Kivan még valaki szólni? (Nem!) Ha senki sem kivan szólni, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. A szakasszal szemben két indítvány adatott be, még pedig Farkas István és Sándor Pál képviselő urak részéről. Mind a kettő ellentétben van az eredeti szakaszszal, amennyiben törlést indítványoznak, ennélfogva a szakasz eredeti szövegével szemben fogom állítania a két elleninditványt. Amennyiben el méltóztatnak fogadni az eredeti szöveget, az indítványok elesnek; amennyiben nem méltóztatnak az eredeti szöveget elfogadni, külön-külön fogóm feltenni a két indítványt. Méltóztatnak ehhez hozzájárulni ? (Igen !) Ha igen, felteszem a kérdést : méltóztatnak-e a törvényjavaslatnak 28. §-át, szemben a két benyújtott elleninditvánnyal, eredeti szövegében elfogadni, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) Kérem azokat, akik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. Határozatkép kimondom, hogy a szakasz eredeti szövegében fogadtatott el és mind a két indítvány elvettetett. Következik a 29. §. (Zaj.) Csendet kérek, képviselő urak. Igy lehetetlen tanácskozni. Forgács Miklós jegyző (olvassa a 29. és 30. §-ohat, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak ; olvassa a 31. §-t) Elnök : Az előadó urat illeti a szó. Ivády Béla előadó: T. Nemzetgyűlés! A gazdatisztek jogviszonyairól szóló 1900:XXYII. te. 25. §-ának rendelkezése értelmében mindazok a birtokosok, akik 3000 korona földadót fizetnek, okleveles gazdatisztet kötelesek tartani. A törvényjavaslat a földadó felemelése következtében ennek az eredeti 1900: XVII. tc.-nek módosítását is tervbe veszi. Tekintettel azonban arra, hogy a földadó időközben is módosítás alá esett, és most a pénzügyminister ur ujabb földadójavaslattal járult a nemzetgyűlés elé, a földadó nem olyan állandó jellegű valami, amelyre ennek a törvénynek rendelkezését bazirozhatnók, Olyan értelmű módosítást vagyok bátor tehát előterjeszteni, hogy a földadó helyett, amely labilisnak bizonyult, egy állandó értékmérő tétessék és ilyennek kínálkozik a kataszteri tisztajövedelem. Azt a módosítást vagyok bátor tehát előterjeszteni, méltóztassék ebben a szakaszban a »3000 K állami földadó« helyett az ennek megfelelő 15.000 korona kataszteri tiszta jövedelmet tenni. A szöveg tehát eképen hangzanék (olvassa) : »A gazdatisztek jogviszonyairól szóló

XXVII. te. 25. §-ában az okleveles gazdatiszt alkalmazásának kötelezettsége tekintetében megállapított 3000 K földadó helyett 15.000 K kataszteri tiszta jövedelmet kell érteni.« 30