Nemzetgyűlési napló, 1922. III. kötet • 1922. július 27. - 1922. augusztus 24.
Ülésnapok - 1922-35
A nemzetgyűlés 35. ülése 1922. Széchenyi István a lótenyésztésről és a lóversenyről szóló munkáját, annak a férfinak a munkáját, akit a szocialisták a mai körülmények közt maguknak ki akarnak sajátitani. (Ugy van! jobb felöl.) Propper Sándor : Széchenyi totalizatőr nel-* kül akarta! B. Prónay György : . . . akkor tudnák, hogy mennyit köszönhetünk a lótenyésztés terén épen a lóversenyeknek. 0 már az 1830-as években lefektette azokat az alapelveket, amelyek alapján a lótenyésztés megerősödött és felvirult. Farkas István : Nem ennek alapján erősödött meg. Ugron Gábor: Totalizatőr nélkül megsza-' vazzuk. B. Prónay György: Én ki akarom mutatni, hogy a Magyar Lovaregylet működése és a lótenyésztés a legszorosabb kapcsolatban van egymással. Ezt egy-két szóval kifejteni nem lehet, s ha a mélyen t. uraknak türelmét kis ideig igénybe veszem, kérem ezért szives elnézésüket. (Halljuk I Halljuk !) Az indemnitási vitának szerfelett való elnyujtását helytelenitem, eddig ehhez a magam részéről nem járultam hozzá és Ígéretet tehetek az uraknak arra vonatkozólag, hogy felszólalásom csak néhány percig «fog tartani. (Halljuk! Halljuk!) Állítottam, hogy a Magyar Lovaregylet működése és a lótenyésztés a legszorosabb' kapcsolatban van egymással. A jelen paragrafus két intézkedést tartalmaz. A paragrafust én közgazdasági, pénzügyi, jogi és erkölcsi szempontból akarom megvilágítani. A szakasz első része azt tartalmazza, (Zaj.) hogy az állam abból a 8 n /o jutalékból, amelyet a totalizatőr forgalomból kap, 4°/o-ot visszaad a Lovaregyletnek, hogy a Budapesten épitendő pályához felhaszmilhassa. Ugron Gábor: Tehát a totalizatőr megmarad ; ez a fontos ! B. Prónay György : Igen. A szakasz második része tartalmazza a forgalmi adónak elengedését, a totalizatőr fogadásokra vonatkozólag. Vanczák János: A kenyérnél nem-engedik el! B. Prónay György : A legideálisabb állapot az lenne, ha a lótenyésztést totalizatőrforgalom nélkül lehetne fentartani, és ha a magyar állam pénzügyileg olyan erős lenne, hogy azt a sok milliót, amely a totalizatőr révén befolyik, lótenyésztésre m.ár bevételeiből áldozhatná. Nem hiszem, hogy a mai viszonyok között- a magyar állam olyan pénzügyi helyzetben volna, hogy ezt megtehesse. S ha nem akarjuk lótenyésztésünket tökéletesen tönkre tenni, szükség van bizonyos áldozatokra, és ezeket az áldozatokat épen a totalizatőr révén tudjuk meghozni. Peidl Gyula: Tehát a játékszenvedélyt kell fokozni! (Zaj.) B. Prónay György: Arra nézve vita nem lehet, hogy a lótenyésztés nálunk az a mezőgazdasági ág volt, amelyet a legfejlettebbnek mondhattuk. Félvér lótenyésztésünk felvette a évi augusztus hő 2-án, szerdán. 229 versenyt Európa összes félvér lótenyésztéseivel. Rámutathatok arra az egy példára, hogy a volt monarchiának hadserege, amely főleg félvér lovakat vásárolt, szükségletét csaknem kizárólag Magyarországból fedezte. Idegen államok hadseregei is Magyarországon vásároltak kontingensük nagyobb részét. (Igaz ! Ugy van ! a jobboldalon.) 1912-ben például Bulgáriába 12.000 lovat exportáltak Magyarországból. (Nagy mozgás.) Propper Sándor : Az állam neveli a lovakat a nagybirtokosoknak. (Felkiáltások : Nem lóversenylovak !) B. Prónay György: Ennek rendkivüli nagy közgazdasági fontossága van. Ha pedig a telivértenyésztésre akarok rámutatni, ez is olyan magas fokon állott, hogy Amerikát, Angliát és Franciaországot kivéve, az összes államokkal felvette a versenyt. (Felkiáltások a szélsibalon : Ez egészen más!) Dehát, hogy akarnak félvér tenyésztést csinálni, ha nincs telivér tenyésztés ? Ha nincsenek telivérek, félvéreket sem lehet tenyészteni. Amit önök akarnak, az fából vaskarika, Nem szabad elfelejteni, hogy a háború előtt más volt az állapot. Most pedig le kell szögeznünk azt a tényleges állapotot, hogy a lótenyésztés kritikus helyzetbe jutott a háború folytán (Igaz ! Ugy van ! a jobboldalon ; felkiáltások : Elvitték az apaállatokat.) és a román megszállás folytán. (Ugy van ! jobbfelül.) Ha mennyiségileg valahogyan ki is hevertük ezt, minőségileg semmiesetre sem. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Propper Sándor: Tessék megnézni a népegészségügyi statisztikát. Kováts-Nagy Sándor : Menjenek csak ki, hogyan sirnak a gazdák, hogy nincsen apaállat. Br. Prónay György: Olyan állapotok vannak manapság, hogy a gazdáknak 20—25 kilómétert kell megtenniök a lovukkal, hogy fedező ménhez jussanak. Nagyon jól tudjuk, hogy az állami ménesek, főleg a mezőhegy esi ménes, amely épen a félvér méneket szolgáltatta, teljesen tönkrement. Hasonló helyzetben vannak a magántulajdonban levő félvérménesek is. Hogy ilyen állapotban vannak, ennek egyik oka az, hogy megfelelő telivér ménanyagot nem tudnak beszerezni, és pedig azért nem, mert a telivérmén tenyésztés a manapság nem fizeti ki magát. Hiszen egy egyéves csikónak előállitási, felnevelési költsége, (Derültség a szélsőbaloldalon. Felkiáltások a jobboldalon : Á hozzá nem értés derültsége!) Igenis, ez a helyes kitétel, 300 — 350.000 koronába kerül (Nagy zaj. Elnök csenget.) az egyéves csikók átlagos eladási ára pedig tavaly 150.000 K. volt. Ezen alacsony árának az oka az, mert a versenyüzem az istállótulajdonosnak nem fizetődik ki. (Zaj.) Nem fizeti ki magát a versenyistálló főleg ezért, mert mig a háború előtt egy verseny megnyerése fedezte a rezsiköltségek 60°/o-át, addig a mai viszonyok között hat versenyt kell megnyernie egy istálló-
