Nemzetgyűlési napló, 1922. III. kötet • 1922. július 27. - 1922. augusztus 24.

Ülésnapok - 1922-34

212 . A 'nemzetgyűlés 34. ülése 1922. delkezéseit, ugyanígy kell eljárnom a Ház másik oldalán ülő képviselő urakkal szemben is. (Alta­lános helyeslés.) Neubauer Ferenc: Eőri-Szabó Dezső t. képviselőtársam ezen szakasz kapcsán és ezen vitával kapcsolatban Emiltette, hogy a földbirtok­reform végrehajtását a financiális kérdések ren­dezetlensége is akadályozza, mert annak idején, amikor ez a törvény meghozatott, az akkori pénzügyminister ur teljesen elzárkózott bármi­féle ily irányú rendelkezéseknek a törvénybe való felvételétől. Kérem & kormányt, hogy ebben az irány­ban a szükséges intézkedéseket legyen szives megtenni, mert ezek nélkül a szegényebb nép­rétegekre nézve a földbirtokreform célszerűen, gyökeresen és tervszerűen sehol az országban nem lesz végrehajtható. És ha Eűri-Szabó Dezső képviselőtársamnak szabad volt erről néhány szót szólnia, akkor engedtessék meg nekem is, hogy kifejezést adhassak a kormányhoz intézett ama kérésemnek, hogy amennyiben a m agyai­állam jelenlegi pénzügyi helyzete nem teszi lehetővé azt, hogy ezek a financiális kedvezések oly mértékben kapcsolódjanak hozzá a földre­formhoz, mint az más, kedvezőbb viszonyok kö­zött végrehajtott ilyen akcióknál egyéb államok­ban történt, ahol két százalékig lemenő kölcsö­nökkel és az ingatlan értékének 90°/o-áig terjedő hitelekkel segítették elő az ilyen reformok végre-' hajtását, akkor legyen szives a kormány leg­alább egy javaslatot előterjeszteni arra nézve, hogy azok a nagybirtokosok, akik a megváltás következtében vételárként nekik jutó tőkéket ugy sem használhatják fel, mert azok a tőkék meg vannak kötve, — akár azért, mert kötött birtokok, akár pedig, mert hit­bizományok — köteleztessenek legalább a meg­váltás alá kerülő terület egy részének járadék­birtok alakjában a szegényebb néprétegekhez való könnyebb hozzájuttatására. Szerény véleményem szerint azok a lati­fundiumtulajdonosok is, akiknek nagymennyi­ségű területeket kell leadniok és akik ezeket a tőkéket nem fektetik be mind saját gazdasá­gaikba, minden sérelemtől mentesek maradnak akkor, ha az ilyen nagyobbterületi birtokok után megváltandó birtoktestek egy része kötele­zőleg, járadékbirtok formájában az igénylőknek engedik át. Ezzel az igénylők feltétlenül kedvező feltételek mellett jutnak az illető területekhez, és az a kötelezvény, amit ezért kap az a nagy­birtokos a mai pénzviszonyok mellett, olyan jó érték, hogy annál jobb befektetést akkor sem csinálhatna, ha nem tudom minő értékpapiro­sokat vásárolna magának. Kérem a t. Nemzetgyűlést, legyen szives elfogadni Eőri-Szabó Dezső t. képviselőtársam indítványát azért, mert a felemelt birői létszám­nak megfelel az az összeg, amelyet ő javasol. Elnök : Szólásra következik ? Forgács Miklós jegyző: Farkas István! évi augusztus hó 1-én, kedden. Farkas István : T. Nemzetgyűlés ! A föld­birtokreform végrehajtása egyike azon nagyon fontos kérdéseknek, amelyeknek mielőbbi meg­oldását különösen ennek "az évnek eseményei teszik jelentőségteljessé. Ebben az esztendőben ugyanis a mezőgazdasági munkások igen nagy része aratási és cséplési munka nélkül maradt. Ezek most a rendkívüli drágaság miatt élelmiszereiket, gabonaiiemüjüket keresetükből nem tudják beszerezni. Ebben a megcsonkított Magyarországban különösen a falvakban, a vidéken azt jelenti ez, hogy a dolgozó nép nagy része nincsen ellátva gabonanemüekkel télire és nincsen abban a helyzetben, hogy más munka­keresettel elmaradt jövedelmét pótolni tudja. Jelenti ez azt, hogy e szociális nyomorság olyan nagy arányokat fog ölteni, oly nagy méretekben fog jelentkezni, hogy annak következményei beláthatatlanok. Amikor tehát arról van szó, hogy van egy törvény, amelynek végrehajtása körül a föld­mivelésügyi minister ur szerint is bajok, nehéz­ségek vannak, s amikor előttem szólott t. kép­viselőtársaim is olyan tényeket Emiltettek, amelyek­ből nyilvánvalóan kitűnik, hogy a földbirtok­reform végrehajtása mily nehézkesen halad előre, főleg azért, mert nem áll rendelkezésre a meg­felelő pénzösszeg, akkor én azt gondolom, nem szabad a nemzetgyűlésnek sajnálnia a pénzt, hanem meg kell adni a lehetőséget ahhoz, hogy ez a reform mindnyájunkat kielégítő módon, tökéletesen és mennél gyorsabban végrehajtassák. Mivel pedig ugy látom, hogy Dénes István kép­viselőtársam indítványa ezt a célt kívánja elérni, hozzájárulok az ő indítványához és kérem annak elfogadását. Elnök : Szólásra következik ? Forgács Miklós jegyző : Schandl Károly ! Schandl Károly: T. Nemzetgyűlés! Méltóz­tassék megengedni, hogy a most elhangzott fel­szólalásokra csak egész röviden válaszoljak. Az igen t. képviselő urak megengedem, hogy jó­szándéktól vezéreltetik magukat, de mégis téve­désben vannak a földreform végrehajtását illető­leg. A földbirtokreform végrehajtása ugyanis több fejezetből áll. Az első fejezet a törvény végrehajtásának előkészítése. Voltakép az az 5 millió korona többlet, amelyet a múlt indem ­nitás kapcsán a földmivelésügyi tárca a pénzügy­minister úrtól kapott, erre a célra szolgált. Az előkészítés t. i. abból áll, hogy akár az érdekel­tek, akár a község, akár valamely testület az Országos Földbirtokrendező Bíróságtól kéri a megváltási eljárás megindítását. A bíróság ezt a kérelmet leküldi a gazdasági felügyelőhöz, az összes szükséges adatok beszerzésére hiva fel őt. Az adatok beszerzése után a gazdasági felügyelő visszaszolgáltatja a kórelmet a bírósághoz, amely dönt a megengedhetőség felett. Ezzel záródik az első fejezet. A Földbirtokrendező Bíróság a megváltási eljárásra kiküld egy tárgyaló birót, aki meg-

Next

/
Thumbnails
Contents