Nemzetgyűlési napló, 1922. III. kötet • 1922. július 27. - 1922. augusztus 24.

Ülésnapok - 1922-34

À nemzetgyűlés 34. ülése 1Ù2%. Rothenstein Mór : A munkásságról van szó ! Elnök : Není a munkásságról általában van szó, hanem csak arról, hogy a javaslat szerint a munkásokat kivonják az ellátatlanok sorából. Ez ellen a képviselő ur debattálhat, módosítási indítványt nyújthat be, indítványát és módosítását indokolhatja is, de ennek kapcsán általában a nmnkáskérdésről beszélnie teljes lehetetlenség, mert akkor megint benne vagyunk az általános vitában, amelyet a házszabályok csak egyszer engednek meg. A részleteknél az erre vonatkozó szakszerű kérdésekről szólhat a képviselő ur, de semmi másról. (Helyeslés jobbfelöl.) Rothenstein Mór: Azok érdekében kívánok felszólalni, akiket szerintem indokolatlanul töröltek az ellátatlanok sorából. Ezek a munkások tömörülve vannak a szakszervezetekben és csak ebben a kapcsolatban érintettem őket. Elnök : "Abszolúte nincs összefüggésben az ellátás vagy el nem látás kérdése avval, hogy szakszervezetben van-e tömörülve a munkás vagy nincs. A munkásokat általában kivonja a javaslat az ellátatlanok sorából. Ez ellen a képviselő ur érvelhet, de ne méltóztassék olyan általános jellegű vitatkozásba bocsátkozni, hogy mik a szakszervezetek előnyei. Rothenstein Mór : Csak arra akartam rámutatni, hogy ennél a kérdésnél is azok a beszédek, amelyek a kormány és pártja részéről elhangzanak, a cselekedetekkel nem azonosak. A pénzügyminister ur, amint Emiltettem, azt kívánja, hogy elsősorban, már a valuta megjavulása érdekében is, a munka itt meginduljon. Egy másik intézkedése a kormánynak megbénítja az iparfejlődést abban, hogy a munkásokat az ellátatlanok sorából törli. A munkáltatókra kívánja a közélelmezési minister ur áthárítani ezt a terhet, azonban egyúttal nem gondoskodik arról, hogy hogyan történjék ez meg anélkül, "hogy megrázkódtatásra kerüljön a sor, anélkül, hogy a munka csökkenjen, hanem ellenkezőleg hogy intenzivebbé lehessen fejleszteni. Azt mondják nagyon sokan, hogy ha a munkások sztrájkolnak, akkor megint minden drágább lesz, s ugy állítják be, mint hogyha előbb sztrájkolnának a munkások a jobb megélhetésért és csak azután lennének a szükségleti cikkek drágábbak; pedig azt látjuk ennél az esetnél is, hogy épen a fordítottja az igaz. Mert törölték a munkásokat az ellátatlanok sorából. A minister ur maga mondotta egy munkásküldöttségnek, hogy igenis jogos a követelés a munkáltatókkal szemben, hogy ezt a terhet, miután az ipar — őszerinte — elbírja, vállalják a munkáltatók. Feltéve, -hogy ez helyes, akkor is a kormánynak a feladata kellene hogy legyen, hogy itt közbelépjen. Felszólalásommal mást nem is kívánok elérni, mint azt, hogy a kormány ne várja be azt, hogy a munkások már sztrájkba is állhassanak, ha a munkáltatók nem akarják megadni a munkások jogos követeléseit, hanem már eleve interveniáljon abban az irányNEMZETGYÜLBSI NAPLÖ. 1922—1926. — III. KÖTET. évi augusztus hó 1-én, kedden. 193 ban, amelyről én délelőtt szintén említést tettem. A kormánynak egy törvényjavaslatot kellene előterjesztenie az indexszámokra vonatkozólag és kellene, hogy igenis kötelezze a munkáltatókat ezen indexszámok alapján, — a munkásokat is birja erre rá — hogy ezen indexszámok, révén szabályozzák a mindenkori bérfizetéseket. Elnök : A képviselő urat kénytelen vagyok másodszor figyelmeztetni, hogy megint eltér a tárgytól. Most nem a munkabér szabályozásáról tárgyalunk, hanem kizárólag a javaslatnak azon intézkedéséről, amely a munkásokat kivonja az ellátatlanok sorából. Ne méltóztassék a képviselő ur ettől a tárgytól eltérni. Ezen a tárgyon megengedem a legmesszebbmenő érvelést a képviselő urnák, de ha mégegyszer el méltóztatik térni a tárgytól, kénytelen leszek a képviselő úrtól a házszabályok értelmében a szót megvonni. Méltóztassék folytatni. (Helyeslés jobbról és a középen.) Rothenstein Mór : Nem értem, mit lehet ezen helyeselni. (Derültség.) Elnök: A képviselő urat kénytelen vagyok rendreutasítani. (Helyeslés jobb/elöl.) Pikler Emil : Mikor alakul meg a bárók szakszervezete ? (Mozgás bal felől.) Elnök : Csendet kérek, t. képviselő urak. Rothenstein képviselő urat kérem, szíveskedjék folytatni érvelését. Rothenstein Mór : A kormánynak szerintem elő kellene készíteni azt a helyzetet is, amikor nem fog már tudni a tisztviselők kedvezményes ellátásáról gondoskodni az állam. A 7. §. t. i. ugy intézkedik, hogy jövő évi június végéig részesülhetnek a tisztviselők a kedvezményes ellátásban. Tehát helyes lenne már most előkészíteni azt a helyzetet, hogy az állami tisztviselők ez idő után már ne részesüljenek kedvezményes ellátásban, hanem olyan fizetést kapjanak, amelyből ők megfelelően, tisztességesen meg tudnak élni. Mert különösen az, hogy most a munkásokat az ellátatlanok sorából törlik, a nép széles rétegeiből kiváltja az állami tisztviselők ellen azt az ellenszenvet, hogy a lakosság, tehát a munkásság is, azért fizet olyan magas adókat, mert az állam az alkalmazottait, tisztviselőit ebből a bevételből kívánja kedvezményes ellátásban részesíteni. Erre a tisztviselőknek abszolúte nincs szükségük és én azt hiszem, hogy ők maguk is szivesebben húznának megfelelő fizetést, mint ezt, amit most kapnak, dacára a kedvezményes ellátásnak. (Ellenmondás jobbfelöl.) Addig is azonban, amig ezt a kedvezményes ellátást a kormány nem tudja megváltoztatni, arra volna* szükség, hogy ezt a kiadást az államkormány ne azokból az adókból kívánja fedezni, mint például a forgalmi adóból és hasonló fogyasztási adóból, amelyek jórészét a szegényebb nép fizeti meg, hanem azokból az adókból, amelyeket megfelelően • a nagy vagyonokra ki kellene róni. Mert azt hiszem, hogy itt" arroL van szó, hogy mindenki tőle telhetőleg 25