Nemzetgyűlési napló, 1922. III. kötet • 1922. július 27. - 1922. augusztus 24.
Ülésnapok - 1922-34
A nemzetgyűlés 34. ülése 1922. amelyet szintén januér elsejével léptetünk életbe, azért azt javasolom, hogy a 7, § második bekezdésének ez az utolsó mondata (olvassa) : »Az a többlet, amely a rendkívüli segélyeknek a fentiek értelmében 1922. évi május hó 1-étől kezdődő hatállyal történt felemelése folytán a városi (ideértve Budapest székesfővárost is) és községi tisztviselőknél és egyéb alkalmazottaknál (nyugdíjasoknál, özvegyeknél és árváknál) mutatkozik, 1922. évi november hó 1-étől kezdve nem terhelheti az államkincstái t s ennek a többletnek a fedezéséről az illető város vagy község köteles gondoskodni.« — kihagyassék. Kérem ezt a módosításomat elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Következik? Bartos János jegyző : Fábián Béla ! Fábián Béla : Tisztelt Nemzetgyűlés ! A 7. § negyedik bekezdéséhez bátor vagyok a következő .módositványt benyújtani (olvassa) : Indítványozom, hogy a 7. § harmadik bekezdésének negyedik sorában »további rendelkezésig« szavak után »az eddigi összegek háromszorosában« szavak szúrassanak b"e és »az eddigi összegekben« szavak kihagyassanak. Ezek után a szakasz a következőképen hangzanék (olvassa) : »Eelhatalmaztatik a kormány, hogy az 1921. évi XL VI. te. 1. §-ának utolsó bekezdése alapján a kir. birák és kir. ügyészek és a kir. bírósági fogalmazó-segédszemélyzet tagjai részére engedélyezett rendkívüli működési pótlékokat az 1922. évi július hó 1-től kezdve további rendelkezésig az eddigi Összegek háromszorosában folytatólagosan engedélyezhesse és kifizettethesse.« Az igazságügyminister ur tegnap tartott beszédében maga is kiemelte, hogy a bíróságok iránt mindenki a legteljesebb tisztelettel viseltetik és a kormánynak az a kötelessége, hogy enyhítse a bírói kar súlyos gazdasági helyzetét. Ezzel az igen t. igazságügyminister ur maga is elismerte azt, hogy a bíróságok, illetve a kir. birák, kir. ügyészek és a kir. bírósági fogalmazó-segédszemélyzet tagjai azok, akiknek a törvény értelmében meg lévén tiltva minden mellékfoglalkozás, sokkal súlyosabb helyzetben vannak, mint más köztisztviselők. Ezt a helyzetüket méltányolták akkor, amikor a módosítani kért szakaszban hivatkozott törvény alapján a bírák bizonyos működési pótlékot kaptak 1921 novemberétől kezdve. Ma a birák fizetése ugy alakult, hogy egy törvényszéki bíró kap havonként 8694 K-t, ebben természetesen benne van a fizetés, a háborús segély, a képesítési pótlék,, a lakpénz, a drágasági segély, a rendkívüli segély, az átmeneti segély és a rendkívüli működési pótlék. A természetbeni ellátás egy bírónál a kormány által épen ma kibocsátott rendelet értelmében 1400 koronát tesz ki havonként. Ha ezt összehasonlítjuk olyan embereknek keresetével, akiknek működési körében semminemű tanultságra szükség nincs, ha ezt méltózévi augusztus hó 1-én, kedden. Í9Í tatnak összehasonlítani egy kocsis fizetésével, aki naponként 500 K-t, tehát havonként 15.000 K-t kap, vagy bármely mezőgazdasági cseléd fizetésével, akkor meg méltóztatnak látni azt, hogy egy curiai bíró, akinek havonkénti fizetése 13.412 K az összes járandóságokkal együtt, nemcsak dotálva nincs, de annyi fizetést sem kap, hogy életét legelsőrendü szükségletek kielégítése mellett tengethesse. Amikor beszélgetek a bírákkal épen anyagi helyzetükről, ezek mondották el nekem azt, amit különben mindenki tapasztalhat a legnagyobb megdöbbenéssel, aki a bíróságnál jár, hogy a birák, akiknek dönteniük kell a legsúlyosabb anyagi kérdések felett, sok alkalommal élet-halál kérdésébe«, egy ruhában járnak télen és ugyanabban járnak nyáron is. Nagyon kevés kivétel az, akinek magánvagyona van, hiszen ha volt valamijük, azt már a háború alatt felélték mind. Egyik birótársamról tudom azt, hogy most nyári időben, mivel nem akarja ruháját koptatni, odahaza fehérneműben jár. Ez nem szórványos jelenség, hanem olyan fontos dolog, hogy meg kell fontolni. Az igazságügyminister ur maga is elismeri azt, hogy a birák helyzetén feltétlenül javítani kell és mikor legfontosabb érdek az, hogy az összes közszolgálati alkalmazottak megfelelő megélhetéséről gondoskodjunk, mert ezzel ál}juk útját a korrupció terjedésének, hisz [a legnagyobb destruktiv tényező a korgó gyomor, akkor ezt figyelembe kell vennünk és elsősorban segítenünk kell a birákon és kir. ügyészeken, akik ebben az országban az állami rend fen tartásán őrködnek. Az előadó ur ugyan előterjesztette a kormány nevében, hogy itt a legsürgősebb intézkedések fognak történni az összes közszolgálati alkalmazottak részére, mindazonáltal tisztelettel kérem, hogy méltóztassék már most módosításomat elfogadni és ha már ugy is arra az alapra helyezkedett a nemzetgyűlés, hogy a birák külön működési pótlékot kapjanak, méltóztassék azt a törvényszéki bíráknál 1000 K-ról 3000 K-ra most felemelni. A megterhelés sem akkora, amekkorának első pillanatra látszik, mert ez a külön pótlék egy félesztendőre összesen 18.877.200 K volt az egész bíróságra nézve. Ha tehát ezt a módositványt, amelyet bátor voltam előterjeszteni, méltóztatnak elfogadni, az államháztartás évenként összesen 113,263.000 K-val terheltetik meg. Tisztelettel kérem méltóztassék módosításomat elfogadni. Urbanics Kálmán : A többi közalkalmazottakkal mi lesz ? Elnök: Szólásra következik? Bartos János jegyző : Rothenstein Mór ! Rothenstein Mór : T. Nemzetgyűlés ! (Zaj.) Urbanics Kálmán : Mi van a nyomdászokkal ? (Zaj.) Elnök : Csendet kérek, t. képviselő urak. Rothenstein Mór : Kérném, hogy mondanivalómat délután mondhassam el.
