Nemzetgyűlési napló, 1922. III. kötet • 1922. július 27. - 1922. augusztus 24.

Ülésnapok - 1922-33

124 A nemzetgyűlés 33. ülése 1922. évi július hó 31-én, hétfőn. pontját, mert hiszen a radikalizmus nem magyar talajból nőtt ki. 1918-ban pöffeszkedett nemzetköziségével, nemzetközi allűrjeivel és hazaáruló megértésével, amelyet tanúsított ellenségeinkkel szemben, ele ugyanakkor kérlelhetetlenül és kegyetlenül üldözött mindent, ami magyar volt ebben az országban. (Igaz ! Ugy van ! jobbfelöl és a középen.) Ez az irány, t. uraim, nem magyar talajból fakadt, ós ha sikerülne ezt ma feltámasztani és újból trikolor-köpenyegbe bujtató, nem lenne kevésbbé veszedelmes, mint volt 1918-ban. (Igaz! Ugy van! Taps jobb felöl és a középen.) Nem lenne kevésbé veszedelmes, mert nemzeti álarcban fogja árulni ugyanazt a mérget, amellyel a nemzet testét és lelkét 1918-ban megmérgezte. (Igaz! Ugy van! Taps jobbfelöl és a középen.) T. Nemzetgyűlés ! Most még röviden rá kell térnem arra a kritikára, amelyet a keresztény ellenzék a kormány politikájával szemben itt előadott. (Halljuk! Halljuk! jobbfelöl,) Gróf Andrássy Gyula azt mondja, hogy a kormány forradalmi alapon reakciós politikát szolgál. 0 azért ellenzéke a kormánynak, mert megGyőződése szerint «közjogi téren vissza kellene térni a jogfolytonosságra, belpolitikai téren pedig haladó politikát kellene csinálni. Hát mi nem állunk forradalmi alapon, t. Nemzetgyűlés. Mi az 1920. évi I. te. alapján állunk, (Igaz! Ugy van! jobbfelöl,) amelynek létesítésében gróf Andrássy Gyula és gróf Apponyi Albert is résztvettek. (Igaz! Ugy van! jobbfelöl.) Ez a törvénycikk ugy intézkedett, hogy a királykérdés elintézése későbbi időre, a békekötés utánra halasztatik s a nemzet és a nemzetgyűlés fentartja magának azt a jogot, hogy ebben a kérdésben döntsön. (Igaz ! Ugy van ! jobb felöl.) A törvénynek ezen rendelkezésével szemben a t. képviselő ur és társai a törvény felrúgásával arra törekedtek, hogy fegyveres hatalommal a kézben, a törvényes kormányt kiemeljék és magukat ültessék helyébe. (Igaz! Ugy van ! jobbfelöl és a középen.) En nyugodtan bizom, t. Nemzetgyűlés, a magyar közvélemény és a történelem Ítéletére, hogy ki áll ebben a kérdésben forradalmi alapon. (Igaz! Ugy van! jobb felöl és a középen.) Rakovszky István : A törvényes király ellen! (Zaj. Elnök csenget.) Gr. Bethlen István ministerelnök : A bekövetkezett események folyománya volt a detronizációs törvény. Ha ez forradalom, t. Nemzetgyűlés, akkor a trianoni béke aláírása hazaárulás, mert "-akkor ebben az országban csak egy politikát szabad csinálni és ez az, hogy még megmaradt országunkat is hagyjuk inkább felosztani, semhogy törvényeinkbe valami olyan, kerüljön, ami régi alkotmányunkkal összhangban nincs-. Ne játsszunk tehát a szavakkal. Mi nem állunk forradalmi alapon, mi azon az alapon állunk amelyet az események elkerülhetetlenné tettek, és amelynek elfogadását a mi részünkről a nemzet nagy érdekei parancsolták reánk. (Igaz! Ugy van! Taps jobb felöl és a középen.) De nem csinálunk reakciós politikát sem. Propper Sándor: Mi az a reakció? Gr. Bethlen István ministerelnök: Ebben a tekintetben különféle kifejezéseket hallottunk. Gróf Apponyi Albert azt mondja, hogy mi helyre akarjuk állítani — ahogyan ő magát kifejezte — azt a kedélyes középosztályuralmat, amely a múltban uralkodott. Eassay képviselő ur azt mondta, hogy mi újból osztály uraim at akarunk, gróf Andrássy Gyula pedig, hogy mi az álparlamentáriznmst akarjuk helyreállítani, amely Ferenc József ideje korában divott és uralmon volt s ami azért veszélyes, inert hiszen titokban nőnek fel olyan követelések és kivánságok a nép széles rétegeiben, amelyek a parlamentben kifejezésre nem jutnak, s olyan időpontban, amikor az álparlamentárizmus valamelyik alappillére meginog, az egész épület összeomlik és ezt a parlamentarizmust is maga alá temeti. Érvül újból felhozták, t. Nemzetgyűlés, hogy mi törvénytelenül adtuk ki a választójogi rendeletet, hogy jogfosztással éltünk ; hogy meghamisítottuk a nemzet akaratát, és különösen gróf Andrássy Gyula, a nyilt és a titkos szavazás kérdését is felhozta. 0 azt mondja, hogy azért volt a nyilt szavazás mellett, — és csak ezért — mert nemzetiségi kérdés volt a régi Magyarországon. Hogy ő csak azért volt a nyilt szavazás mellett, ez reámnézve teljesen nóvum. Mert amikor ő, mint belügyminister, beterjesztette a maga javaslatát a választói jogról, amely javaslat a pluralitás alapján állott, (Igaz ! Ugy van ! jobb felöl.) akkor teljesen kifejtette azon érveket, amelyek a nyilt szavazás mellett felhozhatok és ezen érvek mellett a nemzetiségi kérdés egy egészen tized vagy huszadrangú szerepet foglalt el. Haller István : Természetes ! Ezt csak nem lehetett akkor megmondani ! Gr. Bethlen István ministerelnök : De továbbmegyek. A t. képviselő ur egy törvényjavaslatot támogatott, amelyet Yázsonyi képviselő ur nyújtott be 1918-ban, amely szintén egy kompromisszumot létesített a nyilt és titkos szavazás formái között. Mert ott is a városi kerületekben titkos, a falusi kerületekben nyilt szavazást kontemplált a javaslat. Kérdem, t. Nemzetgyűlés, ha akkor nem jelentett ez a kompromisszum, melyet a képviselő ur támogatott, osztályuralmat, vagy nem jelentett törekvést arra, hogy osztályuralmat létesítsünk, akkor miért jelent ma ? Yagy talán az, amit a t. képviselő ur csinál, az sacrosanctum, de ha mi csináljuk, akkor az ellenkező ismérvei vannak ? (Helyeslés a jobboldalon. Közbeszólások a baloldalon ) Gr. Andrássy Gyula: Az faji védelem volt! Vázsonyi Vilmos: Az fejlődés volt, ez visszafejlődés ! (Zaj.) ..:.;;."•