Nemzetgyűlési napló, 1922. III. kötet • 1922. július 27. - 1922. augusztus 24.
Ülésnapok - 1922-32
104 A nemzetgyűlés 32. ülése 1922, Hát lehet, t. Nemzetgyűlés, hogy én szűkszavú voltam a deklaráció előterjesztésében, de méltóztassék nekem azt megengedni, hogy egyrészt megállapítsam, hogy az őszinteség hiányát nem lehet semmiképen ránkfogni. mert amint előterjesztettük deklarációnkat, ugy megmondottuk azt is, hogy a szociáldemokrata pártnak pedig van egy ennél messzebbmenő programmja. Erdélyi Aladár : És mi az ? Peidl Gyula : Megmondottuk egész nyíltan és őszintén, hogy ezt a programmot ezért és ezért nem tartjuk máról holnapra keresztülvihetőnek. Erdélyi Aladár : De mi az a programm ? Peidl Gyula: Tessék megvenni és elolvasni. (Zaj és derültség jobbjelöl.) Erdélyi Aladár : Azért olvastuk fel ! Peidl Gyula: Igen, erre akarok épen kitérni. Ezt mi őszintén megmondtuk, és mi történt, mit csináltak az urak ? Előkerítették ezt az általunk le nem tagadott programmot és igyekeztek ránkbizonyitani, hogy ime itt van egy programm, amely ellentétes a deklarációval. Urbanics Kálmán : Nem azt mondták, hogy ellentétes ! Peidl Gyula : Ezt mi is megmondtuk, de hozzátettük, hogy a deklaráció alapján kívánunk Magyarország újjáépítésében közreműködni. Erdélyi Aladár : Megértettük, hogy most enynyit kivannak a programúiból ! Peidl Gyula : Megértették és folyton ellentéteket Keresnek és ránk akarnak olvasni. Urbanics Kálmán : Nem, csak a folytatását is olvastuk ! (Zaj a szélsőbaloldalon.) Peidl Gyula : Én mindenekelőtt azon az állásponton vagyok — és ezt egy Kissé objektiv szemmel nézve, lehetetlen kétségbevonni — hogy a forradalomnak és a bolsevizmusnak kizárólag a háború az egyetlen oka. (Zaj.) Nyilvánvaló, ha a háború nem lett volna, akkor nem lett volna forradalom, még kevésbé lett volna bolsevizmus. De még ha ez a folyamat bekövetkezett is, és még ha ezt a bolsevizmust proletárdiktatúrának nevezték is, amint már a múltkor mondtam, teljesen jogouslatlanul, akkor sem való, hogy ezt a proletárdiktatúrát a szervezett munkásság csinálta. Gaál Endre : A Népszava volt a hivatalos lapja ! Peidl Gyula : És ne akarjanak engem leleplezni amint, azt hiszem, Griger képviselőtársam próbálta, azzal, hogy először azt mondtam, hogy nem csinálta a munkásság, aztán közbeszólással" elárultam magamat és beismertem, hogy része volt benne a munkásságnak. Egyenesen megmondtam a deklarációhoz fűzött szavaimban, hogy a munkásságnak igenis része volt benne. Ne akarjanak hát az urak leleplezni ott, ahol nincs leleplezni való. S méltóztassanak figyelembe venni a következőket. Hegy egészen rövid legyek ; A magyarországi szakszervezeti tanács kötelékébe tartozó szakszervezeteknek 1917 végén volt '. évi július hó 28-án, pénteken. 215.222 tagja ; 1918 végén, tehát egy évvel később 721.437 tagja volt. Platthy György : Persze, mert különben nem adtak enni ! Peidl Gyula : De kérem, tessék felébredni, talán, nem a bolsevizmusról van szó. Platthy György : Tudom, 1918 végéről ! Szabó István (sokorópátkai) : És hány tagja van ma ? (Zaj a szélsobaloldalon.) Peidl Gyula: A taglétszám tehát majdnem megnégyszereződött. Szabó István (sokorópátkai) : Mennyi van ma ! Peidl Gyula : Tulajdonképen nem egy év alatt, hanem főként az utolsó két hónapban majdnem megnégyszereződött ez a taglétszám. Gaál Endre : A terror következtében ! Peidl Gyula: Nem méltóztatnak gondolni, hogy ezek túlnyomó nagy része épen olyan konjunktura-lovag volt 1918-ban, mint amilyen konjunktura-lovag volt az a 2—3—4, vagy nem tudom hány százezer keresztény párti, aki 1919-ben a diktatúra után egyszerre olyan hatalmassá tette a keresztény kurzust. Hiszen itt elpanaszolták, elismerték, hogy a keresztény kurzus szétfolyt, elmúlt, megszűnt. (Derültség és felkiáltások jobbfelől : Dehogy ! Téved, ! Csak most kezdődik !) mert elveszítették . ., Kószó István : Irány az, nem kurzus. Szabó István (sokorópátkai) : Ugy van, ez nem kurzus, ez nem börze ! Peidl Gyula : . . . mindazokat, akik ebben a kurzusban céljukat nem érhették el. A kurzus szétfolyt, szétmállott. Ugyanígy volt ez 1918-ban. A szakszervezetek taglétszáma rövid pár hét alatt megnégyszereződött. Gömbös Gyula : Ez igy van ! Peidl Gyula : Igen, ezek tények, és ezek csinálták meg a bolsevizmust. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon,) Akik nem ismertek gazdasági és politikai összefüggéseket, akik azt hitték, hogy miután máról-holnapra szervezett munkások lettek, illetőleg csak tagjai lettek egy szervezetnek, azt hitték türelmetlenségükben, hogy 2—3 hét alatt fel lehet forgatni az országot és meg lehet teremteni a paradicsomot. (Zaj. Halljuk ! Halljuk ! jobbfelől.) Ezek, akiknek nagy része szökött katonákból került ki, fordították fel a helyzetet. Urbanics Kálmán : Jászi, Böhm, Kun Béla, Landler, ezek voltak azok az uj szocialisták ! Már megint egy ferde beállítás ! Elcsürése, csavarása a dolgoknak ! Peidl Gyula : Nem kívánom, védeni Böhmöt és másokat, de állítom, hogy március 21-ig becsületesen küzdöttek és harcoltak a bolsevizmus ellen ! (Zaj, és ellenmondások jobbfelől és a baloldalon.) Aztán beleestek egy végzetes hibába, aminek szerencsétlenségünk!e az urak. hatalmukat köszönhetik. Urbanics Kálmán : Ez is kifordított beállítás ! (Halljuk ! Halljuk ! a szélsőbaloldalon. Egy
