Nemzetgyűlési napló, 1922. II. kötet • 1922. július 13. - 1922. július 26.

Ülésnapok - 1922-22

92 A nemzetgyűlés 22. ülése 1922. teszem, hogy támaszt adjak, alapzatot, módot adjak a nemzetgyűlésnek arra, hogy elementáris megnyilatkozással adja meg a kormánynak azt az erőt, ami ezekkel a forradalomból ittmaradt sötét elemekkel való leszámolásra szükséges. (Taps balfelül.) T. Nemzetgyűlés! Nem azokhoz a képviselő­társaimhoz fordulok, akik minden egyes alkalmat felhasználnak arra, hogy a maguk belső érzel­meinek kifejezést adjanak . . . Forgács Miklós: Jöjjenek dolgozni! Aki dolgozik, az nem ér rá tüntetni (Zaj.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak, mind­két oldalon. Rassay Károly: ... de fordulok azokhoz a t. képviselőtársaimhoz, akiktől engem politikai differenciák választanak el, akikkel nem tudok megegyezni ebben a nagy kérdésben, az állami rendnek jobbról ós balról egyaránt való meg­védése tekintetében. Ha baloldali kilengésről van szó — de még nem mondták meg, hol — méltóztassék ezzel szemben ép olyan energiával föllépni, de amikor itt vannak ilyen veszélyes tünetek . . . Szabóky Jenő : Az utcán énekelték az Inter­nacionálét ! Rassay Károly: Nem énekelték sehol!• (Fel­kiáltások a szélsobalóldalon : Nem hallották I) Azokhoz a t. képviselőtársaimhoz fordulok, akik komolyan vették a ministerelnök urnák a jog­rend, a béke, a munka, a nyugalom iránt hirde­tett programmját és ezeket a képviselőtársaimat kérem, hogy ebben a küzdelemben.álljunk össze és adjuk meg a kormánynak a szükséges támaszt és erőt, amire szüksége van, hogy ezekkel a jelenségekkel egyszer s mindenkorra leszámol­junk. En hiszem, hogy a nemzetgyűlés tagjai nem fogják félrevezettetni magukat kicsinyes szempontoktól, esetleg pártpolitikai szempontok­tól, hanem összefognak ebben a kérdésben, hogy itt kétszer huszonnégy óra alatt olyan rend legyen az országban, amivel az ilyen kilengések egyszer s mindenkorra lehetetlenekké válnak, . . . Létay Ernő: Ehhez erős ész kellene! Rakovszky István: Erős kéz! Ehhez hata­lom kellene; Rassay Károly: ...akkor kiderülne, hol van Magyarországon az államhatalom letéve. Ha ugy van a dolog, amint t. képviselőtársaim közül egyesek mondják, hogy ezek olyan hatal­mas emberek, hogy velük szemben az államha­talom erőtlen, akkor legyen végre világosság és tudjuk meg, hogy ez a csarnok-e a magyar államhatalom temploma, vagy pedig az • a klu­bok termeiben van elhelyezve, de akkor visel­jék ők a felelősséget az ország ügyeinek inté­zéséért. De erkölcstelenebbet nem tudok elkép­zelni, minthogy mi azt mutassuk, hogy az állam­hatalom a mi kezünkben van és viszont becsu­kott szemmel nézzünk olyan jelenségeket, amelyek a homlokegyenest ellenkezőt igazolják. Amnesz­tiákat adtakj de szerintem nem eleget adtak, évi július hó lő-én, szombaton. azonban zárjuk le végre e korszak történetét. Az amnesztia nem arra való, hogy azzal egyes emberek jogot szerezzenek maguknak a közélet­ben való további szereplésre. Amikor a francia nemzetgyűlésbe a Chateau ville-i 40 katonát beve­zették, akik lázadók voltak, akik ellen a francia nemzetőrség felvonult és soraikból számosan el­pusztultak, de az akkori klubok, a jakobinusok kikényszeritették még a királynál is, hogy ke­gyelmet kapjanak, felállt egy Jaucourt nevű fran­cia képviselő és azt mondta .- »Az amnesztia még nem diadal, az amnesztia még nem polgári koszorú a további bűnök elkövetésére.« Én is ezt mondom. Akik amnesztiát kaptak egy tö­meges gyilkosság után, húzódjanak félre, pró­báljanak becsületes, munkás tagjai lenni ennek a társadalomnak, ha azt akarják, hogy a hiva­talos papíron kivül az emberek lelkében is el­múljék annak a rettenetes időszaknak emléke, amit ők hoztak erre az országra. Kuna P. András : A kommunizmus emléke ! Rassay Károly: A magam részéről a belügy ­minister úrhoz a következő interpellációt inté­zem (olvassa): »1. Összeegyeztethetőnek tartja-e a belügyminister ur egy társadalmi egyesület hivatásával, hogy annak falai között politikai pártok és egyes felekezetek ellen állandó és a kormány által is több izben elitélt izgatás folyik ? 2. Ha nem : Hajlandó-e az EME. működését haladéktalanul hatóságilag felfüggeszteni és a vizsgálatot megindítani ? 3. Összeegyeztethetőnek tartja-e a belügy­ministerium hivatásával, hogy a belügyi állam­titkár és az országos főkapitány felekezeti izga­tást kövessenek el és bűncselekményeket nyíltan helyeseljenek ? 4. Ha nem : Hajlandó-e Koszó István és Nádosy Imre urakkal szemben a nyilvánosság előtt tett sérelmes nyilatkozataik miatt a követ­kezményeket levonni ? 5. Hajlandó-e az Erzsébetvárosi Kör elleni bombamerénylet nyomozati iratait a Ház aszta­lára letenni ? 6. Hajlandó-e az igazságügyi minister úrral együtt az elkövetett izgatások miatt az eljárást mindenki ellen folyamatba tenni ?« (Helyeslés a baloldalról. Felkiáltások jobbról: Éljen Koszó!) Elnök: A ministerelnök ur kíván szólni. Gr. Bethlen István ministerelnök : T. Nemzet­gyűlés ! A belügyminister ur távollétében legyen szabad a magam részéről néhány megjegyzést tenni arra az interpellációra, amelyet a t. kép­viselő ur őhozzá intézett. Nem választ kívánok adni az interpellációra, hiszen az nem hozzám van intézve, hanem a belügyministerhez, de egy­pár megjegyzést kívánok tenni azokra, amiket a t. képviselő ur előadott. A t képviselő ur azt mondta, hogy inter­pellációját a kormányhoz azért intézi, hogy tá­maszt és erőt adjon a kormánynak abban az irányban, hogy bizonyos jelenségekkel szemben erélyesebben járhasson el. A t. képviselő, urnák

Next

/
Thumbnails
Contents