Nemzetgyűlési napló, 1922. II. kötet • 1922. július 13. - 1922. július 26.
Ülésnapok - 1922-22
72 A nemzetgyűlés 22. ülése 1922. évi július hó 15-én, szombaton. végez s építőmunkája közben jobboldalán Széchenyi áll, a másik oldalon, baloldalán pedig Kossuth Lajos. Horváth Zoltán : De azok csak homályosan voltak láthatók! Györki Imre : Amilyen értéktelen volt ez a plakát művészi szempontból, ugyanolyan értéktelen és hazug politikai szempontból is, mert korántsem fejezi ki azt a gondolatot, amelyei megvalósítani akar, (Zaj és felkiáltások jobbfelöl : Nem a maguk Ítéletére bízzuk!) hogy a kormányzás Kossuth és Széchenyi szellemében történik. T. Nemzetgyűlés ! Ha akár a múlt nemzetgyűlés két évi működését vesszük szemügyre, akár csak gróf Bethlen István kormányzásának idejét vesszük figyelembe, akkor is azt látjuk, hogy minden olyan momentum nem merült fel a kormányzás ideje alatt, mely Kossuth és Széchenyi szellemének egyenes meghazudtolása. (Igaz ! Vgy van ! bal felöl.) Sem azt a bölcs politikai előrelátást, a kor szavának azt a megértését, amely Kossuth politikájában fellelhető volt, nem találjuk meg Bethlen és a mai kormányzat politikájában, (Felkiáltások jobbfelöl: Mások a viszonyok!) sem pedig azt a nagyvonalú közgazdasági politikát, amelyet Széchenyi hirdetett. Nem találjuk meg a politikai előrelátást, mert azt látjuk, hogy ebben az országban nemhogy megértenék a kor szavát, és annak megfelelően helyreállítanák a« demokráciát és a belső jogrendet, hanem ellenkezőleg egy olyan állapotot igyekeznek itt megteremteni, amelyhez foghatót találni sehol a művelt nyugaton nem lehet. Erdélyi t. képviselőtársam ép az imént mondotta, mint a kormánypárt egyik embere, hogy ők a személyes szabadság hívei. Kérdem : összeegyeztethető-e a személyes szabadság elvével a ma is fennálló rendőri jelentkezés, avagy az internálás rendszere, (Helyeslés jobb felöl. Zaj a szélsőbaloldalon.) vagy pedig a keresztény elitéltek fogvatartása. (Zaj jobbfelöl. Elnök csenget.) Mindezekről a kérdésekről, t. Nemzetgyűlés, a ministerelnök urnák és a minister uraknak ajkáról ismételten hallottunk már kijelentéseket, melyekkel megígérték ezeknek a jogrendellenes cselekedeteknek a megszüntetését, (Felkiáltások- jobbfelöl: Majd ha lehet!) azonban azt látjuk, hogy az az idő, amikor ez lehetséges, még mindig nem érkezett el, az emberek ezrei még ma is rendőri jelentkezés kötelezettsége alá vonatnak, (Zaj jobbfelöl és a középen. Egy ha?ig a középen : De azért már énekelik az internacionálét ! Elnök csenget.) ha pedig végignézünk a rendőri jelentkezés kérdésén, ha vizsgáljuk, hogy szolgálja-e azt a célt, amelyet ezzel elérni akarnak, akkor azt látjuk, hogy a kitűzött célnak ez az intézkedés egyáltalában nem felel meg, ellenben alkalmas arra, hogy polgártársainkban megerősítse az ellenszenvet a kormánnyal szemben és alkalmas arra, hogy embereket exisztenciájuktól megfosszon. A rendőri jelentkezések ugyanis teljesen függetlenül a dolgozó munkásnak vagy a rendőri jelentkezésre utasított bármely állampolgárnak idejére és elfoglaltságára olyan formában tartatnak fenn, hogy a rendőrség kitűz és meghatároz egy bizonyos időpontot, amelyben ezeknek az embereknek jelentkezniük kell. Hogy ez mit jelent arra a szerencsétlen munkásra, hogy mit jelent az, hogy amikor belép egy uj munkahelyre, azzal kell neki beköszöntenie, hogy hetenként kétszer, esetleg többször is jelentkeznie kell a rendőrségen, és hogy mit jelent a gazdasági feléledés és a többtermelés szempontjából, annak megítélését, azt hiszem, rábízhatom a t. Nemzetgyűlésre. (Zaj és közbeszólások a jobboldalon. Elnök csenget.) Ebben a kérdésben is csakúgy, mint minden jogrendellenes kérdésben a kormányt, illetőleg a végrehajtó hatalmat nem tisztán esetleg az a szempont vezeti, hogy az esetleg megbízhatatlanokat ellenőrzés alá vonja, hanem a legtöbb esetben a politikai bosszú az, amely a rendőrség cselekedetét irányítja. Ismerek egyetemi nyilvános rendes tanárt, akinek hetenként kétszer kell a rendőrségen jelentkeznie. (Felkiáltások jobbfelöl és a középen : Elég hiba, hogy ilyen tanárok is vannak ! Jó firma lehet ! Zaj a szélsöbaloldálon.) Jelentkeznie kell, hogy dokumentálja, hogy még mindig él és hogy nem helyezkedett szembe az államhatalommal. Patacsi Dénes: Olyan Ágoston Péter-fél e tanár lehet az illető. Propper Sándor: Patacsi tanulhatna tőle sokat. (Zaj jobbfelöl. Elnök csenget.) Szabó István (sókor ópátkai közbeszól). Györki Imre: Kérem, t. Szabó képviselőtársam, ez az egyetemi tanár nemcsak Magyarországnak, hanem egész Európának díszére válhatik tudományos munkálkodásával ; én azt hiszem, hogy amikor önök mindig a destrukcióról beszélnek, nagyobb destrukciót annál elképzelni sem lehet, mint amikor egy ilyen egyetemi tanárt még ma is, a bolsevizmus megszűnte után is, annak ellenére, hogy semmi része a bolsevizmusban nem volt, ilyen megszégyenítő megbélyegzésnek tesznek ki. Ismétlem, t. Nemzetgyűlés, hogy kormánynyilatkozatok hangzottak el ennek a rendszernek megszüntetéséről. Magam is jártam már a rendőrségen az egyik rendőri felügyelet alá helyezett munkás felmentése érdekében néhány nappal azután, hogy a ministerelnök ur ennek a jelentkezési rendszernek megszüntetését kilátásba helyezte. De amikor az illetékes rendőrhatósági közegnek azt mondottam, hogy most már megadhatják a felmentést, hiszen a napokban meg fog jelenni a végrehajtási utasítás, akkor nevetve fogadott és azt mondotta, hogy : a ministerelnöknek ez a nyilatkozata csak az újságokban jelent meg, de mi már megszoktuk.
