Nemzetgyűlési napló, 1922. II. kötet • 1922. július 13. - 1922. július 26.

Ülésnapok - 1922-30

460 A nemzetgyűlés 30. ülése 1922. évi Julius hó 26-án, szerdán. Különösen kiáltók azonban azok a hiányok, amelyek a községi törvénynél észlelhetők. Itt a magyar falu szempontjából a következőkre vagyok bátor rámutatni : csonka Magyarországnak számos olyan faluja van, amely népességénél, anyagi helyzeténél fogva a mai községi igazgatási rendszerben, amely felett egy járási igazgatás, efelett egy vármegyei igazgatás van, a község érdekeinek súlyos sérelme nélkül tovább meg nem hagyható. Különösen értem ezek alatt a falvak alatt az u. n. alföldi falvakat. Ezek a falvak a városias létnek minden kívánalmát még nem nélkülözik, másfelől ezeknek nines elég anyagi erejük, hogy rendezett tanácsú városokká alakuljanak át és egy rendezett tanácsot állítsanak be. Viszont azonban nehézségük van abban a tekintetben, hogy a községi hatóságok a megfelelő hatósági jogkört nem gyakorolhatják, meit hiszen a hatósági jogkör tulajdonképen a járási hatóságoknál, a főszolgabírónál van. Ezeknek a falvaknak egy ujabb tipust kell létesiteni. Ebben a tekintetben a szakkörök már meg is tették a szükséges lépéseket. Ez a ti pus a m.ezővárcsok típusa lenne, amelyek nem rendelkeznének rendezett tanácsú szervezettel, hanem ehelyett egy polgármesteri szervezettel, ahol a szakképzett polgármester egyszersmind a járási hatósági teendőket is elláthatná. Szóval ezek a falvak a járásokból kikapcsoltatnának. Ezek volnának az u. n. mezővárosok, és én azt tartom, hogy a jó közigazgatásnak és elsősorban a falusi lakosságnak érdeke, hogy az a közigazgatás gyors, olcsó és jó legyen. Ennélfogva ezeknek a falvaknak mezővárosi jelleggel való felruházása és oda polgármesteri szerkezettel egy hatósági szervezetnek beállítása feltétlenül szükséges. Ez nem is ütközik nehézségekbe, csupán a törvény egy-két szakaszának módositását igényli, nem is okoz költséget, sőt ha a lakosság érdekeit tekintjük, ebből a szempontból a mostani közigazgatáshoz képest feltétlenül jelentékeny költségmegkimélést is jelent. Szabó Sándor : Készen van a javaslat. Ki van dolgozva. Horváth Zoltán : Elég baj, hogy csak ki van dolgozva. (Mozgás a jobboldalon.) Hegymegi-Kiss Pál: Tudom, hogy ezek a javaslatok ki vannak dolgozva, tudom, hogy ezekkel a javaslatokkal foglalkoznak is, idejött azonban egy javaslat, amelyben ezt szerettem volna benne látni, annyival is inkább, mert ezeknek a javaslatoknak benyújtása és letárgyalása nem vett volna hosszú időt igénybe és egyáltalában nem okozott volna nehézséget. A másik, amit szükségesnek tartok: a tanyaközségek létesítése, különösen a törvényhatósági és rendezett tanácsú városok határában. Ezt a következőkkel bátorkodom indokolni. Ezek a tanyák a rendezett tanácsú városokhoz és a törvényhatósági városokhoz tartoztak, amelyeknek nagy határuk volt. Óriási területen feküdtek, gyér volt a lakosságuk, a lakosok legnagyobb része analfabéta volt, fogyatékos orvosi ellátásban részesült és az ezekhez a tanyákhoz tartozó földeken még talaj mi velés is rossz volt. Horváth Zoltán : Most is ugy van ! Hegymegi-Kiss Pá! : Ennek az a magyarázata, hogy ezek a tanyák megfelelő közigazgatási szervezettel ellátva nem voltak. Horváth Zoltán: Most sincsenek! Hegymegi-Kiss Pál: Nincsenek ma sem. Rendesen ahhoz a városhoz tartoznak, amelynek határában foküsznek. Mivel pedig a tanyai gazda ott semmiféle közigazgatási szervezetet nem lát, ennélfogva igyekszik behúzódni a városba, mert ott megtalálja a közigazgatási hatóságot, megtalálja a maga orvosát ; városban lakásánál fogva nem belterjesen, hanem külterjesen mi véli a földet, a maga gazdasági udvarát is a városban helyezi el, ami egyfelől megint akadályozza a városnak városias fejlődését, másfelől pedig a talajművelésnek is kárára van, mert gazdasági állatait ott tartván, nem tudja a földet megfelelő trágyával ellátni. Ezeknek a tanyáknak községekké való alakítását és törvényhatósági és rendezett tanácsú városokhoz való csatolását, megfelelő közigazgatási szervvel való ellátását, amely szerv felett a rendezett tanácsú város esetleg a járási, a törvényhatósági város pedig a törvényhatósági jogkört gyakorolja, a tanyáknak ilyen községileg való megszervezését én szintén feltétlenül szükségesnek tartom. Szükségesnek tartok azután mást is, ami már sokszor volt beszéd tárgya, de mindezideig a kormányok részéről ebben az irányban kezdeményező lépés még nem történt. Nem látjuk itt a községszövetségnek intézményét, annak a községszövetségnek, amely "lehetővé teszi, hogy egyes községek és városok egymással közös feladataik megoldása céljából kölcsönösen szövetkezzenek. Temesváry Imre: Ez ollózás! Hegymegi-Kiss Pál : En nem ollózok, én ezekkel a javaslatokkal épen annyit foglalkoztam, mint más, s ezért azokat a magam részéről feltétlenül szükségesnek tartom. Ha már készen van a javaslat, végtelenül örülök neki, de méltóztassék megnyugodva lenni, magam is hosszabb idő óta foglalkoztam ezekkel a kérdésekkel. Csupán ' azért emiitettem fel azokat, mert a kormányprogrammban a közigazgatási reformmal kapcsolatban azokra nézve semmi nyilatkozatot nem kaptam. Az ujjamból ezeket nem szophattam, s minthogy szükségesnek tartom, nekem is jogom van azokra nézve. javaslataimat megtennem. Határozati javaslatom következőkép hangzik (olvassa) : »Utasítsa a nemzetgyűlés a belügyi kormányt arra, hogy a közigazgatás legkiáltóbb hiányainak pótlása céljából az 1886 : XXII. te. módositásaképen törvényjavaslatot terjesszen a nemzetgyűlés elé és ebben a törvényjavaslatban intézkedés tétessék arra nézve, hogy a magyar falu lakosságának erősbitése céljából polgármesteri szervezettel biró mezővárosok és tanya-