Nemzetgyűlési napló, 1922. II. kötet • 1922. július 13. - 1922. július 26.
Ülésnapok - 1922-29
A nemzetgyűlés 29. ülése 1922. évi július hó 25-én, kedden. 415 kezébe adatik — rögtön többet fog termelni, mint a nagybirtok. Nem vagyok azon a nézeten, hogy az állani a maga feladatát azzal, hogy a kisembereket földköz juttatta, — elvégezte. Az államnak áldó kezét rajta kell tartania azokon az embereken, akiket földhöz juttat. (Ugy van ! half elöl.) A legfontosabb nemzeti érdek, t. Nemzetgyűlés, az, hogy a mezőgazdasági hitel kérdésének rendezése által abba a helyzetbe hozhassuk az uj földbirtokosokat és a törpebirtokosokat, akik a törpebirtokokat a földbirtokrendezés utján kiegészítik, hogy olyan invesztíciókat eszközölhessenek a maguk birtokán, hogy a többtermelésnek értékes egyedei legyenek a jövőben. Elnök : Szabad figyelmeztetnem a képviselő urat arra, hogy a tanácskozásra kitűzött idő lejáróban van és a mai napirenden olyan tárgyak vannak, sürgős interpellációk, amelyeket az utolsó félórában kell elvégezni. Kérem azért a képviseők urat, méltóztassék beszédét rövidre szabni, hogy ezáltal a tárgyalásra megfelelő idő maradjon. (Halljuk ! Halljuk !) Létay Ernő : Iparkodni fogok, meff csak 5 percet kérek, az alatt iparkodni fogok befejezni ; ha nem, méltóztassék rám csengetni. (Haljuk ! Halljuk !) Ugyanebben a stílusban a rokkant ügyre is szerettem volna kiterjeszkedni, azonban, mivel ahhoz, hogy ezen egész anyagot, amelyet a rokkantüggyel kapcsolatosan szerettem volna előtárni, már időm nincs, ennélfogva más témára fogok áttérni. (Zaj. Elnök csenget. Halljuk ! Halljuk !) A kormány beígérte nekünk, hogy a kivételes hatalomról szóló rendelkezéseket, amelyeket egyedül a háború és a háború befejezésével kapcsolatos dezolált állapotok igazoltak, hat hónapon belül rendezni fogja és négy hónapon belül megfelelő törvényjavas átokkal fog a Ház elé lépni. Engedje meg a t. ministereinök ur, hogy én ezt a kérdést megsürgessem. Megsürgessem pedig abból a szempontból, hogy addig, amig ezek a kivételes rendszabályokléteznek, Magyarországon senkisem mondhatja azt el, hogy ő szabad, ("ügy van! halról.) Senkisem mondhatja azt el, hogy itt* egyszerre mindenkinek a szabad gondolkozása respektáltatik, de különösen Jiem mondhatja azt el senki, hogy Magyarországon sajtószabadság van. A szabadság éltető elem. A szabadság nemzeti örökség, amelyet egyetlen egy korlát által szabad feszélyezni és ez a polgári egyenlőség. Az idő előrehaladottsága miatt nem olvasom fel Kossuth Lajosnak erre vonatkozó iratait, amelyeket pedig nagyon szerettem volna különösen azoknak, a függetlenségi képviselőtársaimnak szeme elé tartani, akik ma az egységes párt hi vei és akik ma azt a reakciós politikát követik, (Zajos ellenmondások a jobboldalon és a középen és feltások : Melyiket ? Zaj.) amelyiket a túlsó oldalnak jobbszárnya a tegnapi és tegnapelőtti napon kifejtett. (Zajos ellenmondások jobbról. Közbeszólások: Melyik az a jobbszárny ?). T. Nemzetgyűlés ! Ilyen rövid idő alatt —• nekem nincsenek szárnyaim, én pártonkívüli képviselő vagyok, azt mondom, amit akarok és cdaütök, ahová akarok . . . (Zaj.) Patacsi Dénes*. Es 18-ban, miker a tömlőéből hordták ki a íabokat, az szabad volt ! (Zaj.) Elnök (csenget) : Patacsi képviselő urat.kérem, méltóztassék csendben maradni. Létay Ernő : Mélyen t. Nemzetgyűlés ! En ugy képzelem el, hogy ennek a nemzetnek fejlődése, hogy ennek a nemzetnek magatartása attól függ, hogy vájjon ebben a pillanatban eltalálja-e azt az utat, amelyet neki követnie kell. A történelmi analógiákat kutatom, mert politikus számára oly tudomány, amely őt bölcsen és józanul vigye előre a nemzet ügyének szolgálatában, más, mint a történelemtudomány nincs. Ezt a korszakot, amelyben mi élünk, ahhez a korszakhoz hasonlitom, amely korszakban élt Magyarország akkor, amikor az 1848-iki szabadságharc után az osztrák elnyomás következett. Ahhoz hasonlitom, amil.cr Kossuth Lajosnak és többi társainak az oszrák önkény elől külföldre kellett menekülniük. (Zaj.) Ne méltóztassék félreérteni, nem ez az én érvelésem, alapja. (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek t. képviselő urak ) Létay Ernő *. Megvan a magam meggyőződése. Ahhoz a korszakhoz hasonlitom a mai korszakot, t. Nemzetgyűlés, és pedig az integritás szempontjából. Mi volt Kossuth Lajosnak a feladata ? Kossuth Lajosnak az volt a feladata és azzal szerzett örökérvényű érdemeket magának, hogy az emigrációban hatálytalanította azt a propagandát, amelyet a Habsburg-ház külföldi államokban Magyarország ellen érvényesített. A külföldi muzeumok tele vannak azokkal a pamfletekkel m.a is, amelyek az osztrák ház külügyministeri hivatalából kerültek ki és amelyek alábecsülni akarták a magyar nemzet kultúráját, a magyar nemzet történelmi szépségeit. Ma is egy olyan állapotban vagyunk, amikor a külföldi győzők és a minket körülvevő és fojtó kis entente államai milliókat, sőt merem mondani milliárdokat költenek el sajtó propagandára : felvilágosító propagandára ellenünk a külföldön. (Zaj a jobboldalon.) Es mi az ő jogcímük ? Azt állítják, hogy Magyarország a saját fajtáit, a saját nemzeti ségeit elnyomó állam. Ezt állították Angliában is Kossuth Lajos elébe 1854-től 1864-ig, és Kossuth Lajos a maga irataiban megörökített, örök érvényű szép szavaival utasította vissza ezt a vádat. En tehát azt mondom, t. Nemzetgyűlés, hogy nekünk a történelmi tradíciót össze kell kötnünk a szabad polgári demokráciával. (Élénk helyeslés balról.) Nem lehet annak a demokráciának külön jelzőt adni. Én nem ismerek keresztény demokráciát, nem ismerek zsidó demokráciát, nem ismerek keleti és nem nyugati demokráciát, —• én csak egy demokráciát ismerek : magyar demokráciát. Az indemnitást nem fogadom el. (Taps és helyeslés balról.)
