Nemzetgyűlési napló, 1922. II. kötet • 1922. július 13. - 1922. július 26.

Ülésnapok - 1922-29

410 A nemzetgyűlés 29. ülése 1922. évi július hó 25-én, kedden. ugy az ipari tanonciskoláknak, mint a mezőgazdaság köréhe tartozó tanfolyamoknak ügyét kezébe venné. Hogy például csak egyet emlitsek, milyen nagy haszna van a mezőgazdaságnak abból, hogy a kereskedelemügyi ministerium mezőgazdasági gépkezelői tanfolyamokat rendez direkt gazdáknak, ispánoknak és gazdasági cselédeknek, hogy megismerjék azokat a gazdasági eszközöket, amelyekkel dolgoznak. Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Nem akarok hosszas lenni, (Halljuk! Halljuk! jobbról.) azonban, miként rámutattam arra, hogy a többtermelésnek milyen fontos eszköze a vasút, a rendes közlekedés, ép ugy kénytelen vagyok hangsúlyozni, hogy ép ilyen fontosságot tulajdonitok a közutaknak és egyéb közlekedési eszközöknek. Őszintén megvallva, azok az összegek, amelyek az indemnitási törvényjavaslatba e címen felvétettek, egyáltalában nem elegendők, mert a Magyarország megcsonkítása következtében előállott lehetetlen határ folytán egész vidékek, egész megyék kerültek olyan helyzetbe, hogy az anyaországgal sem utjuk, — nemhogy vasutjuk, de még közutjuk, — hidjuk nincs. Tudok több vidéket — minálunk a Bodrogköz s ott van pl. csonka Bereg — amelyek úgyszólván évekig nem tudtak az anyaországgal érintkezni, ha jött a zajlás, mert egész úthálózatuk mindig a megye székhelye felé volt kiépítve. Ezen a téren én tehát azt kérem a kormánytól, hogy mivel az indemnitásban nem lehet erre kitérni és mivel Magyarország megcsonkítása következtében egy egész közlekedési programmot kell kiépítenünk, dolgoztassa ki ezt a vasúti határállomásokra, a közutakra, csatornázásra és mindezekre a kérdésekre vonatkozólag. Végtelenül sajnálom, hogy szociáldemokrata képviselőtársaimat ez az én előadásom nem érdekelte. Végtelenül sajnálom azért, mert ha a többtermelés valakit érdekel, ugy elsősorban a munkásságot érdekli. En mindig azt hallottam a mélyen t. szociáldemokrata párt képviselőitől : kenyér, megélhetési lehetőség, munkaalkalom ! Azt hiszem, ez alatt a rövid háromnegyed óra alatt egyébről sem beszéltem, mint arról, hogy ezt mi képen teremtsük meg. És ha a több term élésről beszélünk, akkor ennél a munkáskérdést sem hagyhatjuk figyelmen kivül. Farkas István : Jó szociálpolitika kell hozzá! Görgey István : Igenis, arról akarok beszélni. Perlaki György : Arról is beszélt, de nem tetszett itt lenni ! Görgey István: Köztudomású, hogy a háború következtében a termelés, a termelési átlag, a munkateljesítmény mindenütt visszamaradt. Belátható, hogy ha a megélhetési viszonyok nehezednek, ha a munkásnak küzdenie kell a családjáért, nem dolgozhatik olyan munkateljesítménnyel, mint azelőtt. Kérdem azonban a mélyen tisztelt szociáldemokrata párt képviselőit: nem ott van-e a legnagyobb munkásjólét, nem ott tud-e a munkaadó a munkásnak a legjobban fizetni, nem azt tapasztaljuk-e, hogy mindenütt ott létesítettek maguk a munkaadók saját jól felfogott érdekükből munkásjóléti intézményeket, ahol annak a munkaadónak megvolt a termelési lehetősége? Mindenütt azt tapasztaljuk, hogy a munkaadó igenis teljes méltányossággal és teljes elismeréssel viseltetik a munkása iránt, mert hisz saját magának is az az érdeke, hogy az a munkás megelégedett legyen, mert csak akkor van nagyobb termelés. Farkas István : Nagyon ritkán látni, különösen a mezőgazdaságban ! (Zaj.) A nagybirtokon nem látjuk. (Zaj és ellenmondások a jobboldalon.) Görgey István : Nem vagyok hivatva arra, hogy a szociáldemokrata párt igen t. képviselőinek politikáját kritizáljam és megbíráljam, egyet azonban ki kell jelentenem. Amikor ez a nemzetgyűlés összeült, nemcsak én, hanem azt hiszem sokan voltunk itt, akik nagy bizalommal fogadtuk a szociáldemokraták ide való bevonulását, mert azt vártuk, azt hittük és azt reméltük, hogy mindkét részen el fogjuk felejteni a multat és a szociáldemokrata párt első parlamenti ténykedése tényleg az lesz, amit fennen hirdetett mindig, hogy csakis a dolgozó munkások érdekeiért fog küzdeni és sikra szállni. Farkas István; Azért küzdünk! Görgey István : Azt hiszi a mélyen t. szociáldemokrata párt, hogy amikor azzal kezdi, hogy az emigránsokat veszi védelmébe, amikor azzal kezdi, hogy a mindnyájunknak fájó sebeket tépi fel, akkor egy békés, megértő együttműködés elképzelhető ? Ha a párt politikája az, hogy direkt ingerelni akar minket, (Ellenmondások a szélsöbaloldalon.) — hogy ugy fejezzem ki magam — bogy akkor a mi oldalunkról szintén megértő politikával fog a szociáldemokrata párt találkozni? Méltóztassanak elhinni, hogy azoknak a rétegeknek, annak az osztálynak, amelyet képviselnek itt benn, teszik a legrosszabb szolgálatot akkor, amikor ezt a politikát folytatják. (Ugy van ! Ugy van ! a jobboldalon.) Higyjék meg nekem, hogy sokkal hálásabb politika az izgató politika, sokkal hálásabb és sokkal népszerűbb az a vezér, aki azt az elkeseredett szegény embert, akinek úgyis annyi baja van, tovább izgatja és tovább hecceli és — bogy ugy fejezzem ki magam — a szája ize szerint beszól, mert hiszen ma mindannyian tudnánk a tömeget izgatni. De ma nem ez a hazafias kötelesség. Ma hazafias kötelesség, (Egy hang a szélsöbaloldalról : Ezt mondották ezelőtt tiz esztendővel is!) hogy mindannyian összefogjunk, hogy igazán, komolyan dolgozzunk, mert azáltal, hogy mi állandó sztrájkok forszirozásával, (Zajos fellciáUások a szélsöbaloldalo?i : Hol van-