Nemzetgyűlési napló, 1922. II. kötet • 1922. július 13. - 1922. július 26.

Ülésnapok - 1922-21

A nemzetgyűlés 21. ülése 1922. évi július hó 14-én, pénteken. 33 ban termékeny, mégis a mi termésátlagunk messze alattamarad más kulturállamok termésátlagának. Sok számadattal nem akarom fárasztani t. kép­viselőtársaimat, lehetetlen azonban, bogy egy­néhányat mégis ne ismertessek. (Halljuk ! Hall­juk!) Búzából a Németbirodalomban 1913-ban 13 q és 4 kg volt katasztrális holdankint a termésátlag, nálunk 7 q 68 kg, mig ez a szám 1921-ben 6 q 76 kg-ra szállt alá. (Egy hang a szélsöbalóldalon : Mert sokat 'politizálnak az agráriusok !) Dénes István: így termelnek a nagybirtoko­sok! (Zaj. Egy hang jobbról: Szocializmusból fakad a jólét!) Elnök. Csendet kérek, képviselő urak! Lukács György : A rozs átlagtermelése Német­országban 1913-ban 10 q 61 kg, nálunk 7 q volt, amely átlag 1921-ben 5 p 82 kg-ra szállt alá. (Félkiáltások: Es a németeké?) Az is leszállt, de nem ilyen mértékben ! Az árpatermelés átlaga 1913-ban Németországban 12 q 61 kg volt, nálunk 8 q 42 kg, 1921-ben pedig már csak 5 q 37 kg. A zabtermelés átlaga 1913-ban Németországban 11 q 18 kg volt, nálunk 6 q 97 kg, 1921-ben pedig már csak 5 q 15 kg. A burgonyatermelés átlaga 1913-ban Német­országban 86 q 50 kg, nálunk 45 q 51 kg volt és ez az átlag termés 1921-ben 25 q 83 kg-ra szállt alá. T. Nemzetgyűlés! Hiába vetjük ennek ellene azt, hogy a mi klimatikus viszonyaink nagyon mostohák, hogy a mi klimánk száraz­ságra hajlik és nálunk a csapadékviszonyok rendkívül szeszélyesek. Ez mind igaz, De még nagyobb igazság az, hogy a természet mostoha­ságával az emberi tudás és szorgalom könnyen megtud birkózni, ha akar. Varsányi Gábor : Nem esőben kell gazdál­kodni, hanem száraz időben ! Lukács György : Nézzük csak, hogy ezek­nek a, termésátlagoknak csak nagyon mérsékelt emelkedése is mit jelentene számokban. Itt hivatkozom arra, hogy szegény, csonka kis Magyarországunknak mintegy 6 millió katasz­trális hold kalásszal és kapásokkal bevetett területe van. (Egy hang a szélsöbalóldalon : 9 millió! Zaj. Halljuk! Halljuk!) Kalászos és kapással bevetett terület 6 millió katasztrális hold. Ha ezen a területen az átlagos termés­hozam nagyon csekély emelkedését veszem tekin­tetbe, egymázsás emelkedést, és ha mázsáját a mai viszonyokhoz képest nagyon szerényen 3000 koronával számitom, ugy kitűnik, hogy egy mázsa átlagos termésemelkedés mellett a nem­zeti jövedelem évenkint 18 milliárddal szapo­rodnék, ha pedig két-három mázsával sikerülne a termés átlagát emelni, ami még mindig na­gyon szerény eredmény, ugy a nemzet évi jöve­delme 36—54 milliárddal emelkednék. Mint­hogy pedig ez a termésszaporodás a maga egé­szében kivihető a külföldre, mert hiszen a belső szükségletet a mai termelés is teljesen fedezi, NEMZETGYŰLÉSI NAPLÖ. 1922—1926. — II KÖTET. előáll az az eredmény, hogy maga az állam is pusztán a kiviteli illetékből, ha azt nagyon, szerényen, katasztrális holdankint 500 koroná­val számitom, évenkint 1—2—3 mázsás termés­emelkedés mellett 3—6—9 milliárd bevételhez jutna. Tehát nemcsak a gazdálkodó osztály jó­léte emelkednék, hanem a fogyasztó is kétség­telenül nagy előnyökhöz jutna, mert természe­tes, hogy ha a belföldi terméskészletek nagyok, a belföldi árak lemenő tendenciát fognak mu­tatni, ezenkívül az állam is megerősödött adó­alanyokhoz, továbbá jelentékeny jövedelemtöbb­lethez jutna és képessé lenne arra is, hogy felesleges közegeit, akiket másutt nem tud el­látni, elhelyezze az intenzív mezőgazdaságban és főleg a felügyelet terén alkalmazza őket. Mindezekhez járulna még az, hogy a nagy ki­vitel kétségtelenül valutajavitó hatással lenne. (Igaz! Ugy van! jobbfelöl.) De, igen t. Nem­zetgyűlés, a többtermelés nagyban előmozdítja a mi földreformtörvényünk eredményes végre­hajtását is. Azzal, azt hiszem mindannyian tisztában vagyunk és mindannyian egyetértünk abban a Ház minden oldalán, hogy azt a föld­reformtörvényt, amelyet sok előzmény és sok nehézség után a múlt nemzetgyűlés megalko­tott, becsületesen végre kell hajtani. (Ugy van ! jobbfelöl.) Nem akarom senkinek felfogását sér­teni, nagyon értékelem a földreformtörvénynek rendkívül fontos szociális eredményét, azonban ki kell jelentenem, hogy a tudomány és a gya­korlat megállapítása szerint a nagy- és közép­birtok jobban szolgálja a többtermelés érdekét, mint a kisbirtok. (Egy hang a szélsőbaloldalon : Tévedés!) Nekünk a földreform végrehajtásá­nál különösen arra kell ügyelnünk, hogy az ezzel járó tagadhatatlanul nagy szociális elő­nyöket a termelésben való hátramaradás ká­rosan ne befolyásolja. Dénes István : Méltóztassék Magyarország képét megnézni, mit csinált a nagybirtok ? (Zaj.) Elnök : Kérem Dénes képviselő urat, szí­veskedjék a házszabályokhoz alkalmazkodni ! Lukács György : Jól tudom, hogy Dániában a kisbirtok csodákat teremt, és jól tudom, hogy Oroszországban a nagybirtoknak kis hozama volt, azonban a tudomány és a gyakorlat egy­aránt azt állapította meg, hogy a nagy- és a középbirtok jobban szolgálja a többtermelést, mint a kisbirtok. Ez egészen természetes, mert a többtermeléshez tudás és tőke szükséges, ezzel pedig a közép- és nagybirtok inkább rendelke­zik, mint a kisbirtok. Dénes István : Egyik sincs a nagybirtoknál ! Lukács György : A földrefomtörvény végre­hajtásánál ügyelni kell tehát arra, hogy azokat a kisembereket, akik most földhöz jutnak, a belterjes és okszerű gazdálkodás minden tudni­valójával ellássák. (Helyeslés.) Ennélfogva a mezőgazdasági oktatásnak egyenesen nemzet­mentő nagy jelentősége van. (Ugy van!) Arra

Next

/
Thumbnails
Contents