Nemzetgyűlési napló, 1922. II. kötet • 1922. július 13. - 1922. július 26.

Ülésnapok - 1922-29

374 A nemzetgyűlés 29. ülése J922. évi jiütus hó 25~én, kedden. Elnök ; Szólásra következik ? Forgács Miklós jegyző: Buday Dezső! Buday Dezső : T. Nemzetgyűlés ! A kormány az 1922/23. évben a nemzetnek háztartását tulajdonképen felhatalmazás nélkül viszi és ezért jön a nemzetgyűlés elé a hathónapos indemnitás kérésével, amelynek keretében az ügyek vitelére vállalkozni kivan. Az indemnitási vitával kap­csolatban, bár ennek a törvényjavaslatnak terje­delme szokatlanul bő, mert felöleli a kormánynak a nemzetgyűlés szünete alatt hozott intézkedé­seit is és azok utólagos jóváhagyását kívánja, mégis bámulattal kell megállapitani, hogy a fel­szólalások, amelyek talán inkább terjedelemben voltak kiválók, nem ebből az anyagból merí­tettek, hanem ettől eltérőleg személyes kérdé­sekkel és invektivákkal voltak fűszerezve, pedig a kiindulási pont az volt, hogy ne rekrimináljunk. Mi a magunk részéről ezt a feltételt őszinte lojalitással vettük tudomásul és ehhez alkalmaz­kodni is kívántunk, azonban a vita anyagát olyan térre terelték az egyes felszólalók, hogy foglalkoznunk kell ezekkel a kérdésekkel. (Mozgás.) Lehetetlen, hogy amikor az ínség már a legnagyobb fokra hágott, akkor mi az indemnitási vitának feleslegesen hosszuranyujtásával megaka­dályozzuk azoknak a törvényjavaslatoknak a Ház elé hozását, amelyektől a helyzetnek meg­könnyebbülését várjuk és várhatjuk. Lehetetlen állapot, hogy a ministerelnök ur által a be­mutatkozása alkalmával jelzett törvényjavasla­tokat előzetesen bíráljuk és ezzel üres ajtókat döngetünk. Olyan térre visszük ezzel a vitát, amely nem azoknak a szociális és gazdasági kérdéseknek megoldására vezet, melyeknek meg­oldása közös célja a Ház minden oldalának, hanem amely . . . Elnök: Kérném a képviselő urat, szíves­kedjék közelebb jönni egy-két paddal, mert ugy a gyorsírók, mint magam is nehezen halljuk a képviselő urat. Buday Dezső: Főként a szélsőbaloldalról hangzottak el olyan kijelentések, amelyek az imdemnitási vita keretébe nem tartoznak, s amelyek szorosan olyan egyéneknek védelmével kapcsolatosak, akiket szabályszerű közigazgatási és birói eljárás ítélt az internálásra. Ezek a beszédek ma hangzanak el, amikor a bűnözé­seknek száma nap-nap után növekszik, ma amikor egyes szociáldemokrata vezérszónok be­széde nyomán a szétoszló tömeg nem a minden magyarok imáját, a Himnuszt énekli, hanem a nemzeteket megrontó internacionálével megy ki az utcára. (Egy hang a szélsőbaloldalon : Nem igaz!) Én az internáltak táborát az ilyen szó­nokokkal csak megszaporítanám. Ami az u. n. bécsi emigráltak kérdését illeti, itt nagyon sok panasz hangzik el miattuk, pedig én ugy gondolom, hogy azok az urak nem ártatlanságuk tudatában, hanem a szá­monkéréstől való félelmükben távoztak. Mi, nemzeti alapon állók nagyon szívesen lemon­dunk ezeknek jelenlétéről és ha vannak a túl­oldalon olyanok, akik ezeknek visszatérését kí­vánják, azok számára, azt hiszem, készségesen meg fogjuk nyitni a sorompókat. Peidl Gyula : Nagyon szép ! Buday Dezső: Az igen t. szociáldemokrata párt képviselői talán valamennyien a munkásság képviseletében szóltak, és amikor a munkásság képviseletében tették meg a kijelentéseiket, akkor csodálatos módon nem arról beszéltek, hogy teremtsünk munkaalkalmat, ... Esztergályos János : Ön most arról beszél ? Buday Dezső : ,.. teremtsünk megfelelő munkabéreket, teremtsünk a megélhetésben könnyebbülést, hanem a numerus claususról beszéltek. A numerus clausus a munkásságot nem érdekli, a munkásságnak az említett körül­ményekkel összefüggésben van kívánsága. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök : Kérnem kell a képviselő urakat, ne méltóztassanak a szónokot zavarni! Buday Dezső : A munkás igenis megélhetést és munkaalkalmat keres. Ebben a kérdésben egy megállapításra kell szorítkoznom : t. i. az ipari munkában igenis van elegendő munka­alkalom, tisztán az őstermelésnél nincs. Az ipari termelésnél a munkaalkalmak megvannak, (Zaj a szélsőbaloldalon.) azonban megállapitani kívá­nom, hogy egyes szakszervezetek működése követ­keztében a legkiválóbb iparokban a legjobb munkások exportáltatnak cseh, oláh, rác terü­letre, és azok a műhelyek, amelyek a legjobb ipari munkásokkal dolgoztak, pl. az asztalos­iparban, ma kénytelenek nélkülözni legjobb munkásait, mert a szocialista szakszervezetek módot nyújtottak ezeknek a legjobbaknak távo­zására. Klárik Ferenc: Nem fizetették meg a munkabéreket ! Kabók Lajos: Mert idehaza éheztek! Elnök: Ismételten kérnem kell a képviselő urakat, hogy ne méltóztassanak közbeszólni! Buday Dezső: Nem a munkásság érdeké­ben, hanem a tőkének érdekében a Marx-féle tévtanokkal félrevezetett keresztény munkás­ságba éket vertek önök! Várnai Dániel: Fogalma sincs a Marx­féle tévtanokról az urnák! Elnök : Csendet kérek ! Buday Dezső : Remélem, hogy nekünk nem­zeti alapon sikerülni fog keresztény testvéreinket meggyőzni arról, hogy felismerjék, hogy ami 1918 október 31-én és még inkább azt követő­leg 1919 március 21-én, a proletárdiktatúra alatt történt, nem volt egyéb, mint zsidó­diktatura! Propper Sándor: Akkor miért büntetik a munkásokat érte? Buday Dezső: A szociáldemokrata párt — a numerus clausus felvetésével kapcsolatban — nem munkásérdekeket képvisel, hanem a nagy­tőke érdekét képviseli, már pedig a munkásság-

Next

/
Thumbnails
Contents