Nemzetgyűlési napló, 1922. II. kötet • 1922. július 13. - 1922. július 26.

Ülésnapok - 1922-29

S?2 A nemzetgyűlés 29. ülése 1922. évi július hó 25-én, kedden. receptet ujca alkalmazni és a szociáldemokrata köztársaság útjait egyengetni. (Ugy van ! Ugy van !) Nagy Ernő: Akkor mindenki Károlyi-párti volt ! (Zaj.) Elnök : Nagy Ernő képviselő urat is kérem, szíveskedjék a házszabályokhoz alkalmazkodni. Szilágyi Lajos : Én élénken figyelem szociáldemokrata képviselőtársaimnak szemmellátható elkülönülését a parlamentben. Ha ez bizalmatlanságból történik miirántunk, rendben van, mi is épen olyan fokú bizalmatlansággal vagyunk önök iránt. Eta azonban ugyanazon idő alatt, amíg a polgári ellenzéki pártoktól elkülönülve akarják megvivni harcukat, a kormánnyal egyezkedésbe méltóztatnak bocsátkozni . . . (Zaj a szélsőbaloldalon.) Propper Sándor : Semmi egyezkedésünk nincs ! Szilágyi Lajos : .... akkor erről megvan a magam véleménye. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Esztergályos János: így akarnak • együttműködni velünk ? Kabók Lajos : Ez gyanúsítás ! Elnök : Kabók képviselő urat kérem, méltóztassék csendben lenni. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Kabók Lajos : Mindennap gyanúsítanak ! Elnök : Kabók képviselő urat másodszor is kérem, méltóztassék csendben lenni. Szilágyi Lajos : Az indemnitást én természetesen nem fogadhatom el. A kormánytól mély szakadék választ el. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Dehogy ! Azért tapsolnak ott ?) A kormány a trianoni béke alapján áll, a kormány a détronizálás alapján áll, a szűkített választójog, megkötött gazdasági helyzet, háborús kivételes hatalom alapján áll, a kormány reakciós, (Derültség és felkiáltások a szélsőbaloldalon : ön még reakciósabb ! Majd megegyeznek !) azonkívül nincs elég erős keze a mellékkormányokkal szemben. (Zaj és felkiáltások a jobboldalon : Micsoda mellékkormány ? A tatai ? Zaj a baloldalon.) En ezzel a nemzetgyűléssel egyáltalában nem dolgoztattam volna, de mivel erre kilátás nincs, a többség ott van, ezen kényszerhelyzetből kifolyólag veszem bírálat alá az indemnitást és néhány szóval megjegyzem, hogy én a további bajok megelőzésére a megélhetés megkönnyítését tartom a kormány legsürgősebb feladatának. (Felkiáltások a jobboldalon : Mi is !) Erre pedig ott, ahol én ismerem a viszonyokat, Bihar megyében, azokban a falvakban, ahol én ismerős vagyok, az egyetlen orvosság az, hogy a kormány munkaalkalmakat teremtsen és a munkabérek megállapításába hatóságilag beleavatkozzék. Mi mindenekelőtt és elsősorban munkát követelünk a munkások számára. Munkát kérünk a földbirtokosoktól, a háztulajdonosoktól vagy bármely ingó vagyonnal rendelkező módosabb polgártársunktól. Munkát kérünk a községektől, a megyétől és az államtól egyaránt. Munkát kérünk, hogy megélni tudjanak az emberek, mert mindenütt, ahol én ismerős vagyok, megvan a munkakészség, az emberek dolgozni akarnak, de nem tudnak, mert nincs munkaalkalom. Ehhez hozzájárul az a követelés is, hogy fizesse meg mindenki a munkát tisztességesen. (Elénk helyeslés.) Hatezer koronás búzaár mellett nem lehet többé 100—120 koronás napszámmunkabérről beszélni, (ügy van! Ugy van! a jobboldalon.) Kiss Menyhért : Sok helyen 68—80 korona ! Szilágyi Lajos : Átlagosan egy mezőgazdasági napszámos körülbelül annyi értéket kell, hogy megkeressen, amennyit tiz kilogramm búza képvisel. (Helyeslés a jobboldalon.) Ha ezt nem szerzi meg, kenyér nélkül marad és koldusbotra jut. ötezer koronás búzaár mellett 500 korona, hatezer koronás búzaár mellett 600 korona az igazságos, becsületes, arányos napszámbér. (Helyeslés.) Felhívom a nemzetgyűlés figyelmét arra is, hogy fizessék meg a munkát tisztességesen maguk a munkaadók minden hatósági beavatkozás nélkül, nehogy szűk látókörükkel az elégedetlen tömegeket növeljék. Ne várja senki a törvény, a hatóság beavatkozását és ne várja senki az izgatók megjelenését a falvakban. Dobóczky Dezső : Már régen ott vannak ! (Zaj.) Szilágyi Lajos : Engedjék meg, hogy a nép beleszólhasson a maga sorsába és ha már a képviselőválasztásokon erőszakkal, pénzzel és terrorral dolgoztak, adjanak szabadságot legalább a községekben és a megyeházán, rendeljék el a községi és megyei választásokat, mert a mai községi képviselőtestületeket és megyei törvényhatósági bizottságokat nem lehet elismerni mai bajaink és a mai panaszaink igazi képviseletének. (Ugy van ! Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ezek a szervek idegenek ma a nép előtt, többékevésbé vakok, süketek, nem bizik bennük, viszont tart tőlük a nép. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Nagyot fordultak az idők, változott minden, más a nép hangulata, mint mikor őket választották, ebből kifolyólag tehát, ha a kormány valóban megakarja előzni a bajokat, ha preventív intézkedésekkel akar segíteni, itt segítsen és adja legalább a törvény végrehajtásának eszközeit a nép kezébe, engedje, hogy ők a községházán és a megyeházán a maguk akaratát érvényesítsék. Szociális szempontból újólag megemlítem, amit a régi nemzetgyűlésen állandóan hangoztattam, hogy a háborút likvidálni kell. Amig nincs meg az emberekben az az érzés, hogy a háborúban résztvenni, a frontokon harcolni érdemes \olt, mert előnyökben részesül az, aki valóban résztvett a harcban, . . . Nagy Ernő : Dehogy részesül ! (Zaj.) Erdélyi Aladár: Inkább attól kell elvenni, aki nem vett részt benne ! Szilágyi Lajos : • - . addig a háború likvidálva nincs. A háborúban szerzett érdemeket jutalmazni keli már egyszer, a hadirokkantakat, a hadiözvegyeket és árvákat megfelelően kárpótolni kell. Ennek az indemnitási törvényjavaslatnak van egy szakasza, amelyet még senki sem tett szóvá