Nemzetgyűlési napló, 1922. II. kötet • 1922. július 13. - 1922. július 26.
Ülésnapok - 1922-29
A nemzetgyűlés 2ß* ülése 1922. évi Julius hó 25-én, kedden. 367 berg Kund volt belügymi.nister urnák alkalmat adjak arra, hogy nyilatkozzék, hogy csakugyan adott-e ki egy ilyen rendeletet, amelyben engem is több jelenlegi képviselőtársammal együtt nemzeti szempontból veszélyes embernek minősített, igen vagy nem ; ha kiadott, álljon elő bátran és vállalja érte a felelősséget. A demagógiára vonatkozólag könnyű nekünk nyilatkozni. A legnagyobb demagógok a kormánypárt soraiból kerültek ki. (Mozgás a jobboldalon.) Elég csak azokra a képviselő urakra hivatkoznom, akik a berettyóújfalui választókerületben az én ellenjelöltem támogatására megjelentek, s ezek : Patacsi Dénes és Berki Gyula képviselő urak. Ezeknél veszélyesebb demagógokat, úgy hiszem, senki még csak elképzelni sem tud. Nem akarok kitérni azokra az ízléstelen, nemzetromboló nyilatkozatokra, amelyet ezek a képviselő urak a választási korteshadjáratokban megtettek, csak ha valaki kétségbevonná azt, hogy a demagógiának ők ketten a legnagyobb apostolai, ebben az esetben szolgálok majd adatokkal. (Mozgás jobbfelül.) Ha a kormány ezzel a fekete listával az októbristákat akarta volna kizárni a választásokból — eltekintve attól, hogy nekem a világon semmi közöm sincs az oktrobristákhoz, mert hiszen a legkérelhetetlenebb ellefelei közé sorolom magamat — akkor is azt mondanám, hogy ennek a kormánynak nincs joga októberért rekriminálni . . . Nagy Ernő : De mennyire nincs ! Szilágyi Lajos : ... mert az októbristák felelősségre vonását ez a kormány önző számításból, nagyatádi Szabó István kímélése végett annak idején elmulasztotta, (ügy van ! balfelöl.) Kiss Menyhért : A forradalmi sajtót sem vonták felelősségre! Kováts-Nagy Sándor : Ezelőtt két esztendővel esküdözött Nagyatádira! (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek, képviselő urak! Nagy Ernő : Szeretnék Károlyi Mihályra is ráborítani a hazaárulást. Elnök : Csendet kérek, Nagy Ernő képviselő ur! Szilágyi Lajos : Egyébként azok, akikre leginkább vadászott a kormány és a mellókkormány, egy tői-egyik bejöttek a, nemzetgyűlésbe. Itt volna közöttünk Beniczky Ödön volt képviselőtársunk is feltétlenül, ha valahol jelöltséget vállalt volna, mert az erőszak, a demagógia és a pénz, amelyet a kormány alkalmazott, nekünk használt. (Mozgás a jobboldalon*) A t. kormánynak a többsége megvan ugyan, de abban nincs sok köszönete sem a kormánynak, sem az országnak. (Felkiáltások balf elől : Bizony nines !) Mert ez a választási rendszer végeredményben mit hozott? (Egy hang balf elöl: Többséget.) Először is van egy nemzetgyűlés, ahol a képviselők nagy része nem ura a maga akaratának. (Élénk felkiáltások jobb felöl : Hogy lehet ilyet mondani ?) Dobóczky Dezső: Éretlen beszéd! Elnök: A képviselő urat figyelmeztetni kötelességem, hogy a házszabályok 221. §-a értelmében a képviselő urnák nem szabad meggyanúsítania egyik képviselőtársát sem azzal, hogy nem ura a saját akaratának. Nagy Ernő: Ez igaz! (Zaj.) Szilágyi Lajos: Hogy félreértett szavaimat megmagyarázzam, kijelentem, hogy ez alatt azt értettem, hogy a t. kormánypárti jelölt uraktól több izben és több helyen reverzálisokat követeltek, (ügy van! a szélsőbaloldalon.) Az én ellenjelöltem ezt nem is titkolta, amennyiben nyilvános népgyűlésen emiitette, hogy ő becsületszóval kötelezte magát arra, hogy nagyatádi Szabó Istvánt és Bethlen Istvánt soha el nem hagyja. (Mozgás jobbfelöl,) Hasonló becsületszókötelezésekről hallottunk másoktól is. (Zaj.) Az a képviselő, aki ugy jön be a nemzetgyűlésbe, hogy előzőleg akármilyen irányban becsületszóval el van kötelezve, véleményem szerint nem ura a saját maga akaratának, (ügy van ! a szélsőbaloldalon.) s így az ilyen képviselő urakat törvényhozásra is képtelennek tartom. De hogy ebben a tekintetben tisztán lássunk, — s ugy látom, hogy a túloldal is egyetért velem — én szavazás alá kényszerítem a túloldalt s a következő határozati javaslatot terjesztem elő (olvassa) : »Mondja ki a nemzetgyűlés, hogy nemzetgyűlési képviselők titkos társaságok tagjai nem lehetnek (Helyeslés balfelöl.) és soha politikai magatartásukat, illetőleg becsületszóval vagy esküvel magukat előre le nem köthetik.« (Helyeslés a baloldalon.) Kószó István : A szabadkőművesek mit szólnak ehhez ? Nagy Ernő: ön volt szabadkőműves. (Zaj. Egy hang a szélsőbaloldalon : Az nem titkos társaság !) Sándor Pál : Akkor még nagyon tisztességes, becsületes politikus volt. (Zaj.) Nagy Ernő: A kommunizmus egyeseknek nagyon kedves volt. (Zaj.) Szilágyi Lajos : A kormány a választási hadjárat alatt romboló munkát végzett ; romboló munkát végzett annyiban, hogy a törvénytiszteletet újból megingatta, hogy a tekintélyeket újból lerontotta, az erőszakkal és általában magatartásával forradalmositott és kommunistákat tenyésztett. (Ügy van! balf elől.) Mézes-madzag-rendeletekkel, különösen a hátralékos adógabona, és tengeri elengedésével, bujkálásra, amerikázásra biztatta a népet és megmételyezte azt, s az ezer koronás pénztári elismervényekre vonatkozólag kiadott rendelettel újra *a gyűlölet homlokterébe állította a hatóságokat, a királyi tekintély megalázásával és az uralkodóház szabad gyalázásával pedig egy és mindenkorra aláásta a mindenkori államfő tekintélyét. A kormány a kétszínű jelölésekkel és a kétszínű intézkedésekkel a legrosszabb példát adta meg azoknak, akik addig az őszinteséget és a nyíltságot erénynek tartották. A kormány
