Nemzetgyűlési napló, 1922. II. kötet • 1922. július 13. - 1922. július 26.

Ülésnapok - 1922-28

A nemzetgyűlés 28. ülése 192 mora és szenvedése volt. Mindig jobban fáj szeretteinknek szenvedése, és igy annak a táblabirónak vagy magasrangu köztisztviselőnek is mindig jobban fáj, ha látja, hogy nem tudja gyermekeinek szükségletét előteremteni. Azért mondom, hogy a magyar nemzetnek a köztisztviselők morális integritása szempontjából, az ország szempontjából arra kell gondolnia, hogy nem. kivánhat jó munkát olyan emberektől, akiket rosszul fizet és emiatt tisztelettel kérem, méltóztassék a kormánynak a legsürgősebben intézkedni ebben a tekintetben. Telik majd a 7000 K-ás búzaárakból és a nagy adókból, —elsősorban teljék a köztisztviselők felsegélyezésére. Kénytelen vagyok itt külön megemlékezni a birák helyzetéről. A birák ma 20 K-ás óradíjak mellett dolgoznak akkor, amikor a legutolsó tanulatlan munkásnak óradíja jóval nagyobb. Lehetetlenség ez akkor, amikor a biró mindannyiunk felett álló, mindannyiunknak, életnek és halálnak ura, mindannyiunk becsülete felett Ítélkező. Hát lehetséges, hogy egy bírónak olyan fizetést adjanak, hogy a fizetéséből a megélhetésnek még halvány reménysugarai sem legyenek meg ? Lehetetlenség az, hogy igy fizessük meg aZt a birót, aki semmiféle más munkát nem végezhet, mert a bírói esküje következtében semmiféle mellékfoglalkozást nem űzhet. Sajnálom, hogy nincs jelen a mélyen t. igazságügyminister ur. Tudom, hogy az egész vonalon törekvések vannak arra, hogy a bírói státust eltöröljék. (Zaj és ellenmondások a jobboldalon.) Igenis, vannak törekvések, de remélem, hogy nem fognak megvalósulni. Én tehát tisztelettel kérem az igazságügyminister urat, hogy épen a bíráknak speciális helyzetére való tekintettel és tekintettel arra, hogy a bírói kar, igenis, a magyar állami életnek s a köztisztviselői karnak mindig disze és büszkesége volt és kell, hogy dísze és büszkesége maradjon a jövőben is, ne csak hogy ne törülje el a birói státust, ne csak harcoljon a birói státus megmaradása mellett, de tessék minden erejével arra törekednie az igazságügyminister urnák, hogy segítsen a birák helyzetén. Ezen lehetetlen helyzeten segíteni első és legfontosabb kötelessége a magyar államnak és ennek a nemzetgyűlésnek. Ezek után méltóztassék megengedni, hogy áttérjek azokra, akik talán ugyanolyan nyomorúságban élnek, mint a köztisztviselők, azzal a különbséggel, hogy ők a főfoglalkozásukon kívül még mellékfoglalkozást is űzhetnek : a magántisztviselőkre. A magántisztviselők helyzete, eltekintve azoktól, akik vállalatok élén állanak, vagy pedig ott vezetőszerepet játszanak, ha nem is oly nyomorult, mint a köztisztviselőké, de mindenesetre megszívlelésre méltó akkor, amikor a 7000 koronás búzaárak az aranyparitásra törekednek, illetőleg már túl is vannak az aranyparitáson ós most már a világparitáshoz törekednek. Méltóztassanak kiszámítani, hogy mibe kerül egy 20 koronás arany . , . {Zaj a középen.) '. évi július hó 24-én, hétfőn, 323 Bogya János: Mi különbség az aranyparitás és a világparitás között? Fábián Béla : Az aranyparitás az, hogy békében 20 K-ás aranyért 1 métermázsa búzát lehetett venni, most pedig nem lehet. Ellenben a világparitás azt jelenti, hogy a világpiacokon milyen ára van a búzának — általában. En jelen voltam a drágasági bizottságban, amikor az igen t. közélelmezési minister ur azt mondotta, hogy a búzának ára valószínűleg nem fog már tovább emelkedni azért, mert hiszen nemsokára eléri a világparitást is, illetőleg ' ha ki viszünk az országból búzát és leadjuk az 52 kg-ot métermázsánként, nem lesz érdemes kivinni — mondotta a közélelmezési minister ur, mert akkor tulajdonképen drágább lesz idebenn a búza annak, aki ki akarja vinni, mint amennyibe a külföldön kerül. Közben azonban mi történt ? A magyar koronának árfolyama lement. Ne méltóztassanak azt hinni, hogy odakünn Zürichben folyik olyan óriási spekuláció a magyar koronával; a magyar koronának vásárlóerejét idebenn határozzák meg azzal, hogy milyen vásárlóereje van a magyar koronának. Ha a magyar korona vásárlóereje idebent oly csekély, hogy egy métermázsa búzának az ára már a 7000 koronához közeledik, jóllehet, békében 20 koronába került, akkor méltóztassanak egész egyszerűen elosztani a búza mai árát a régi 20 koronás árral és meg méltóztatnak kapni a korona mindenkori árfolyamát. Mennél jobban dobják idebent piacra a magyar koronát azzal, hogy drágán adja a gazda a gabonáját . . . Zsitvay Tibor: Nem a gazda! Fábián Béla: Kérem, képviselő ur, ezzel is fogok foglalkozni. Nekem szerencsém volt a képviselő úrral privatim is beszélni, és megmondtam, hogy ezzel a kérdéssel foglalkozni fogok. B. Prónay György : Tehát, ha maximálják a búzát, a valuta följebb megy ? Fábián Béla: Mindenre rá fogok térni. A búza ára ma körülbelül 6300 korona és az országban minden ehhez igazodik. Minden ehhez igazodik, csak nem a köztisztviselők, a munkások, a magántisztviselők fizetése. En tehát tisztelettel figyelmeztetem a nemzetgyűlést arra az irtózatos veszedelemre, amire különben már a drágasági bizottság ülésén Vázsonyi t. képviselő ur rámutatott, hogy mit jelent egy országra nézve az aranyparitásra és a világparitásra való törekvés. Jelenti azt, hogyha a búza arany, — vagy a világparitásra törekszik, akkor idebent minden ugyanerre törekszik, de erre csak az a cikk törekedhetik, amely cikkben nagyobb a kereslet, mint a kínálat. Tekintettel arra, hogy munkánál a kínálat nagyobb, ez nem törekedhetik oda. Méltóztassanak kiszámítani, hogy pl. egy hatodik fizetési osztálybeli miniszteri osztálytanácsos mennyit kap havonként? Aranyparitásban 29 koronát. De ugyanez a helyzet a magántisztviselőknél, munkásoknál, mezőgazdasági munkásoknál is, akik még soha nem jutottak el odáig, 41'