Nemzetgyűlési napló, 1922. II. kötet • 1922. július 13. - 1922. július 26.

Ülésnapok - 1922-28

298 A nemzetgyűlés 28. ülése 1922. évi július hó 24-én, hétfőn. hogy a régi Magyarországon körülbelül 7 millió katasztrális hold van a zsidóság kezén. (Felkiáltások a szélsöbaloldalon : Ott legalább terem ! Halász Móric: Százalékos arány! Cserti József: így ütitek a zsidót! (Zaj.) Gömbös Gyula : Nagyon érdekes, hogy azokban a megyékben, amelyeknek lakossága faji szempontból igen intenzív életet él, pl. a székelyek vagy az erdélyi szászok, ott a zsidóságnak sem tulajdon, sem bérlet formájában semmiféle földbirtoka nincs. (Zaj.) Mig másutt a kisbirtokosoktól s a száz holdon aluli birtokosoktól is bérelnek számos millió holdat. (Zaj.) T. Nemzetgyűlés! Abban a meggyőződésben vagyok, hogy midőn a keresztény agrár gondolatot meg akarjuk valósítani és a fajvédelem jegyében regenerálni akarjuk Magyarországot, elsősorban szükséges, hogy keresztény gazdasági egyedeket teremtsünk, független egyedeket, a földbirtokreform fokozatos és erélyes végrehajtása által egyrészt, másrészt azáltal, hogy élénk figyelemmel kisérjük azt, hogy a földbirtok — majdnem azt mondom, hogy a házbirtok is — kinek a kezére megy át. (Helyeslés jobbfelöl. Mozgás a szélsőbaloldalon.) Ezért vagyok bátor a következő határozati javaslatot beterjeszteni (olvassa): »A nemzetgyűlés utasítja a kormányt, hogy terjesszen elő mielőbb, de legkésőbb 1922 szeptember 1-éig a földbirtok eloszlását feltüntető statisztikai adatokat, különös tekintettel arra, hogy az ősi föld mi képen oszlik meg birtok- és tulajdonos-kategóriák szerint. E statisztikából legyen kiolvasható, hány százaléka a magyar földnek van ma zsidó kézen«. Mindaddig, amig a végleges statisztikai megállapítások kezünkben nincsenek, nézetem szerint végleges álláspontot foglalni ebbeii a kérdésben nem lehet. De igenis szükséges, hogy ezen statisztika alapján megnézzük, hogy vájjon a történelmi osztály, a földmives nép kezéből az utolsó liberális idők alatt s különösen a forradalmi időkben mennyi föld csúszott át zsidó kézre. Ez nem zsidóellenes politika (Derültség a szélsőbaloldalon.) olyan értelemben, hogy faji izgatást csinálok. (Felkiáltások jobbfelöl : Fajvédelem !) Ez fajvédelmi politika. Ugyanazt teszem én, amit Sándor Pál, aki az ő zsidóságának az érdekeit védi, én pedig a magyar faj érdekét akarom ezzel szolgálni. Sándor Pál : A magyar fajhoz mi is épen ugy hozzátartozunk, mint ön ! (Egy hang jobbfelöl : Ugyan I) Semmi különbség köztünk ! Farkas István : A magyar parasztság éhezik ! Gömbös Gyula : A magyar parasztság, hála Istennek, nem éhezik, hanem igenis jómódban van, s csak azt szeretném, hogy a magyar parasztság számát fokozzuk a földbirtokreform gyors _ végrehajtásával. Önök szokták mondani, hogy ez az uj keresztény kisgazda-, földmives- és polgári párt azért alakult meg, hogy a földbirtokreformot ne hajtsuk végre. Kijelentem önöknek, hogy minden képviselőtársam velem és a kormánnyal együtt igenis végre akarja hajtani és végre is fogja hajtani. (Helyeslés és taps a jobboldalon.) »Végre akarjuk és fogjuk hajtani, mert becsületbeli kérdésnek tekintjük, hogy azt a törvényt, amelyet a múlt nemzetgyűléstől örököltünk, végre is hajtsuk, (Helyeslés a jobboldalon.) Én azt szeretném, hogy a magyar arisztokraták és azok, akik a földbirtokreformtörvényben érintve vannak mint adók, azok az egyének, azok az elemek igenis kezdeményezőleg lépjenek fel abból a célból, hogy végrehajtsuk a földbirtokreformot, hogy végre valahára a legnagyobb agitációs eszközt kihúzhassuk a szociáldemokrata párt kezéből. (Helyeslés a jobboldalon.) Györki Imre : Akkor gyorsan csinálják, hadd szűnjék meg ! Gömbös Gyula: Mi meg fogjuk valósítani, végre fogjuk hajtani a földbirtokreformot és ezáltal sok boldog egyedet fogunk teremteni. Annak tudatában tesszük ezt, hogy ha talán a többtermelés szempontjából bizonyos hibákat is követtünk el a magyar faj és a nemzeti állam érdeke szempontjából azonban jól jártunk el, mert minél több független egyén van és minél több gazdaságilag jól megalapozott család él ebben az országban, annál tökéletesebb és erősebb ez a nemzet. Ebben találkozunk az ipari munkásság kérdésében is. Nekünk nincs arra szükségünk, hogy önök dopingot adjanak; a munkaadó és a mankás közötti viszonyban. A bérkérdésben nem mindig a munkás oldalán állunk. Akkor fogunk a munkás oldalán állni, ha igazságos követelésekkel áll elő, és abban különbözünk mi az igen t szociáldemokrata párttól, hogy.mi a munkásproblémát nem politikai célból, hanem a nemzet érdekében, egyszerűen társadalompolitikai szempontból kezeljük. Mi nem azért csináljuk ezt, hogy végeredményben az egész munkásságot megszervezve, mint politikai hatalmi faktor álljunk a polgári társadalommal szemben, hanem azért csináljuk, mert fajtestvéreinkkel szemben kötelességünk szociális politikát -folytatni. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon' Zaj és elenmondások a szélsöbaloldalon.) Halász Móric : Nem belőlük akarunk élni ! Gömbös Gyula : Csak azt sajnálom, — megmondom ezt is őszintén — hogy pl. a nemzetgyűlés munkásügyi bizottságában egy keresztény sincs a szociáldemokrata pártból. Különösnek láttam már a múltban, hogy a magyar szociáldemokra párt élén csupa zsidó van, vagy nagyon nagy százalékban ; (Egy hang jobbról : Mind !) nincs nálam a statisztikai kimutatás. Most is, amikor nagyon sok keresztény munkás van itt, akkor három zsidó fajhoz tartozó szociáldemokratát delegálnak a munkásügyi bizottságba. Farkas István : Mi nem osztályozzuk az embereket felekezetek szerint!