Nemzetgyűlési napló, 1922. II. kötet • 1922. július 13. - 1922. július 26.

Ülésnapok - 1922-27

278 A nemzetgyűlés 27. ülése 1922 kozva olvassuk a népvándorlás történetét, pedig nagyobb arányú népvándorlás nem volt, mint amilyen most folyt le a világháború alatt szemünk < előtt, (ügy van !) Az egyedek kijöttek az ő szokott körükből, sokkal tágabb perspektívákra tettek szert, s ina világlátottan, tapasztalatoktól terhelve nem tudnak belehelyezkedni abba a milliőbe, ahonnan kimozdultak. S itt van a nagy lelki krízisnek egyik lehetősége a kihasználás szempontjából. Mert a kihasználás folyamatban van. Emiitettem, hogy egész működésemben a nagy, régi parlamentáris idők szellemét szeretném követni. A világnézetek harcában magam is kiveszem részemet. (Helyeslés és éljenzés.) Felégettem magam mögött minden hidat, mert becstelen dolognak tartom a lélek felfogásáról alkudozni, kételkedni és visszavonulni. (Élénk helyeslés és taps a jobb- és a baloldalon.) Kiss Menyhért : Ez a férfias beszéd, ez nem megalkulvás ! Wolff Károly : Ez a világnézeti harc is arra kényszerit, hogy csak nemes fegyverekkel harcoljak. (Helyeslés és éljenzés.) S ezért akkor, amikor a világnézetek kérdését taglalni akarom, szintén kerülök minden személyeskedést, amint hogy a legnagyobb átoknak tartom a személyeskedés bevonulását ebbe a parlamentbe. (Helyeslés.) Vivjuk meg az elvek harcát nemes fegyverekkel. (Helyeslés.) A lelki krízisben elsősorban tekintetbe jön az uj jövő, az uj kibontakozás lehetőségének a kérdése. S itt kapcsolódik be a nagy krizisbe a szociáldemokrácia szerepe. Harminc éve foglalkozom evvel a kérdéssel ; harminc év előtt Berlinben Wagnert hallgattam s akkor még Bismarck »Szocialistische öltropfenek«-ről gondolkozott. S ha ma végignézem a világháború utáni gazdasági helyzetet, az egyes államok beléletét, bizony elég anyag van a meditálásra. Addig, amig egy elmélettel, egy tétellel állottam szemben, amely gyakorlati megvalósítást még nem látott, lehetett pro és kontra vitatkozni ezen elmélet helyessége felett, (ügy van ! jobb felől.) De ma, a nagy lelki krízisben engedjék meg nekem, hogy ha én nagyon csodálkozom, hogy a szociáldemokrácia újból jelentkezik a világot megváltó tanok jogosultságának hirdetésével. Peidl Gyula : Még jobban fog csodálkozni a fővárosnál ! Héjj Imre *. Fenyegetés ez ? (Zaj.) Wolff Károly : A szociális kérdések megoldása társadalmunk legégetőbb feladata. (Igaz ! ügy van !) De én nagyon kételkedem, hogy a szociáldemokrácia képes lesz-e ezen feladatok megoldására. A szociáldemokrácia nemcsak a munkáskérdést akarja megoldani ; sokkal tovább ment eredeti rendeltetésénél : uj világrendet, uj gazdasági rendet akar alapitani. ( ügy van ! a szélsőbaloldalon.) Már most kérdem, hogy vájjon az uj világrend alakulásával a jelenlegi példák után bizonyos joggal állhat-e a lelki krízisben szenvedők elé ? A világrendeket sohasem lehet teóriákkal felépi', évi július hó 21-én, pénteken. teni, csakis az ősemberi erők felhasználásával és azon dinamikai erők tekintetbevételével, amelyek a társadalmat mozgatják, (ügy van ! jobbfelől.) Az egész szociáldemokráciának első alapfeltétele, a magántulajdon megszüntetése, beleütközik a legősibb emberi ösztönbe. (Igaz! ügy van!) Már a gyermeknél látjuk a tulajdon szentségének megnyilvánulását s ez végigvonul mindenütt. S ha én a végcélt nézem, látom, hegy a megvalósulásban sem tudta elérni azt, amit voltakép keresett. Én hallgattam, azt a deklarációt, azzal a tárgyilagossággal, amely sajátom., s azzal a nyugodtsággal, amellyel önmagukkal már tisztában lévő emberek hallgatni szokták az ellentétes nézetüeket. De voltakép ennek a deklarációnak eredeti értelmével mégsem vagyok tisztában. A szociáldemokrácia nem jelentkezhetik m.a itt előttem, átmeneti taktikával, mert én egy rendszert nem. az átmeneti taktiks, hanem a végcél szempontjából szoktam, elbirálni. (Helyeslés jobbfelől.) A végcél tekintetében pedig nem lehet félreértés. A szociáldemokrácia és a kommunizmus között csak módszerbeli különbség van és a módszerbeli különbséget, amint látjuk, mélyent. Nemzetgyűlés, lehet nemcsak az evolúció hosszadalmas kifejlése szerint, hanem erőszakos beavatkozással máról-holnapra is áthidalni. (Igaz ! ügy van ! Felkiáltások jobbfelől: Revolucióval!) Mert eztörtént. Csak módszerbeli különbség van a szociáldemokráciánál. Én igen szivesen belemegyek egy uj elmélet megvitatásába, amely odaáll a szenvedő emberiség elé és jogot követel a meghallgatásra. De a módszerbeli változással ne méltóztassék jönni, csak a végcél szem, elé tárásával. A végcél maga a kommunizmus, ez pedig gyakorlati megvalósításában ma már bizonyíthatólag lehetetlen, meg nem valósit ható. Propper Sándor : Az nem volt kommunizmus ! Bolsevizmus volt ! (Zaj. Elnök csenget.) Wolff Károly: Hiába méltóztatnak at. képviselő urak ezt negálni. Én a tényeket szögezem, le, először itt Magyarországon, azután Ausztriában, majd Németországban és végül bárhogyan tiltakozzanak is : Oroszországban. (Igaz ! ügy van ! jobbfelől.) Peidl Gyula : Nem is tiltakozunk ! Wolff Károly: Én a legszorosabb összeköttetésben állok ezen mozgalmak tekintetében a külfölddel és nem lehet vitatni, mélyen t. Nemzetgyűlés, hogy voltakép az orosz bolsevizmus a kommunizmus megvalósításának végállomása. (Igaz ! ügy van ! jobbfelől és a középen.) Hogy nem sikerült, hogy voltaképen ma ott 411 kiáltó bizonytalansággal, ez nem a ki.vitel kérdése, amint azt Önök bizonyítani szeretnék, hanem magának az elv lehetetlenségének következménye. (Igaz ! ügy van ! jobbfelől és a középen.) Várnai Dániel : A mi módszereinket, a szociáldemokráciát igazolja az, hogy Oroszországban nem sikerült ! Minket igazol. (Nagy zaj és felkiáltások a