Nemzetgyűlési napló, 1922. II. kötet • 1922. július 13. - 1922. július 26.

Ülésnapok - 1922-27

À nemzetgyűlés 27. ütése 1922. talatot tettem, és nem hiszem, hogy aki objektíve gondolkozik, ne adna nekem igazat abban, hogy a választások nagyon sokat rontottak a helyze­ten ebben a tekintetben is. Megmondom miért. Nemcsak azért, mert véletlenül a kormánynak több tagja megszállt területről való és ezért tekintettel arra, hogy az ország igen sok vidékén kormányellenes hangulat van — ezt a kormánypárti képviselő urak sem tagadhatják, nem akarok percentekről beszélni, nem akarom megmondani, hogy az országnak mekkora része van mögöttünk és mekkora része van ellenünk, ez nem tartozik ide — de tény az, hogy az ország igen nagy része a kormánnyal szemben bizal­matlansággal viseltetik és ezt a bizalmatlansá­got igen sok helyen azzal indokolták : hogy ezek nem a mi embereink, ezek megszállott terület­ről valók. (Felkiáltások a jobboldalon ; Ezek magyarok! Zaj.) Patacsi Dénes : Ezt már ,nem lehet ! Őrgr. Pallavicini György : Én mindenütt pró­báltam és sikerült is megmagyarázni, hogy le­hetnek vétkes magyarok akár itt benn, akár a megszállott területen, de akkor a kormány­nak nem lett volna szabad azokat a kortesesz­közöket használnia, amelyeket használt és nem lett volna szabad rábocsátani a kerületekre a legkülönbözőbb elemeket. (Zaj.) Rakovszky István: Menekültek! Őrgr. Pallavicini György : Láttunk elcsa­pott községi jegyzőket, akik mint ministeri ta­nácsosok mentek hivatalokat vizsgálni, (Felkiál­tások a jobbóldalon : Hol ?) akik mindenütt ugy szerepeltek, mint elszakadt véreink és kisült, hogy svindlerek. Láttunk a kommunizmus alatt szerepelt embereket, akik a nemzetiségi minis­terium szovjettitkárai voltak és akik mint kor­tesek mentek derék német testvéreink közé. Azt mondták magukról, hogy ők az elszakadt er­délyi testvérek üdvözletét hozzák és ezzel akar­tak korteskedni, mig végül kisült, hogy a kom­munizmus alatt kompromittált emberek. Reisinger Ferenc (a jobboldal felé) : Oda tessék mutatni ! (Hosszantartó élénk derültség és félkiáltások a jobboldalon : Jóreggelt !) Őrgr. Pallavicini György: Szivesen szolgál­hatok nevekkel is, de azt hiszem, igen sokan tudják ezeket az eseteket, tudják, hogy igenis igy történt, és ebben a kérdésben is súlyos károkat okozott a kormány ezzel a teljesen indokolatlanul éles választási hadjárattal. (Zaj.) T. Nemzetgyűlés! Mindennek következmé­nyeképen azt hiszem egészen világos és elfogad­ható az ellenzéknek az a követelése és állás- \ pontja, hogy ahhoz, hogy ebben az országban bizalommal nézhessünk a kormányzat felé, egyike a legfontosabb és legsürgősebb kellékeknek az, hogy minél előbb megalkottassék a törvényes választási jog, az általános, egyenlő, titkos sza­vazás alapján. (Zaj.) Homonnay Tivadar: És a visszaélések meg­toroltassanak ! évi július hó 21-én, pénteken. 271 Őrgr. Pallavicini György : Nemcsak azért nem hoztam fel egyes választási eseteket, mert nem tartom őket a nemzetgyűlés elé valóknak, (Zaj. Elnök csenget.) hanem azért sem, mert ezzel azt a békét, amelyet én is óhajtok, veszé­lyeztetni lehetne. Még egy harmadik okból sem hoztam fel azokat. Azért, mert ezeknek a válasz­tási visszaéléseknek soha sincs gazdájuk. Láttuk azt az elmúlt választásoknál is, hogy amikor konkrét esetekről volt szó, akkor a minister­elnök ur azt mondta, hogy ő erről nem tud semmit s a belügyminister ur szintén azt mondta, hogy ő erről nem tud semmit. Szilágyi Lajos : A főispán pedig nem emié­kezett! (Zaj) Őrgr. Pallavicini György: Minthogy pedig hivatalos körök azt mondják, hogy a választást vezető igen t. képviselőtársamnak, Grömbös Gyu­lának, semminemű * ingerenciája nem volt a hatóságok befolyásolására vagy irányítására, tehát tényleg ebben az országban a választási visszaéléseknek gazdájuk nincs. (Zaj.) Minthogy tehát nincs gazdájuk ezeknek a választási visszaéléseknek, én csak azon csodál­kozom, hogy miként lehetséges az, hogy a detek­tiveknek és nyomozóknak olyan óriási tömege volt szabadságon épen a választások idejében, s ezek a választókerületekben tisztán passzióból, ahelyett, hogy egyéb ügyekben nyomoztak volna, zaklatták a választópolgárokat. Rainprecht Antal : Még most is künn vannak a detektívek ! Őrgr. Pallavicini György: De hibáztatok még valamit. (Zaj. Elnök csenget.) Nagyon szeretném gyorsan befejezni beszédemet, de a közbeszólá­sok folytán erre nem vagyok képes. (Halljuk ! Halljuk !) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak. Őrgr. Pallavicini György : Mikor ezekről a választási visszaélésekről beszélek, természetesen nem az igen tisztelt belügyminister urat aposztro­fálom, mert ő ezekben a kérdésekben telje­sen ártatlan. Mi az ő mostani politikai múltjá­ról csak azt tudjuk, hogy ő is keresztülment egy igen éles választási küzdelmen, amelyen ő vélet­lenül alul maradt, és bizalommal nézünk hivatali működése elé, amennyiben elődjének módszereit nem fogja alkalmazni. A módszerekre nézve méltóztassék megen­gedni, hogy egy konkrét sérelemmel lépjek elő, amely a közszabadságok sérelme és amely fénye­sen illusztrálja azt, hogy milyen eszközökkel dolgozott a mélyen t. volt belügyminister ur. (Zaj.) Haller István: Behunyta a szemét! Rakovszky István : Nincs is szeme ! (Derült­ség bal felöl.) Őrgr. Pallavicini György: Ezt az esetet azért hozom fel, mert még most sem orvosolták a történt sérelmet. Debrecenben van egy keresztény alapon álló napilap, amelyet Tiszántúli Hírlapnak hív-

Next

/
Thumbnails
Contents