Nemzetgyűlési napló, 1922. II. kötet • 1922. július 13. - 1922. július 26.
Ülésnapok - 1922-27
A nemzetgyűlés 27. ülése 1922. évi július hó 21-én, pénteken, G aal Gaston és Scitovszky Béla elnöklete alatt. Tárgyai : Az 1922/23. költségvetési év első hat hónapjában viselendő közterhekről ós fedezendő állami kiadásokról szóló törvényjavaslat. — A kereskedelemügyi minister benyújtja a tisztességtelen versenyről szóló, azután a sütőipari munka szabályozásáról szóló törvényjavaslatokat. — Elnöki bejelentések. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — A jegyzőkönyv hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : gr. Bán ff y Miklós, Kállay Tihor } Walkó Lajos, Szabó István (nagyatádi), gr. Klebelsberg Kunő, Bélit ska Sándor. (Az ülés kezdődik d. e. 10 órakor.) Elnök : Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Bodó János jegyző ur, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Hébelt Ede, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Forgács Miklós jegyző ur. A külügyminister ur kivan szólni. Gr. Bánffy Miklós külügyminister: T. Nemzetgyűlés! Néhány nappal ezelőtt a kormány tudomására jutott az, hogy a nyugati határok irányában gyanús mozgolódás észlelhető. Egyes pontokról jelentések jöttek, hogy jogtalan toborzás felyik és egyes csoportok a nyugati határ felé indultak, különböző, nyilvánvalóan hamis ürügyek alatt. A kormány megbizta a rendőrséget az ügy megvizsgálásával ós felderítésével és a rendőrség kötelességének teljesen megfelelt. Ma már konstatálhatjuk, hogy ez az ügy, mely veszedelmes zavarokat idézhetett volna fel, befejezést nyert, és azok, akik a magyar törvény ellenére jogtalan toborzással foglalkoztak, az illetékes hatóságnak adatnak át. "A hirek, amelyek ezen mozgolódásról az országban elterjedtek, nagyon túlzottak. Ezek a csoportok összesen igen kevés számot képviseltek és még azok- is biztonságban vannak ma, akik csendőreink elől osztrák földre akartak menekülni ; ezek azóta a magyar területre visszatértek és jelenleg biztonságban vannak. A vizsgálat pár nap múlva be lesz fejezve. A kormány nevében kijelentem, hogy azok, akik ellen törvényes vád emelhető, a bíróság elé fognak állíttatni. (Helyeslés.) Elnök : Napirend szerint következik az indemnitásról szóló törvényjavaslat (írom. 2, 7) folytatólagos tárgyalása, Szólásra ki van feljegyezve? Hébelt Ede jegyző: Forgács Miklós! Forgács Miklós: T. Nemzetgyűlés! Az indemnitási vita során néhány képviselőtársam kétségbevonta a most másodszor összeülő nemzetgyűlés törvényességét. Én ezzel a kérdéssel nem foglalkozom, lévén ez jogi kérdés, ezt a jogászokra bizom. Azt azonban megállapítom, hogy ez kifelé nem valami hasznos kijelentés volt. (ügy van! jobbfelöl.) r En a nemzetgyűlést nem ebből a szempontból bírálom el, hanem abból a szempontból, hogy kik jöttünk be, vájjon tudunk-e a közös nyomorúságon lelkiismeretesen segíteni, igen vagy nem ; felül tudunk-e emelkedni a napi politikán, a hatalmi kérdéseken, a pártérdekeken, vagy nem; vájjon behoztuk-e a megbízólevelünkön kívül a hazánkért aggódó lelkiismeretünket, igen vagy nem ; vájjon le tudjuk-e rázni az ezeréves átkot vagy nem. Ha igen, akkor bármily alapon ült össze ez a nemzetgyűlés, én ennek összeülését erkölcsileg törvényesnek tartom, mert énszerintem sokkal erősebb törvények az erkölcsi törvények, mint ' a paragrafusokba foglalt törvények, (ügy van! jobb felöl.) Én tudom nagyon jól, hogy ha a lefolyt választások alatt az ellenzéknek sikerült volna többségbe bejönni, ő foglalt volna a legerősebben állást a törvényesség mellett. (Igaz! ügy van ! a jobboldalon.) Azonban tiszta választás addig nem lesz Magyarországon, amíg minden képviselőjelöltet meg nem választnak, mert ha minden kerületben 8—10 jelölt lép fel, természetes, hogyha abból csak , egyet választanak meg, azok, akik lemaradnak azt mondják, hogy nem tiszta a választás; amely politikai párt kisebbségben marad, mindig azt mondja, hogy nem törvényes a választás. A t. túloldal nagyon hangoztatja a titkosságot, azt állitva, hogy ha ez a választás titkos 30*
