Nemzetgyűlési napló, 1922. II. kötet • 1922. július 13. - 1922. július 26.
Ülésnapok - 1922-20
16 A nemzetgyűlés 20. ülése 1922. meztetem, hogy méltóztassék a közbeszólástól tartózkodni. Sándor Pál : Mi nem ijedünk meg Lloyd Georgetől. Minket nem lehet megijeszteni. (Zaj jobbfelöl.) Szijj Bálint: Ne tessék csúfolódni mindig, Sándor Pál ur! B. Podmaniczky Endre : Mi sem ijedünk meg Sándor Páltól! Szabó Sándor : Ne tessék a népképviselőket csúfolni ! Elnök : Szabó Sándor képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. Az elnöki kijelentéseket nemcsak meghallgatni méltóztassanak, hanem méltóztassanak azokhoz a házszabályok értelmében alkalmazkodni is. Máskülönben lehetetlen a Házban a csendet és a rendet ugy fentartani, hogy a szónok beszédét folytathassa. Horváth Zoltán : Ábrahám Zoltán és Rákóczy István az egész pótválasztások folyamata alatt egyebet sem csináltak, mint siró asszonyok kérelmére a rendőrséghez jártak, hogy a letartóztatott férjeiket és hozzátartozóikat kiszabadítsák. (Felkiáltások balfelöl: Hallatlan!) így letartóztatták és őrizetbe vették Zsoldos Lukács választót. Pápay Pál küldöttségi elnök ezt azért tartóztatta le, mert Csontos Imre turnusában bátorkodott Ábrahám Dezsőre szavazni. (Félkiáltások a szélsöbaloldalon : Főbenjáró ! Botrány !) Ezek után azt kérdem, hogy erkölcsös és érdemes dolog volt-e az, hogy a mai időkben Karcag városában ilyen választási hadjáratot folytattassanak le, hogy nem alkulmas-e ez arra, hogy az ottani polgárságban a tisztviselők iránt, a tisztviselők pártatlansága iránt a hitet és bizalmat megingassa. Milyen szemmel, milyen lélekkel tekintenek ezek a meggyötört választók, ezek a megkínzott választópolgárok azokra a tisztviselőkre, akik nem azért választattak és helyeztettek Karcag és Kisújszállás élére, . . . (Zaj a középen.) Drozdy Győző : A jánoshalmai lelkiismeret is zajong ! Csontos Imre: Az enyém nem! Horváth Zoltán : . . . hogy Csontos Imre érdekeit szolgálják, hanem azért, hogy a polgárság érdekében működjenek. Bátor leszek néhány szót még a kecskeméti választásról is szólni. (Halljuk! Halljuk!) Kecskeméten ugyanazzal kezdődött a választási visszaélés, mint Czegléden. Kecskemétre is engedélyezve volt az a bizonyos Kossuth arcképét ábrázoló plakát, ametynek aljába csak az volt odairva : »Éljen dr. Horváth Mihály függetlenségi és 48-as Kossuth-párti képviselő!« és »Éljen dr. Melha Armand - függetlenségi és 48-as Kossuth-párti képviselő !« Szabó Sándor: Igen, Kossuth becsületéből akartak élni ! Azt akarták kortescélra kihasználni ! évi július hó 13-án, csütörtökön. Drozdy Győző : Bethlen mögött talán az arkangyal állott, és nem Kossuth és Széchenyi ? Szabó Sándor : Az ellen minden magyar ember tiltakozik ! Horváth Zoltán : Zimay Károly kecskeméti polgármester ... Zsitvay Tibor : Egyhangúlag megválasztott polgármester ! Horváth Zoltán:... ezt a plakátot annak ellenére, hogy neki is bemutatták a belügyministernek 69.584/1922. számú határozatát és annak ellenére, hogy az előző nemzetgyűlés alatt megtartott választáson Horváth Mihály ezt a plakátot már használta és Kecskemét falaira kiragasztatta, nem engedte meg a plakát kiragasztását. De nemcsak, hogy nem engedte meg, hanem még házkutatást is rendelt el a párthelyiségben ezen plakátok után. A szavazatszedő' küldöttségi elnökök akként voltak összeállitva Kecskeméten, hogy valamenynyien a kormánypárt táborából kerültek ki. Drozdy Győző : Mindenütt ugy volt ! Zsitvay Tibor : Kivéve Félegyházán, ahol mind Horváth-pártiak voltak ! Horváth Zoltán : A választások lefolyása alatt a szavazatszedőküldöttségi helyiségbe az ellenzéki- összekötőknek és az ellenzéki korteseknek egyáltalában nem volt szabad bemenniök, (Felkiáltások jobb jelöl : Senkinek sem szabad !) ellenben Francia Kiss Mihály és a Héjjas-fiuk, . . . f Zaj a bal- és a szélsőbalold&lon.) Esztergályos János : Embert a barátjáról ! Horváth Zoltán : . . . akik Zsitvay Tibor képviselőtársamnak voltak főkortesei, szabályszerűen, mindenféle akadály nélkül vitték be a választóikat kivülről egészen az urnáig. Drozdy Győző : Élve vagy halva ? (Derültség szélsőbaloldalion. Zaj és mozgás jobbjelől.) Horváth Zoltán : Az egyik szavazatszedőküldöttségi elnök a balkezének kirujjára egy keztyüvégett kötött, amelynek az aljára vattát tett és ez kék tintába volt bemártva, amikor azután gyanús szavazó jött, a kuvertát ugy fogta meg a balkezével, hogy tintás lett. A szavazatszedőküldöttségi elnök gondoskodott arról, hogy ez az eljárás kifelé is a köztudatba menjen, tehát azok a függő állásban levő egyének, akik lelkiismeretüket és elvüket követve az ellenzékre szavaztak volna, azok, tudva az elnöknek a machinációját, bizonyára meggondolták, hogy az ellenzékire szavazzanak és a kormánypártra szavaztak.- De a legnagyobb sérelem abban volt Kecskeméten, hogy mikor az urnákat összegyűjtötték — mert titkos választás volt — az egyik urnát, gondolom, Bugacz-pusztáról, nem lepecsételve hozták, hanem lepecsételeniil, nyitva hóna alá kapta azt az egységes párti szavazatszedőküldöttségi elnök vagy bizalmi és igy hozta be. Én nem kívánok gyanúsítani. (Zaj a középen.) Én nem tudom, hány szavazat volt, de amit mondtam, az tény, az megtörtént. Amikcr a szavazatokat összeszámították és a borítékokat fel-