Nemzetgyűlési napló, 1922. II. kötet • 1922. július 13. - 1922. július 26.

Ülésnapok - 1922-23

A nemzetgyűlés 23. ülése 1922. évi július hó 17-én, hétfőn. 127 keresztényektől vonták el és tiltották meg és tették csúfsággá, ha valaki igy tett. (Zaj a szélsöbalőldalon.) Dobóczky Dezső: Sanda mészáros! Szabó József: Hogy az igen t. közbeszóló szociáldemokrata képviselő urak kivánságának is eleget tegyek, néhány idézetet leszek bátor felolvasni, hogyan kezelte a szociáldemokrata párt a békében, — tehát nem most — a vallásügyet, hogyan kezelte főként a keresztény egyház papjait és a keresztény vallás ügyét. A papokról szól, természetesen mindig a keresztény, de főként a katholikus papokról. Azt mondja (Olvasta): »Nagyon barátságos és jólelkű teremtésnek látszik a tisztelendő ur. Ki hinné, hogy mindaz, amit mond hazugság; ki gondolná, hogy amit csinál, álszenteskedés és szemfényvesztés.« Azután tovább ezt mondja (Olvassa) : »Alig van olyan pálinkaivó. ki jobban hódolna a szesznek, mint a papok. A templomban ugyan ellene prédikálnak, de azután, ha hazamennek, kárpótlásul bizony ugy-ugy leisszák magukat, hogy jobban se kell. Ez se volna olyan baj, de az már baj ám, hogy ők, kik mindig dorbézolnak, a munkásokat vádolják részegeskedéssel. Ki győzné azonban mindazt a rosszat elmondani, amit a papokról tudunk. Hiszen jót nem is lehet róluk mondani. Lehet-e jót mondani olyanról, aki maga a megtestesült rosszaság, ki sohasem a jót akarja, hanem mindig a rosszban sántikál és gonoszságon töri a fejét. (Nagy zaj jobb felöl) Ha hallgat, bizonyosan azon gondolkozik, mit kopasszon le még a már ugy is túlságosan megkopasztott nyájról, ha beszél, akkor bizonyos, hogy hazudik. Gonoszság annak minden porcikája, minden gondolata és minden beszéde.« Buday Dezső : Szociáldemokrata káté ! Láng János: Ezt adják a tanoncok kezébe ! így nevelik az ifjúságot ! Szabó József: Én tárgyilagos választ szeretnék erre adni, és azt kérdezem az igen t. szociáldemokrata párttól, hogy amennyiben ő a vallást magánügynek tekinti, mi köze a szociáldemokrata pártnak, mi köze a munkásságnak a keresztény dolgozó nép papjaihoz és egyházához ? Hogyan mer, honnan vesz jogot arra, hogy ilyen sáros, piszkos kézzel nyúljon bele egy keresztény vallás magánügyeibe és szervezetébe ? (Igaz ! Uqy van ! a jobboldalon.) Kabók Lajos : Mit beszél a pap a szószéken? Azt mondja meg! (Zaj.) Szabó József : Ha a vallás magánügy, akkor az uraknak nincs joguk az én magánügyembe igy beavatkozni; nincs joguk ilyen szennyes hangon és ilyen modorban beszélni ezekről a kérdésekről. Klárik Ferenc (közbeszól). Elnök : Klárik képviselő urat kérem, méltóztassék csendben lenni. Klárik Ferenc (közbeszól). Elnök: Klárik képviselő urat másodszor figyelmeztetem. Legalább akkor ne méltóztassék közbeszólni, amikor az elnök enunciálni akar. (Helyeslés a jobboldalon.) Szabó József: Egész végig hemzseg ez a kis füzetecske a papokról ilyen stilusban. PJ. azt mondja (olvassa) : »Rosszabbak a legmegátalkodottabb uzsorásnál és ravaszabbak magánál a festett ördögnél. « Kabók Lajos: Petőfit olvassa fel! Szabó József: Nem Petőfit olvasom! (Felkiáltások jobbról : Ady Endrét ! Szégyeljék magukat !) »Ha a papok és rablógyilkosok cselekedeteit összehasonlítanánk, bajos volna megállapítani, melyiknek lelkén szárad több bün és vér.« Tehát a rablógyilkosoknál az ő megállapításaik szerint •— a papok — és nem egy pap, nem kettő, hanem általában minden pap — rosszabbak. Hát igen t. képviselő urak, én nem tudom, hogy akkor hol van a magánügy a vallásban, ha a szociáldemokrata párt még most is helyesli ezeket az elkövetett súlyos hibákat? Tovább azt mondja (olvassa) : »Minden módot felhasználtak ocsmány szándékuk megvalósítására. Ezer szemük van ezeknek a ravasz fajzatoknak. Hogy a nép százezrei milyen iszonyú szenvedések martalékai lettek őmiattuk, azon nem búsultak egy cseppet sem. Nem féltek ám sem az Istentől, sem a pokoltól és semmiféle földöntúli büntetésektől. Ha itt ezen a földön dorbézolhatnak, piszkos vágyaikat kielégíthetik, gyalázatos céljaikat elérhetik, vagy csak megközelíthetik is : mindenre készek. Eszközük volt mindig a sunyi ravaszság, a jezsuitáskodás, az álszenteskedés, a hazudozás.« Homonnay Tivadar : Hagyd aztaszennyiratot ! Szabó József: T. Nemzetgyűlés! Igy megy egész végig ez a kis füzetecske. Befejezőül csupán csak azt említem még annak bizonyítására, hogy itt is mennyire a jogrendnek a hive volt az igen t. szociáldemokrata párt, hogy azt mondja a füzet a végén (olvassa): »A csuhás népbolonditók ellen nem elég, ha magamat védelmezem, hanem embertársaimat is figyelmeztetnem kell a veszedelemre. Azért hát mindnyájan egy akarattal küzdjünk a fekete jezsuiták ellen. Irtsuk, pusztítsuk őket, hogy még csak irmaggul sem maradjon közülök. Ez az igazi emberi és felebaráti kötelesség, mellyel magunknak és felebarátainknak tartozunk.« Láng János : Ezt miért nem vették be a deklarációba ? Peyer Károly: Szellemi fegyverekkel! Klárik Ferenc : Franciaországban már csinálják! (Zaj. Elnök csenget.) Szabó József: Ha az igen t. szociáldemokratapárt komolyan veszi programmját, akkor elsősorban ezt a kérdést is komolyan kellene vennie. Hiszen saját érdekükben mondom, hogy óriási hibát követnek el, (Derültség és felkiáltások a szélsöbalőldalon : Ne védje a mi érdekein-