Nemzetgyűlési napló, 1922. I. kötet • 1922. június 19 - 1922. július 12.
Ülésnapok - 1922-6
A nemzetgyűlés 6. ülése 1922. a vádtanács elejtette a vádat és szabadlábrahelyezése után vitték a toloncházba. (Nagy zaj a jobboldalon.) A brutalitások vigan folynak tovább, az őrök korbáccsal, puskatussal, derékszíjjal gyakran véresre verik az őrizeteseket.« (Nagy zaj és éllenmondások jobbfelöl Felkiáltások a jobboldalon : Megtanulták !) Rassay Károly: Helyes ez? (Zaj és felkiáltások jobbfélől : Igaz ez ?) Gömbös Gyula : Egész biztos, hogy nem igaz ! Propper Sándor (olvassa) : »Csütörtökönpl. Farkas nevű kulcsár Tamás János foglyot korbáccsal véresre verte. (Zaj.) A szerencsétlen embernek, akit nem régen operáltak meg, a borzalmas verés következtében a nyakán levő összevarrt sebe felszakadt. Kabók Lajos : Ezt nem szabad megírni ! (Félkiáltások jobbfélől : Igaz ez?) Propper Sándor (olvassa): »És az ilyesmi napirenden van a toloncházban. Emellett a foglyok valósággal éhhalálra vannak ítélve. A bentlevő úgynevezett koszt teljesen ehetetlen, csomagot pedig egyáltalán nem engednek beadni, és aki azt akarja, hogy ne haljon éhen, kényszerül, hogy Noviczky gondnok ur ; külön konyhájáról élelmezze magát drága áron.« (Nagy zaj.) Rassay Károly : Ha nem igaz, be kell perelni rágalomért. Propper Sándor (olvassa): »így az emberek sokszor valósággal őrjöngenek az éhségtől. A séta alkalmával az elcsigázott, lesoványodott, összevert emberek mohón kutatják a földet, hogy valami hulladékot találjanak, ami megehető. Felszedik az eltaposott epret, faleveleket, csontdarabokat és szörnyű éhségüket ezekkel próbálják csillapítani. Valósággal csoda ilyen viszonyok között, hogy a foglyok még életben vannak. A cellák hihetetlenül piszkosak és a politikai foglyokat, zsebmetszőkkel, betörőkkel, a nőket pedig utcai nőkkel zárják együvé a piszkos, zsúfolt cellákban. (Zaj a jobboldalon. Felkiáltások: Ugy sem hisszük.) Ismételten követeljük, hogy a toloncházban uralkodó borzalmas állapotoknak azonnal vessenek véget. Még mindig zsúfolva vannak a börtönök. Kurzusék bomlasztó, minden fejlődést megakadályozó működése mellett van egy érdemük, amelyet nem lehet elvitatni : föUenditették a börtönök forgalmát. Ezen a téren — amint tudjuk — olyan ambícióval dolgoztak, hogy nemcsak a meglévő börtönök teltek meg zsúfolásig, hanem uj börtönök létesítésére volt szükség, hogy a megnövekedett forgalmat le tudják bonyolítani. A börtönökben uralkodó állapotokról több ízben esett szó és a főváros közgyűlésén is foglalkoztak azzal, hogy mennyire piszkosak, férgesek, zsúfoltak a börtöncellák.« Elnök: Kérnem kell a képviselő urat, hogy talán még se méltóztassék az egész cikket felolvasni ; méltóztassék talán szemelvényekkel szoléi;* június hó 26-án, hétfőn. 75 gálni. A képviselő ur interpellációra, nem pedig újságolvasásra kért és kapott engedélyt. Propper Sándor : Azonnal készen vagyok, még csak két vagy három sor. (Olvassa) : »Egy cellában, ahol két, legfeljebb három ember számára volna férőhely, ma is tizen, sőt ennél is többen vannak összezsúfolva. A minden egészségügyi berendezést nélkülöző cellákban valósággal fojtó a levegő, úgyhogy különösen a mostani meleg időben a rossz levegő miatt gyakran lesznek rosszul a rabok. A falak szintén piszkosak, és mivel ruha nincsen, vagy ami van, csupa rongy, fél meztelenül hevernek az összezsúfolt emberek a csupasz szalmazsákokon. A koszt is ehetetlen, úgyhogy aki nem kap kívülről élelmezést, valósággal az éhhalállal küzd. Felhívjuk az uj igazságügyminister ur figyelmét arra, hogy vessen véget ennek az ázsiai állapotnak.« (Zaj. Egy hang a szélsőbaloldalon : Ez az önök civilizációja ! Felkiáltások a jobbóldalon : Milyen hang ez ?) Patay Tibor: Miért nem interpelláltak a szovjet alatt? Propper Sándor : Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Amennyiben kétségük volna az iránt, hogy az itt megirt dolgok egyfcől-egyig valóságok, hajlandók vagyunk összes bizonyítékainkat a Ház asztalára letenni. Méltóztassanak tehát nyugodtan meghallgatni, mert ez nem játék. Önöknek odaát lehet kényelmes a bőrpadokon, de azoknak a kérdését, akik a toloncházban szenvednek, nekünk igenis kötelességünk szóvá tenni, különösen arra való tekintettel, hogy minden más ut hiábavalónak bizonyult. Mert ki kell jelentenem azt is, hogy sok esetben kíséreltünk meg békés utón, hivatalos utón, instanciákkal a bajokon segíteni. Ez azonban a legtöbb esetben nem sikerült. ígérnek, beszélnek vizsgálatról, de minden marad a régiben, vagy ha ez még lehetséges, a helyzet rosszabbodik. Wolff Károly: Önvédelemre van szükség! (Helyeslés a középen. Nagy zaj.) Nemzeti szempontból. Elnök (csenget) : Csendet kérek a Ház mindkét oldalán. Propper Sándor : Amit a Népszava megirt vasárnap, amiért elkobozták a lapot és mérhetetlen kárt okoztak a lapvállalatnak, ha mindaz igaz, ugyebár, akkor nem lapelkobzásokkal kell és lehet a bajon segíteni, hanem a bajok megszüntetésével. Ha nem igaz, amit megirtunk, ott van az ügyészség, a bíróság, (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) a törvény. Méltóztassék pert indítani, méltóztassék bíróság elé állítani és felelősségre vonni azt, aki azt a nem igaz cikket megírta. Ha ellenben igaz, akkor ki kell jelentenem azt, hogy sebek takargatásával gyógyítani nem lehet. Ez pedig nem egyéb, mint sebek takargatása. Bodó János: Es ha nem igaz! Szabó József : Akkor majd helyreigazítanak, amint szokták. 10*
