Nemzetgyűlési napló, 1922. I. kötet • 1922. június 19 - 1922. július 12.

Ülésnapok - 1922-5

52 À nemzetgyűlés 5. ülése 1922. tották, de az én szavazóim, tehát az ellenzéki szavazók, nem szavazhattak le, mert a választási elnök bizalmi férfiakat nem bocsátott be, ők pedig bizalmi férfiak nélkül nem voltak hajlandók szavazni. Egy községben, Marokpapiban, rendesen megtörtént a szavazás, azonban a választási aktákat, iratokat ellopták. Drozdy Győző : Gyönyörű állapot ! Nagy Ernő : Nem törvényes megállapitás szerint, de hallomásból ugy tudom, hogy az abszolút többségem megvolt, a választási elnök a választást félbehagyta és a központi választmány ugy intézkedett, hogy e hó 16-ára uj választást rendelt el. Megállapitom, hogy a központi választmánynak ez az intézkedése törvénytelen volt, . . . R

assay Károly : Ugy van ! Nagy Ernő . . . mert a választási törvény 83. §-a szerint nem uj választást kellett volna tartani, hanem azokban a községekben, amelyekben elmaradt a szavazás, utánszavazást kellett volna eszközölni. Azonban nyilvánvalóan az volt az ok arra, hogy uj választást rendeljenek el, illetőleg utánszavazást ne rendeljenek el és engem ki ne mondjanak képviselőnek, mert báró Perényi ellenfelemnek, ha jól emlékszem és jól tudom, körülbelül vagy 400 szavazata lett volna, nekem pedig körülbeül 2200. Engem kellett volna tehát megválasztott képviselőnek kimondani. Ezt nem tették, a központi választmány — és itt megint kénytelen vagyok Gulácsy István alispán úrra kitérni — illetve ő törvénytelen intézkedést tett és uj választást tűzött ki. Megállapitom, hogy ez törvénytelen dolog. Én fenn voltam Budapesten, ahova ünnep harmadnapján jött fel egy futár, hogy a központi választmány 16-ára tűzte ki a választást. Nem szóltak senkinek semmit, hanem feljött ide a belügyministeriumba ünnep másodnapján egy emberük, kivette az ajánlási iveket, levitte Naménybe és átadta ott a járásbirónak ; de ugyanakkor, amikor ő bement a járásbiróhoz, már egy vármegyei aljegyző bement és megvette Perényi részére az összes ajánlási iveket. Az én embereim megijedtek, hogy igy egyszerűen kikiáltják báró Perényit képviselőnek, holott a választók 98%-a énmellettem van. Én Rassay képviselőtársammal elmenteni a belügyministeriumba, ahol sikerült 20 ajánlási ivet szereznünk ... Rassay Károly : És ahol beismerték, hogy ez törvénytelen ! Nagy Ernő: ...és beismerte az illető referens ur, hogy ez a választás kitűzés törvénytelen, mert ugy kellett volna eljárni, mint előbb emlitettem. Én akkor nagy akadályok, sok nehézség között lejutottam Naménybe és amikor bementem a járásbiróhoz reggel 8"órakor, már ott találtam vagy négy urat, akik szintén bejelentették, hogy ők is képviselőjelöltek és ajánlóiveket akartak venni. Rassay Károly: De honnan tudták, hogy megvannak az ivek ? évi június íió 2á-en, szombaton. Nagy Ernő: Hire futamodott annak, amikor én megérkeztem Naménybe és bizonyára innen is ment valami értesítés. Legalább felteszem, hogy ment. Rassay Károly : Valószinü. Telepáthia ! Nagy Ernő : Valószinü. Igazán a járásbiró jogtiszteletén és igazságérzetén múlt, hogy adott nekem is öt ivet, mert hiszen azok előbb benn voltak, előbb felszólaltak és igy én ki voltam téve annak az eshetőségnek, hogy én viszem le az iveket, én vagyok a komoly, sőt az egyedüli jelölt és én esem el az ajánlástól. : Én ezt az öt ivet -nagy kalandok között — de milyen kalandok között — tudtam eljuttatni Tarpára. Az emberek lóháton, árkokban csúszva, rejtett utakon, csizmaszárba dugva tudták eljuttatni oda ajánlóiveimet, mert minden község határában két-két csendőr állott, Tarpát pedig teljesen körülkeritette a csendőrség, hogy az én embereim valahogy be ne tudjanak jutni. De hát az én tarpai kurucaimnak leleményes eszük eljuttatta oda az ajánlóiveket, ahova kellett, és amig báró Perényi hi vei, illetőleg Gulácsy István nagy üggyelbajjal igy sem tudtak összehozni 280 aláirást — igazán szeretnék beletekinteni, hogy tényleg alá vannak-e irva — addig az én embereim, az én kurucaim, vagy félóra alatt mintegy 1000 aláirást hoztak össze. (Egy hang jobbfelől : Egy félóra alatt ?) Egy félóra alatt. Rassay Károly : Nálunk igy megy ! Nem napidíjakkal szedik össze ! Drozdy Győző : Nem a szolgabirák gyűjtik ! Elnök (csenget) : Csendet kérek, képviselő urak ! Nagy Ernő: Én a kislányommal akartam Tarpára menni, mert az én tarpai barátaim üzentek, hogy menjek, mert baj van, Gulácsy és elvtársai minden lehetőt elkövetnek, hogy valahogy a rendes helyre ne jussanak ajánlóiveim. (Egy hang jobbfelől : Hozzászokott az elvtárshoz !) Bocsánatot kérek : elvtárs., mert azok csak elvtársak lehetnek. Nekem nincsenek, de nekik vannak. A város végén két csendőr feltartóztatott, hogy azonnal menjek a községházára a szolgabiró úrhoz. Én igazoltam magamat, hiszen ismer engem az árva gyermek is Beregben, ott születtem ott nőttem fel, ott éltem. At. Matamóczky szolgabíró ur elbujt. Kerestük mindenütt nem tudtuk előkeríteni. Rassay Károly : Igy szokták csinálni ! Drozdy Győző: Jánosházán is igy volt ! Nagy Ernő : Azt mondták, a patikában van ; ott sem lehetett megtalálni. Az volt a cél, hogy én el ne érjek Tarpára és ajánlóiveimet be ne adhassam. Drozdy Győző: Ugy-e mulatságos? Tetszik nagyon ! " Nagy Ernő : Mi történt tovább 1 Az egész kerület közönsége mellettem van. Nyugodtan várjuk június 16-át, azonban június 15-én arról értesülünk, hogy báró Perényi Zsigmond, mivel látta, hogy úgyis céltalan az ő küzdelme, meg vagyok