Nemzetgyűlési napló, 1922. I. kötet • 1922. június 19 - 1922. július 12.

Ülésnapok - 1922-5

A nemzetgyűlés 5. ülése 1922. ïgen-igen sok uradalomban láthatjuk, tapasz­taljuk azt, hogy az uradalmak intézői nem adták meg azokat a természetbeni szolgáltatá­sodat, amelyek ilyenkor az aratók részére szo­kásosak, de nem adták meg ezzel szemben a pénzbeli rekompenzációt sem. Ezzel az éhínséget igen nagyon növeljük, de növeljük azonkívül az elégedetlenséget is. Mert ha azt látja az a munkás, hogy nemcsak hogy ő nem kapja meg a munkájáért a megérdemelt, vagy legalább is a látszólagos ellenszolgáltatást, hanem ilyen kö­rülmények között ő maga sem tud megélni és családja otthon szintén nyomorog ; ha azt látja, hogy nincs a családja ellátva ugy, ahogy még egy munkásnak is biztosítva lehetne a létérdeke : akkor igen nagy keserűség vesz rajta erőt s akkor a szélsőséges elemeknek nagy és tág tere nyilik. Azt szeretném kérni a kormánytól, hogy ne csak abban a mértékben támogatná a munka­nélkülieket és a munkásokat, amilyen mértékben eddig tette, hanem sokkal nagyobb mértékben. Azt kérem a mélyen t. kormánytól és első sorban a földmivelésügyi minister úrtól, hogy a háziipar szabályozása keretében méltóztassék intézkedéseket tenni aziránt, hogy a háziipar a lehető legnagyobb mértékben fejlesztessék. (Helyeslés jobb felöl.) Igen nagy súlyt helyeznék arra, hogy a téli tanfolyamok és foglalkoztatá­sok ezen a téren a lehető legnagyobb mérték­ben alkalmaztassanak. Ez a tél igen szomorú tél lesz, hiszen a nyár is olyan lesz s azért kettőzött figyelemmel kell kisérnünk ezt a kérdést. A mélyen t. földmivelésügyi minister urnák figyelmébe ajánlom továbbá, hogy főként az Al­földön, ahol ugyan kevesebb a lehetősége annak, hogy ezt megtegye, mert nincs ott meg az e célra szükséges fa, hogy ott is létesítsenek faipari tanfolyamokat. Ha a munkanélküliek ezeken a házi ipari tanfolyamokon a télen megtanulják és gyakorolják a faipari munkát, azokat a mun­kákat, amelyeket úgyszólván minden egészséges ember elvégezhet ; ha megtanulják ott azt a kéz­ügyességet, amelyekkel az egyes gazdálkodók ott helyben elkészíthetik az ő felszereléseiket, vagy legaláhb is a kisebb felszerelésüket, amely a gazdaságukhoz szükséges, akkor ezzel igen nagyot segítettünk a munkanélkülieken. Arra kérem továbbá a földmivelésügyi minister urat, méltóztassék a méhészeti tanfolya­mokat az Alföldön erősebben kultiváltatni. Arra kérem, hogy a telet használják fel arra, hogy a kaptárkészitéshez adjanak anyagot és ezt lehe­tőleg ott helyben csinálják meg. Kérem továbbá arra, hogy a kosárfonóipart sokkal nagyobb mértékben alkalmazzák és tanítsák, mint ahogy az eddig történt. Mélyen t. Nemzetgyűlés! Azonkívül, hogy a munkások a munkanélküliség által sújtatnak, nagyon sok helyen panasz merült fel amiatt, mert nem volt megfelelő ellátásuk hatósági utón évi június hó 24-én, szombaton. 4? biztosítva. Már most, jó korán kell hozzálátnunk annak a megállapításához, hogy kik lesznek hatósági ellátottak; kik azok, akik erre igazán rászorultak. Csak ezeket akartam röviden előterjeszteni és kérem a mélyen t. kormányt, hogy a mai válságos időkben sokkal erőteljesebben fogjon hozzá ezeknek a szociális kérdéseknek a megoldá­sához nemzeti, erkölcsi ós politikai okokból. Ezeknél fogva a következő interpellációt intézem a magyar királyi ministerein ok és föld­mivelésügyi minister urakhoz (olvassa) : »Van-e tudomásuk a ministerelnök ós földmivelésügyi minister uraknak arról, hogy a földmunkások óriási tömege van munka és ke­reset nélkül ? Mit szándékoznak a munkanélküliség le­küzdése és a munkások ellátása érdekében tenni ?« Elnök : A földmivelésügyi minister ur kivan nyilatkozni. (Halljuk! Haljuk!) Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Zeőke Antal képviselőtársam interpellációjára röviden a követ­kezőket válaszolhatom : Hogy a földmunkások Magyarországon ma nincsenek abban a helyzetben, amelyben régen voltak, amikor a magyar kubikos munkást Európa­szerte keresték és alkalmazták, ez — sajnos — bekövetkezett. Hogy Magyarországon munka­nélküli munkások vannak, ez sajnálatos tény. Ennek a munkanélküliségnek megszüntetésére a kormány minden módot megkísérel és minden eszközt megragad arra, hogy ennek enyhítésére törekedjék. Épen a jelen időben negyven millió korona segélyt kapnak a vízmentesítő társulatok — mely összegnek elosztása épen ma történt meg — kétféle célból: az ár viz veszedelem ellen is, de elsősorban és leginkább a földmunkások foglal­koztatása céljából. (Helyeslés jobb felöl.) Remé­lem, hogy ezek az összegek még emeltetni fog­nak a pénzügyminister ur által. A kereskedelemügyi minister ur szintén nagyobb összegeket kapott építkezési célokra, amelyek a lakásínség enyhítésén kivül elsősor­ban szintén azt célozzák, hogy a munkásoknak, és pedig az ipari munkásoknak is, mellettük pedig a mezőgazdasági munkásoknak is, akik azoknál a munkáknál szintén foglalkoztatást kapnak, keresetet nyújtsunk. Továbbá a törvényhatóságok kapnak bizonyos állami segélyeket ós nem csekély összegeket arra a célra, hogy az útépítéseket és másféle köz­hasznú építkezéseket indítsák meg minden olyan helyen, ahol maga a törvényhatóság vagy az illető község is hajlandó ahhoz hozzájárulni. Ezek a törvényhatóságok bizonyos állami segé­lyeket kapnak, hogy azok az útépítések, amelyek a háború alatt elmaradtak és még kellőkép fel nem vétethettek, folyamatba tétessenek. Mindezen intézkedések megtörténnek, amennyiben csak az állam pénzügyi helyzete

Next

/
Thumbnails
Contents