Nemzetgyűlési napló, 1922. I. kötet • 1922. június 19 - 1922. július 12.

Ülésnapok - 1922-19

A nemzetgyűlés 19. ülése 19.22. évi július hó 12-én, szerdán. 495 Ha tehát a föld igazságtalanul van elosztva, vagyis Ka nem igazságosan hajtják végre a földreformot, akkor itt megbénul minden néven nevezendő termelés. Vicziátl István : Ezt már mindnyájan elmondtuk ! (Felkiáltások balfélől : Többször kell elmondani! Zaj. Elnök csenget.) Dénes István : Hogy a törvényt miként hajtják végre és miként történik az eljárás, arra nézve felolvasom a Gádoros községből kapott levelet. (Olvassa) : »Mi, gádorosi földigénylők azon alázatos kérelemmel fordulunk a képviselő úrhoz, hogy az itt alább felsorolt kérelmeinket és panaszainkat szíveskedjék arra illetékes helyre eljuttatni, ahol megértésre, orvoslásra talál és esetleg a nemzetgyűlés elébe is terjeszteni, hadd tudja meg az egész ország, hogy Magyarországon milyen földreformtörvényt csináltak. Ez évi április hó 10-én kiszállt községünkbe Hubacsek Béla szegedi törvényszéki biró ur és megalakította a törvény szerint szükséges földbirtokrendező bizottságot, amely napon a körülöttünk levő nagybirtokosok gazdatisztjei, jószágfelügyelői és szakértői, mindegyik birtokosnak két-harom ügyvédje és a környékbeli községek főjegyzői is megjelentek.« Ezekből áll ugyanis odakünn a végrehajtóbizottság, amely — mint méltóztatnak látni •— áll a nagybirtokosok ügyvédjeiből, gazdatisztjeiből, a gazdasági felügyelőkből, de sehcl sincsenek ott a földigénylők. (Elénk ellenmondások a jobboldalon és a középen. Elnök csenget.) Dabasi Halász Móric : Akkor a jegyzők miért vannak ott ? Varsányi Gábor : A képviselőtestület küldi ki. (Zaj.) Dénes István : Méltóztassanak a földreformtörvényt megnézni ; maga a földreformtörvény sem enged többet, mint egy embert, a földigénylők szakértőjét. (Élénk ellenmondások a jobboldalon és a középen.) Urbanics Kálmán : De a másik oldalról is egy embert ! Dénes István : Örvendek annak, hogy önök is felzúdulnak ellene, mert ez arraindit, hogy módosítást nyújtsak be. Abszurdum az, hogy amikor a földigénylők részére csinálták a földreformtörvényt, épen ők hiányoznak a bizottságokból. (Zaj és ellenmondások jobbfelől és a középen.) Aid részt vett ilyen bizottsági tárgyalásokon, már pedig én részt vettem legalább 30 tárgyaláson . . . Varsányi Gábor : Én is ! Elnök : Varsányi képviselő urat nagyon kérem, méltóztassék csendben maradni. Az interpelláció a ioldmivelésügyi minister úrhoz van intézve. (Derültség.) Dénes István : A földigénylők részéről mindig csak egy ember volt jelen, a gazdasági szakértő. Urbanics Kálmán : És a birtokosok részéről ? Dénes István : A birtokosok részéről ott voltak az intézők és az ügyvédek, ott van a gazdasági felügyelő, a főjegyző és mindig az elnöklő biró. Urbanics Kálmán : Ez mind a nagybirtokost képviseli ? Dabasi Halász Móric : Szavazati joggal csak egy birt közülük ! Dénes István : Ha megengedik, tovább olvasom a levelet, amelyből ez mind ki fog tűnni (olvassa) : »Sajnos, csalódott a gádorosi nép, mert az igen tisztelt urak nem azért jöttek Gádoros községbe, hogy nekünk földet adjanak a földieformtörvény alapján, sőt ellenkezőleg, inkább azért jöttek, hogy megakadályozzák, hogy rendes földmennyiséget kapjunk, hanem csak sirhelynek valót kapjunk. A biró úr megalakította a bizottságot és az megkezdte a működését. A bizottság négy napot azzal töltött el, hogy a környékbeli birtokokat mind felvették a jegyzőkönyvbe, még a tizedik határbelit is, különösen ha az olyan nagyon rossz föld, hogy csak legelőnek való és azokat javasolták nekünk, nem pedig azokat a birtokokat, melyek az ablakjaink alatt vannak és jó termőföldek.« Tartozom t. i. azzal a magyarázattal, hogy Békés megyében sok helyen olyan a község, mint a tyukketrec, nincsen semerre sem határa. így van ez Gádoros községnél is ; ahogy kilépnek az utcáia, kezdődik a nagybirtok és ameddig a szem ellát, mindenütt csak nagybirtok van. Kiss Menyhért : IgV van ez Tcrontálban is ! Dénes István (olvassa) : »És mi földigénylők szóbelileg kértük a bizottság elnökét, hogy tekintettel arra, hogy az elmúlt évben is és ebben az évben is arra van kilátás, — ami be is következett — hogy 60%-a lakosságunknak kimarad az aratási munkából és hogy az a nyomor és éhezés elkerülhető legyen, ami volt nálunk a múlt télen, alapitsa meg a kishaszonbérletet átmenetileg, hogy még most ennek az évnek tavaszán minden szegény család megkapja azt a darabka földet, ami legalább a kenyérnek valóját betermi.« (Felkiáltások jobbfelől : Rendben van !) Méltóztatik tudni, hogy a földreformtörvény 50. §-ának 3. pontja, amelyet az 1922. évi január 26-iki ülésén a nemzetgyűlés módosított kedvezően, t. i. az összes nagybirtokokra elrendelte kis haszonbérletek megalakítását, ezt a földbérleteket illetőleg a Földbirtokrendező-Biróság részére lehetővé is teszi. De mi történt ? Erre azt a választ kapták az elnök úrtól, hogy ezt törvény szerint nem lehet megcsinálni, csak megegyezéssel. (Nagy zaj a jobboldalon,) Méltóztatik látni, ez is egy súlyos hiba, hogy olyan emberek hajtják végre a földreformot, akik nem értik a törvényt és nem tudják megvalósítani. Folytatom a felolvasást. (Olvassa) : »A gazdatiszteket erre a szegény földmunkások felkérték, hogy kiséreljék meg hát a megegyezést, az elnök ur már megkisérelte a megegyezést, azonban a mai napig sem az értesítést, sem a földet nem kaptuk meg. Azt a választ kaptuk, hogy haszonbérlethez nincs joguk.