Nemzetgyűlési napló, 1922. I. kötet • 1922. június 19 - 1922. július 12.

Ülésnapok - 1922-18

A nemzetgyűlés 18. ülése 1922. évi július hó 11-én, kedden. 453 Pünkösd másodnapján voltak pótválasztások. Pünkösd másodnapján délelőtt én is künn voltam Gádoroson ; kijött a főispán autón, kijött a munkáspárt volt orosházi jelöltje, dr. Bodó, elvitte a munkásokat a községházára, odajött a főispán és azt mondta : »Kaptok földet, ha rászavaztpk Csizmadia Andrásra!« (Felkiáltások a szélsöbaloldalon : Gyönyörű !) Erre a munkások azt mondták : »Ezt már nekünk sokszor ígérték. Halasszák el a választást egy nappal, osszák el a földet, akkor rászavazunk.« »Ezt nem lehet csinálni, — volt a válasz — de hogy én bizonyságot adjam annak, ime« (Halljuk ! a szélsöbaloldalon.) és ott előttünk megírta a birtokrendező-birósághoz a sürgönyt, hogy szálljon ki szerdán és ossza ki a földet Grádoroson. (Derültség, zaj és felkiáltások a szélsöbaloldalon : Ez a demagógia !) Kérdem, kiosztották-e a földet, mert ha nem osztották ki, akkor ez a legnagyobb demagógia, (Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Ez több; népcsalás!) ez a legrutabb kortesfogás. Ez annyira visszaélés a nép jóhiszeműségével ! (Zaj és felkiáltások jobbfelöl : Bizonyítani kell ! Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Megnevezte a főispánt! Konkrét bizonyítékokat hozott fel! Közönséges csalás! Ellenmondások jobbfelöl : Egyet sem bizonyítottak !) Urbanics Kálmán : Valótlan dolog ez mind ! Ezt se hisszük el olyan könnyen ! Igazolni kell, akkor elhisszük! (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Méltóztassék folytatni, t. képviselő urj Farkas István : Én azt mondom, t. Nemzetgyűlés, hogy ha ily módszerrel kormányozzák a népet, ha a népet ennyire becsapják és ha a népet igy használják ki, ha a népet igy nevelik, ha ilyen módszerrel késztetik arra, hogy ne bizzék és ne higyjen se szolgabírónak, se főispánnak, se ministernek, se magának az államnak,, hát akkor ez nem destrukció ? (Igaz ! Ugy van! Taps a szélsöbaloldalon.) Ez az igazi destrukció és ez az az üldözés, amely elkedvetleníti a népet. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Griger Miklós: Ezt védeni nem lehet! Urbanics Kálmán : De elhinni sem ! (Igaz ! Ugy van! jobbfelöl.) Forgács Miklós : Ismerjük Gádoros községet! En is voltam ott! (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Farkas István: T. Nemzetgyűlés! Gróf Apponyi Albert t. képviselőtársam minapi gyönyörüszép beszédében aposztrofált minket és azt mondta, hogy a közszabadságok védelmében egyetért velünk, ha ezeket a közszabadságokat ugy értelmezzük, hogy mindenkinek kijárnak. Mi, t. Nemzetgyűlés, a közszabadságokat soha máskép nem értelmeztük. (Zaj és ellenmondások jobbfelöl és a baloldalon.) Griger Miklós: Dehogy nem! f

Á. Károlyirezsim alatt máskép értelmezték! Eletveszedelmes dolog volt népgyűlést tartani! (Zaj a szélsöbaloldalon. Igaz ! Ugy van ! jobbfelöl.) Farkas István : Tessék csak megvárni, hogy mit mondok. (Félkiáltások jobbfelöl : Sót sem kapott, akinek nem volt szakszervezeti igazolványa! Pártdiktatúra volt!) Elnök (csenget) : Kérem a képviselő urakat a Ház minden oldalán, szíveskedjenek csendben maradni. Urbanics Kálmán : Mert nem léptem be a szakszervezetbe, letartóztattak! (Ugy van! jobbfelöl.) Elnök : Urbanics képviselő urat kérem, maradjon csendben. Rassay Károly: Ugyanazt teszik most is! (Nagy zaj és felkiáltások jobbfelöl: Hogy lehet ilyeneket mondani?) Urbanics Kálmán: Önt senki sem kényszeríti, hogy belépjen valahová! Elnök (csenget) : Urbanics képviselő urat másodszor kérem, szíveskedjék csendben lenni. (Halljuk ! Halljuk ! jobbfelöl.) Farkas István : A közszabadságokat az államnak kell megvalósítania és intézményesen biztosítania. A közszabadságok a munkapárt és a szabadelvű párt uralma alatt nem voltak biztosítva. (Zaj és ellenmondások jobbfelöl.) Hajós Kálmán: Nahát, ez mégis sok! Farkas István : A mindenkori belügyministertől függött, hogy milyen volt az egyesülési és gyülekezési jog Magyarországon, és egyesülési és gyülekezési jog ma sincs. (Ugy van! a szélsöbaloldalon. Zaj jobbfelöl.) Itt hivatkozhatom arra, amit az előbb már mondottam, hogy ahhoz, hogy a közszabadságok meglegyenek, egy bizonyos fejlődési folyamat szükséges ; az államnak kell ezeket inaugurálnia. Tessék csak visszagondolni arra, hogy volt-e közszabadság (Felkiáltások jobbfelöl : 1918 őszén! Zaj a szélsöbaloldalon.) a régi uralom idején, 1914 előtt, az akkori berendezkedés mellett. Egyáltalán nem töredtek ezzel a kérdéssel, a szolgabirák azt csinálták, amit akartak; senkit sem engedtek szóhoz jutni, nem volt sztrájkjog, nem volt egyesülési jog, szóval nem voltak biztosítva a közszabadságok s minden attól függött, hogy milyen belügyminister volt. (Zaj és ellenmondások jobbfelöl.) Ha ilyen körülmények között nem fejlődött ki a munkásokban sem a közszabadságok iránt a szükséges tisztelet és szeretet, ugy ez csak természetes dolog, amint nyilvánvaló az is, hogy ami kialakult bennük, azt az állam és az akkori berendezkedés alakította ki bennük. (Igaz ! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Ugy, hogy ami történt októberben, ezzel magyarázható. (Zaj jobbfelöl.) Ezért tessék most ugy berendezkedni, hogy ne legyen még egy október és ne legyen még egy bolsevizmus. (Igaz ! Ügy van ! a szélsőbaloldalon.) Legyen demokrácia, s akkor nem lesz még egy október és nem lesz bolsevizmus. (Taps a szélső-