Nemzetgyűlési napló, 1922. I. kötet • 1922. június 19 - 1922. július 12.

Ülésnapok - 1922-5

A nemzetgyűlés 5. ülése 1922. évi június hó 24-én, szombaton. :>9 végignézném a jelenvoltak névsorát, megállapíthatnám ezt, de van itt legalább vagy ötven név. Ezen az értekezleten — a hiteles jegyzőkönyvből olvasom ezt fel — dr. Balkányi Jenő, Griilácsi egyik legnagyobb embere, felszólalt és a jegyzőkönyv szerint szó szerint a következőket mondottá (olvassa) : »Dr. Balkányi Jenő szerint a cseh-szlovák katonai diktatúra életbeléptetésével körüliratott dr. Kaminszky József zsupánnak és Nagy Ernő zsupánhelyettesnek működési köre és azon körülmény, hogy az igazgatás minden ágazatában az 1918. évi október hó 31-ik napján érvényben álló törvények és rendeletek az irányadók.« T. i. a cseh katonai diktátor kijelentette, hogy arravaló tekintettel, hogy még nincsen tisztázva a helyzet, teljesen a magyar törvények szerint fog eljárni és az 1918 október 31-ón érvénvben lévő törvények szerint fogjuk a vármegyét vezetni. Kérdezem tehát bárkitől, hogy amikor engem erről biztosítottak, amikor azt mondották, hogy ez egy ideiglenes dolog, amikor megnyugtattak, hogy teljesen a magyar törvények szerint fognak eljárni (Felkiáltások jobbfelöl: Nem hellett volna elhinni!) nem volt-e kötelességem ott maradni? Rassay Károly : Ez volt a központi utasítás a ministeriumból ! Drozdy Győző: így kellett volna mindenkinek cselekednie ! Azért van most annyi menekült, akiket nem tudunk eltartani ! Nagy Ernő : De méltóztassanak csak tovább meghallgatni ezt a jegyzőkönyvet. Dr. Balkányi Jenő (olvassa) : »a maga részéről azt indítványozza, alakittassék egy küldöttség, amely a cseh parancsnok előtt fejezze ki azt az óhajtást, hogy a vármegye székhelye itthagyassék és ne delegáltassák más zsupánhelyettes, mint Nagy Ernő, mert ezáltal minden nehézség meg fog szűnni.« Én erre ezt feleltem (olvassa) : »Elnök szerint — t. i. énszerintem — teljes nyíltsággal beszélni nem lehet, hangsúlyozza azonban, hogy a magyar álláspontot tartotta mindig szem előtt és ezt az illetékes helyen is kijelentette. Most azonban diktatúra lévén, erőszakkal állunk szemben, és nem a tisztviselői érdek, hanem a vármegye és a magyarság szempontjából szükséges a helyzet bírálata.« Itt Tan az eredeti jegyzőkönyv, méltóztassanak beletekinteni. Én megmondtam a cseh ezredesnek, hogy igenis helyemen maradok, mert kötelességemnek tartom, hogy mint a vármegye első tisztviselője, megmaradjak állásomban, méltóztassék azonban tudomásul venni, hogy én a magyar érdeket nézem és csak eszerint és a magyar törvények szerint fogok eljárni. Vagyis én félretettem a magam érdekét, félretettem mindent, de hangsúlyoztam a jegyzőkönyv tanúsága szerint is, hogy reámnézve egy nagy, magas cél, a magyar állameszmének, a magyar égisznek célja az irányadó és errevaló tekintettel én kötelességemnek tartom elhagyni helyemet és átmenni Surányba. Itt van a szószerinti jegyzőkönyv aláírva Nagy Ernő alispán helyettes értekezleti elnök és Szentpétery Endre, vármegyei aljegyző által. Ezen az értekezleten egyhangúlag mindenki, még dr. Gulácsy Pál is amellett volt, hogy igenis Nagy Ernő maradjon, mert ő tudja legjobban biztosítani a belbékét. Drozdy Győző : Mindez egy mandátumért ! Nagy Ernő : Az én magyar szivem nem nyugodott ebbe bele, mert nem tudtam magam megnyugtatni afelől, helyes-e, ha maradok. írtam Hostas cseh ezredeshez 1919 augusztus 6-án egy átiratot, de ezt megelőzően küldöttség ment Hostas ezredeshez, aki azt mondotta, hogy ez a 25 község tényleg Magyarországé marad, azonban ő még nem tudja, hogyan lesz, mint lesz. Én őelőtte felvetettem a kérdést, mondván, nem gondolja-e az ezredes ur, hogy a csehek esetleg megszállják azt a 25 községet, mire az ezredes azt mondta: »Erre nem felelek«, ami természetes, erre mint cseh ember nem is felelhetett. Az ezredestől hazamentünk és augusztus 6-án ismét értekezletet tartottunk. Ez az értekezlet nekem határozottan megtiltotta, hogy a vármegye székhelyét Surányba tegyem át, mert az értekezlet résztvevőinek nézete szerint ezzel fel volna dúlva a vármegye békéje és veszélybe jutna a magyarság ügye. Sürger Ferenc gimnáziumi igazgató azzal érvel, hogy katonai diktatúrával állunk szemben és ha ilyen nagyfokú engedetlenséget követünk el, magunkra vonjuk az ellenség haragját és még rosszabb helyzetbe jutunk, mint amilyenben vagyunk. Ha azonban — mondotta a gimnáziumi igazgató — az alispánhelyettes ennek dacára a jelzett lépést megtenni kívánja, ám tegye a saját nevében és a saját felelősségére, de semmi esetre sem a vármegye és Beregszász város közönségének nevében. Balkányi Jenő ugyanezt jelentette ki. Ezek mind Gulácsy belső emberei, mert súlyt helyeztem arra, hogy ne az én embereim, hanem az ő hivei vegyenek részt ennél a fontos aktusnál, mert én el voltam rá készülve, hogy ez a sötét lélek az én hazafias érzéstől sugallt cselekedetemet ellenem fogja fordítani, mint ahogy fegyvert is kovácsolt belőle ellenem, de szerencsémre, eredeti jegyzőkönyveim vannak mindenről. Én beadványt intéztem Hostas cseh ezredeshez és ebben azt mondtam (olvassa): »Ezredes ur, tekintettel arra, hogy az 1919. évi június 2á-i szikratávirat szerint az entente Bereg vármegyének ítélt 25 községet, én ezennel itthagyom a cseh megszállott területet és átmegyek a nekünk itélt 25 községbe.« Erre a cseh ezredes engem harmadnapra lakásomon letartóztatott, szuronyok között átkísért Munkácsra és mint a cseh állam ellen lázitót egy hónapig fogságban tartott. (Felkiáltások balfel'ól : Es a hazaáruló ?) Ezek után azt