Nemzetgyűlési napló, 1922. I. kötet • 1922. június 19 - 1922. július 12.
Ülésnapok - 1922-17
A nemzetgyűlés 17. ülése 1922. évi július hő 10-én, hétfőn. 427 az illetékes helyre juttassam. Az esetet olyan fontosnak tartom, hogy szükségesnek látom arra a földmivelésügyi minister nr nagybecsű figyelmét itt a nemzetgyűlés szine előtt felhívni (Halljuk! Halljuk!) A panaszt a község elöljárósága adta be, egy — mondjuk — szintén Wolfinger ellen, akinek három falu határában összesen több mint 10.000 holdas földbirtoka van. Azért adja be a község elöljárósága, mert az aratók nem mernek panaszkodni, mert ha panaszkodnának ez ellen a másik Wolfinger ellen, vagy ha pláne kártérítési keresettel fordulnának ellene a bírósághoz, ki volnának téve annak, hogy a jövő évre esetleg nem kapnának aratási szerződést. Dénes István: Teljesen az én álláspontomat igazolja! Viczián István : A helyzet magaslatán álló községi elöljáróság ezért hivatalból megindította az eljárást ez ellen a földbirtokos ellen. Dénes István: Ez is hivatalos hely itt! Viczián István: Ebben a panasz-kérvényben arról van szó, hogy az eredetiben idemellékelt aratási szerződés értelmében az aratók egyebek közt arra is kötelezték magukat, hogy az uradalom felszólítására a gazdaságban fizetett folyó napszámbér mellett tartoznak dolgozni, még pedig ugy a mezőgazdaságban, mint az uradalomhoz tartozó mintegy 500 holdas szőlőben. Dénes István : Hát nem rabszolgaság ez ? (Zaj a jobboldalon. Halljuk! Halljuk! balfelöl.) Könyves Lajos: Azért hozza ide, mert bajnak látja ! Viczián István : Annak illusztrálására hozom ezt ide, hogy mi a "Wolfinger-féle eseteket nem eltussolni, hanem leleplezni akarjuk. (Zaj.) Dénes István : Én is azt akarom ! Viczián István: Nem tudom, miért nyugtalankodik a képviselő ur, azt hiszem, elég tárgyilagosan beszélek, nem t' dorn tehát, mi oka van a nyugtalanságra és hogy fiiért nem akarja meghallgatni beszédemet. Dénes István : Állításomat látom bizonyítva ! Elnök: Dénes képviselő urat másodszor figyelmeztetem, hogy ne méltóztassék folyton közbeszólni. Platthy György: Mit gondol, mindig vele foglalkozunk? (Zaj a baloldalon.) Viczián István : Azt hiszem, hogy tási szerződésnek ezt a felolvasott pontját másként nem lehet értelmezni, csakis ugy, hogy amilyen folyónapszám alakul ki abban az uradalomban a máshonnan odaszerzett napszámosokkal szemben a szabad megegyezés alapján, ugyanakkora napszámot köteles fizetni az uradalom az aratóinak is. Máskép értelmezni ezt lehetetlenség. Itt azonban az történik, hogy ez az uradalom egyedül és kizárólag csak az aratómunkásokat rendeli be napszámba, ott az uradalomban tehát semmiféle folyónapszám szabadon ki nem alakul. Ennek következtében az volna természetes és helyes, hogy a környéken kialakult napszámot kell fizetni, azonban nem ez történik, hanem az, Hogy amikor 200—300 korona között mozog a folyónapszám, ez az nr önkényesen megállapított napi 45 K-ákat fizet. (Felkiáltások a középen: Gyalázat! Ki az? Nevet kérünk!) Nevét szándékosan nem emlitem. (Felkiáltások : Le kell leplezni !) A kérvényt leszek bátor átnyújtani a földmivelésügyi minister urnák és hozzá azt a kérelmet fogom intézni . . . Dénes István : Halljuk, kinek a birtoka ! Ezt tőlem is követelték! Viczián István : Nem akartam megnevezni, (Halljuk! Halljuk! a középen.) de ha követelik, hát Györgyei Adolfnak hívják. (Zaj és felkiáltások a középen : Adolf!) Ezt a kérvényt azzal a kérelemmel leszek bátor a földmivelésügyi minister úrhoz juttatni, hogy vizsgálja meg ezt az ügyet és ne engedje, hogy ezek a munkások jogos követeléseiket birói útra legyenek kénytelenek terelni, hanem idéztesse maga elé azt a földbirtokost, és szólítsa fel arra, (Az elnöki széket Huszár Károly foglalja él.) hogy önként fizesse meg munkásainak azt, amivel a szerződés értelmében tartozik. Amennyiben ezt önként tenni nem hajlandó, alkalmazza vele szemben a kormányhatalom azokat a represszáliákat, amelyeket módjában van alkalmazni. (Helyeslés.) Hiszen meg kell hallgatni a másik felet is ... Dénes István : Hallgatjuk ! Viczián István : ... nem önöknek, a hatóságnak, és a vizsgálat fogja megállapítani, mennyiben felelnek meg a valóságnak ezek az adatok, amiket itt az elöljáróság, tehát a hatóság feltár, de ha ezek a valóságnak megfelelnek és ha ez a földbirtokos nem hajlandó visz^ szamenőleg a folyó és az előző években is ezeknek az őket megillető napszámot megtéríteni, akkor azt hiszem, az ilyen ember nem méltó arra, hogy Magyarországon földbirtoka legyen ! (Helyeslés jobbfelöl és a középen.) Dabasi Halász Móric : Arravaló a földbirtokreform ! Viczián István : T. Nemzetgyűlés ! A magam részéről szintén felemlíteni kívánom, hogy mi a földreformtörvény végrehajtására rendkívül nagy súlyt helyezünk. Mindnyájan azt Ígértük választóinknak, hogy minden tőlünk telhetőt el fogunk követni ennek a törvénynek becsületes végrehajtására. Ennek a törvénynek mielőbbi végrehajtása reánk nézve becsületbeli kérdés és mi ezt teljesíteni akarjuk. Nagyon jól tudom, hogy a kormány is ugyanezen a nézeten van, és ugyanez a szándéka. Viszont azonban meg kell állapítani azt, hogy a földreformtörvény végrehajtásánál bizonyos technikai nehézségek merültek fel, szükséges tehát intézkedni aziránt, hogy ezek a technikai nehézségek kiküszöböltessenek. Nevezetesen azt tapasztaltuk, hogy a tárgyaló54*
